Ország-világ

2017.04.19. 09:05

OGY: Gulyás szerint a civiltörvény "igen egyszerű"

Kónya Péter (független) szerint minősíti, mennyire érdekli a kormányt az emberek véleménye, hogy még a nemzeti "inzultációs" kérdőívre adott válaszok beérkezése előtt beterjesztették a törvényjavaslatot.

Napirend előtt

KDNP: "a ma hőzöngők óhajainak" nincs társadalmi bázisa


[namelink name="Aradszki András"] (KDNP) szerint a "megint divatba hozott" kormányellenes tüntetések egyik molinóján az április ifjak megnevezés állt, ez azonban arculcsapása volt a magyar történelemnek: "a ma hőzöngők óhajainak" nincs társadalmi, jogi bázisa, a magyar lelkület is hiányzik. Bírálta a tüntetők rongálását, "gyerekes viselkedését". A történelem fogalmát talán még ismerik, de a magyar szót nem igen tudják értelmezni, még kevésbé a kereszténységet - mondta a képviselő arra utalva, hogy a tüntetők megzavarták a nagyheti ünnepi készülődést.


Közölte, a tüntetők "gazdája" a teljes európai anarchiában érdekelt, hogy illegális migránsok betelepítésével megsemmisíthesse az európai kultúrát. Hangsúlyozta, Magyarországon demokrácia van. Sajnálatos, hogy nincs életképes kormányváltó erő, de erről nem a kormánypártok tehetnek; a baloldal jellegénél fogva ilyen, demokratikus úton még nem tudtak győzni, csak csalással, puccsal és fegyverrel - hangoztatta.


Az elnöklő [namelink name="Latorcai János"] a felszólalás végén figyelmeztette [namelink name="Szél Bernadett"]et előre be nem jelentett szemléltetés miatt. Az LMP-s politikus olyan matricákat osztott ki a fideszes képviselőknek, amelyeken a "Külföldről finanszírozott politikus vagyok" felirat olvasható.


[namelink name="Rétvári Bence"] államtitkár válaszában arról beszélt, hogy a szocialistáknak egy milliárdos sokkal fontosabb, mint a magyar választók. Az sem csoda, hogy az MSZP ebben az évszázadban csak milliárdos miniszterelnököt adott az országnak, Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont.


Egyértelmű, hogy ennek a mostani tüntetéssorozatnak a "Soros-egyetem" csak a mellékhadszíntére, a fő hadszíntér a bevándorlás - hangoztatta.


Az oktatásról, a kormányzati politika bírálatáról és devizahitelesekről is szó volt szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.


LMP: a Fidesz-KDNP tudásellenes lépései


[namelink name="Ikotity István"] (LMP) tíz pontban foglalta össze a Fidesz-KDNP "tudásellenes lépéseit", amelynek sorába szerinte beleillik a CEU botrányos ellehetetlenítése is. Ide sorolta az oktatásból való nagyarányú forráskivonást, az iskolák erőszakos államosítását és a rendszer központosítását, az egyeztetés hiányát, a kistelepülési iskolák bezárásának tervét, a szakképzés átszabását és oligarchák érdekeinek való alárendelését, a gimnáziumi férőhelyek megvágását, a felsőoktatás kapuinak bezárását, az egyetemek és főiskolák "szisztematikus befoglalását" a kancellári rendszerrel és a tarthatatlan bérhelyzetet.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában rémhírkeltéssel vádolta a képviselőt, mondván: a köznevelésre idén 105 milliárd forinttal több jut, mint tavaly. Hozzátette: az új, kancelláriatípusú gazdálkodási rendszernek köszönhetően felére, harmadára csökkent az egyetemek adósságállománya, a kihelyezett képzésekkel pedig sokkal több fiatal fér hozzá a felsőoktatáshoz. Szerinte a duális képzések révén most már a diákok használható tudást tudnak szerezni. Visszautasította, hogy a kormány kistelepülési iskolákat zárna be és azt is, hogy a nem egyeztetnek az oktatás szereplőivel. A Köznevelési kerekasztalra minden szereplőt meghívnak, de vannak, akik nem jönnek el, mert nem szakmai hanem politikai szándékaik vannak - mondta.


MSZP: a kormány "nyáj módjára terelhető" társadalmat akar


Az MSZP-s[namelink name=" Bárándy Gergely"] arról beszélt, hogy a kormánynak érdemes lenne elgondolkodnia mit rontott el, miért tüntet több tízezer ember az utcákon. Megjegyezte: tapasztalatból tudja, hogy ha egy kormánytól kezdenek elpártolni az addigi vezető értelmiségi támogatói, akkor "közeleg az összeomlás", és most például Sólyom László, Stumpf István, Mellár Tamás és Király Miklós is így tett.


Úgy vélte, ha egy párt komisszárjain keresztül próbálja elhallgattatni a kritikát megfogalmazó egyetemi tanárokat és megfenyegetni a diákokat, annak a vége a bukás vagy a nyílt diktatúra. Szerinte a kormány egy elbutított, nyáj módjára terelhető társadalmat akar kialakítani; elkezdi tönkretenni a szerinte deviáns szellemi műhelyeket, és putyini mintára "NER-konform" civil szervezeteket alapít, amelyek sosem fogalmaznak meg kritikát vele szemben. Hozzátette, senki nem hiszi el, hogy a fideszes törvényjavaslat a civil szervezetek átláthatóságáról szól, ezért a kormányoldalon "legyenek tökösek", és vállalják fel, hogy keleti típusú autokráciát akarnak létrehozni.


[namelink name="Dömötör Csaba"] a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormányt egyre intenzívebb támadások értik, és a "vak is látja", hogy ez egy jól eltervezett kampányfőpróba. Szerinte a legélesebb vita a bevándorlás ügyében mutatkozik meg, a röszkei tüntetés szervezői maguk sem titkolják, hogy a bevándorlás kérdésében akarják térdre kényszeríteni a kormányt.


Azt mondta: az MSZP volt elnöke kijelentette, hogy az ellenzéki pártok Soros György mellett állnak, vagyis azzal az emberrel szimpatizálnak, aki a bevándorlást bátorító megmozdulásokat, szervezeteket nagy összeggel támogatta. Így ez még egy ok arra, hogy nagyobb legyen az átláthatóság a külföldről pénzelt szervezetek ügyében - jelentette ki az államtitkár, rámutatva: ezek a szervezetek beperlik a magyar államot a illegális bevándorlókkal való bánásmód miatt, majd az aktivista csoportok perköltség címen milliókat zsebelhetnek be, amit a magyar családoknak kell kifizetni.


Bármilyen nyomás legyen a kormányon, a kabinet fokozott erővel áll ki a nemzeti függetlenségért, és a nemzeti konzultációval az emberek bebizonyíthatják, hogy a "józan ész talaján álló magyarok hangja messzebbre elhallatszik, mint a külföldről pénzelt csoportoké, és a milliárdosok által dróton rángatott pártoké" - hangoztatta.


Jobbik: gyűjtőszámlán lévő összegeket "nyeljék le" a károkozó bankok!


[namelink name="Z. Kárpát Dániel"] (Jobbik) szerint a devizahiteleseknek az árfolyamgát ugyan "levegőt" jelentett, de hamarosan letelik az öt év, és a gyűjtőszámlán lévő összegek a családok nyakába szakadnak. Azt szorgalmazta, hogy a gyűjtőszámlán lévő összegeket "nyeljék le" a károkozó bankok. Új elszámolási törvényt, illetve a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását is javasolta.


[namelink name="Tállai András"], a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, mintegy 170 ezren léptek be az árfolyamgátba, 85 százalékuknak nincs tartozás a gyűjtőszámlán, mert a bankok visszatérítették a tisztességtelen elszámolásból keletkezett hasznukat. A hitelesek megmaradt 15 százaléka a törlesztőrészletet sem tudta fizetni - mutatott rá, hozzátéve: ez az arány az össztársadalmi problémához mérten csekély mértékű. 

A napirend előtti felszólalások második felében a fővárosi tüntetésekről és a rezsicsökkentésről volt szó, majd határozathozatalokkal folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés.



Fidesz: Brüsszel betiltaná az áram állami ármeghatározását


[namelink name="Hörcsik Richárd"] (Fidesz) szerint fontos a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltése, hogy Brüsszelt megállítsák. Elmondta, az Európai Bizottság egyik tervezete a magyar fogyasztókat hozná nehéz helyzetbe, ugyanis betiltaná az állami ármeghatározást a villamosenergia-piacon. Szerinte az állami helyett a piaci alapú ármeghatározás az energia árának emelkedéséhez vezet.


Aradszki András - ezúttal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkáraként - azt mondta, Nyugaton a 2010-es évek elején a piac határozta meg az áramárakat, amelyek ezért nőttek, Magyarországon viszont az állami ármegállapításnak köszönhetően csökkentek. Rámutatott arra is, hogy egy kelet-európai család jövedelme jóval kevesebb, mint az uniós átlag, és Keleten a háztartások jövedelmük jóval nagyobb részét költik energiára.

Határozathozatalok

Elfogadták a Nemzetközi Vasúti Egyezmény módosítását; vagyonkezelői jogokat kapott az FTC


Az Országgyűlés egyhangú szavazással kihirdette a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény módosítását, majd 122 igen, 29 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett elfogadta a sportról szóló törvény módosítását.


A törvény alapján a Ferencvárosi Torna Club (FTC) lett a kijelölt vagyonkezelője egyes ingatlanoknak az Üllői út 129. alatt.


A változtatás azt is lehetővé teszi, hogy a jövőben ne csak fővárosi, hanem azon kívüli sportcélú ingatlanoknál is lehessen vagyonkezelőt kijelölni.


A református egyházé lett a geszti Tisza-kastély


Az Országgyűlés elfogadta az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők a javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 144 igen és 37 nem szavazattal, az egyszerű többséget igénylő passzusokat 144 igen és 33 nem szavazattal hagyták jóvá.


Az indoklás szerint a törvény alapvetően az egyház oktatási, kulturális és hitéleti feladatainak hatékonyabb ellátására irányul.


A Tisza család egykori, ma állami tulajdonban lévő kastélyának tulajdonjogát ingyen adták át a református egyháznak. A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére az ingatlant nem korlátlanul, hanem csak 15 évig terheli elidegenítési és terhelési tilalom.


A törvény módosította az állami vagyonról szóló jogszabályt is, hogy a jövőben ingyenesen átruházhatók legyenek az egyházak számára hitéleti feladataik elősegítése vagy az általuk ellátott oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális feladatok ellátása érdekében - a sokszor más célra gazdaságosan nem hasznosítható - ingatlanok.


Módosítottak egyes belügyi tárgyú törvényeket


A parlament elfogadta az egyes belügyi tárgyú törvények módosítását, a kétharmados többséget igénylő rendelkezések 143 igen, 33 nem és 4 tartózkodó szavazatot kaptak, az egyszerű többséget igénylő részeket pedig 144 igen, 30 nem és 4 tartózkodó vokssal szavazták meg. A jogszabály 21 törvényt módosít.


A módosítással lehetővé vált, hogy a mentőszolgálat is láthassa a rendőrség által kezelt térfigyelő kamerák felvételeit. A kamera képeit nem a mentésben résztvevő mentőautó személyzete, hanem a Központi Irányító Csoport figyelheti.


A mezőőrök az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben is jogosultakká váltak helyszíni bírság kiszabására.


Szélesebb körben alkalmazzák a kormánytisztviselőkre az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot. Kiterjesztik az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjaira, illetve az okmányokat kiállító kormánytisztviselőkre.


Szabályozták azt is, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzés meghaladhatja az öt évet, de legfeljebb tíz év lehet.

Civiltörvény

Fidesz: nem jelent megbélyegzést a civil szervezetek átláthatóságáról szóló javaslat


Gulyás Gergely előterjesztőként hangsúlyozta: az "általánosan gerjesztett hisztéria" ellenére egy "igen egyszerű törvényjavaslatról" van szó, egy olyan átláthatósági törvényről, amely szerint a közpénzek átláthatóságához hasonlóan nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről.


Egy évben egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ami semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését - ismertette.


Kijelentette: a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, semmilyen szankcióval nem jár a külföldi támogatás. "Nem tartjuk semmilyen értelemben sem követendőnek Oroszországnak a civil szervezetekkel összefüggésben folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi berendezkedését sem" - mondta Gulyás Gergely.


Fidesz: garantálni kell az átláthatóságot


Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat egyértelműen a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát szolgálja.


Kifejtette, hogy a civilek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez. Jelezte, hogy a 2011-es törvénymódosítás óta rugalmasabb és gyorsabb a szervezetek bejegyzése, éves állami támogatásuk pedig 2010 óta 140-ről 202 milliárd forintra nőtt.


A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok 1938-ban felismerte, hogy vannak szervezetek, amelyek külföldi érdekeket képviselnek, ezért jogszabályt alkotott. Hozzátette, ma az amerikai világból érkeznek azok az érdekcsoportok, amelyek közvetlenül vagy áttételesen akarják befolyásolni a politikát, ezzel saját érdekeiket érvényesítve. Erre már számos ország törvényhozása reagált - mondta, példaként hozva, hogy a legszigorúbb az izraeli jogszabály, amely előírja, hogy az adott szervezet minden nyilvános felületen jelezze hátterét.


Vitányi István szerint a magyar törvény figyelembe veszi a Velencei Bizottság követelményeit, alkotmányossági szempontból és nemzetközi összehasonlításban is megfelel a kívánalmaknak.


Megjegyezte, a baloldali hisztériakeltés hátterében az áll, hogy céljaik egybevágnak a külföldi érdekekkel, a migráció kérdésében is egy platformra helyezkedtek a Soros-féle szervezetekkel. Felvetette azt is, hogy a Jobbik az alaptörvény-módosítás ügye után ismét elárulja-e szavazóit.  


Kizárólag az átláthatóság elvét képviseli és semmilyen megbélyegzést nem jelent a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló fideszes javaslat - mondta Gulyás Gergely (Fidesz) az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában szerdán az Országgyűlésben.


[namelink name="Gulyás Gergely"] - aki Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezetővel, valamint Németh Szilárd és Vitányi István fideszes képviselőkkel együtt jegyzi az előterjesztést - hangsúlyozta: az "általánosan gerjesztett hisztéria" ellenére egy "igen egyszerű törvényjavaslatról" van szó, egy olyan átláthatósági törvényről, amely szerint a közpénzek átláthatóságához hasonlóan nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről.


Egy évben egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ami semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését - ismertette az indítványt.


Kijelentette: a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, semmilyen szankcióval nem jár a külföldi támogatás.

Nem tartjuk semmilyen értelemben sem követendőnek Oroszországnak a civil szervezetekkel összefüggésben folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi berendezkedését sem

- mondta Gulyás Gergely.


Az ellenzék folytatódó bírálata mellett zajlott a civil szervezetek külföldi támogatásainak feltüntetéséről szóló törvényjavaslat szerdai parlamenti vitája, amelyben az egyik fideszes előterjesztő hangsúlyozta: senkit nem akarnak megbélyegezni, a támogatások nyilvánossága a cél.


Jobbik: politikát befolyásolni nem csak külföldről lehet


[namelink name="Szávay István"] (Jobbik) hangsúlyozta: pártja szorgalmazta a 2012-es civil törvény átfogó módosítását, amelyet kellően egyeztetnek a civil szektor képviselőivel, most azonban, bár fontos kérdéssel, de csupán egy részkérdéssel foglalkoznak.


Emlékeztetett az előterjesztés benyújtását megelőző ötpárti egyeztetésre, amely után azonban nem vették figyelembe észrevételeiket. "Hagyják abba ezt a szemét, aljas hazudozást" - jelentette ki Gulyás Gergelyhez fordulva, aki korábban a Jobbik észrevételeit úgy értékelte, hogy "Soros György már a Jobbikba is betette a lábát".


Nem állunk Soros szervezetei mellé - közölte, indokoltnak tartva a kormányzati szándékot, leszögezte ugyanakkor: politikát befolyásolni nemcsak külföldről lehet, hanem belföldről is, ahogy teszi szerinte a Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyről máig nem tudható, honnan volt forrása az ellenzéket lejárató plakátkampányára - jelentette ki.


Szerinte "bolsevik tempó" jellemzi a kormányoldalt, amely éppen azzal vádolja az ellenzéket, amit maga tesz. Hozzátette: a Fidesz-KDNP primitív kommunikációs szintre vitte az ügyet, mintha az lenne a probléma, ha egy szervezetet külföldről finanszíroznak.


Miért mentesülnek a jogszabály alól a sport- vagy vallási szervezetek? - kérdezte. Mi van, ha egy muszlim vallási szervezeten keresztül folytat majd valaki bevándorláspolitikát? - tette fel a kérdést, majd kijelentette: a segélyszervezeteket, de a nemzetiségieket is ki kellene venni a jogszabályból, de garanciát kért arra is, hogy az előterjesztést nem követi további civilellenes akció.


LMP: a kádári időket idézi az előterjesztés


[namelink name="Schmuck Erzsébet"] (LMP) a kádári időszakhoz hasonlította a kialakult helyzetet, és kijelentette: a í80-as évek közepén hasonlóan próbálták ellehetetleníteni a civileket. A kormány talán attól fél, hogy a civil mozgalom fogja őt megbuktatni - vélekedett.


Sorolta, mit rombolt le a kormány az elmúlt hét évben: 2010 után elkezdődött a támogatások megvonása, ami után a független civilek száma radikálisan csökkenni kezdett, majd a szakminisztériumok is egyre kevesebb támogatást nyújtottak. A svájci és a norvég alap még forrást jelentett, a kormány ugyanakkor nekilátott ezek megszüntetéséhez, ám ebbe beletört a bicskája - összegezte.


[namelink name="Szél Bernadett"] emlékeztetett: Oroszországban 2012-ben fogadtak el hasonló törvényt, azóta számos szervezetet zártak be azok közül, amelyek felkerültek a listára. Fontos társadalmi szolgálatot végzők húzták le a rolót - mondta, hangsúlyozva: visszautasítják ezt a külföldről hozott rendszert. Szerinte előbb koholt vádak alapján lejáratják a civileket, majd törvényi eszközökkel megbélyegzik őket. Kijelentette: a nemzetbiztonsági bizottság tagjaiként tudomása kellene lennie, ha ezen szervezetekkel gond lenne, erről azonban nem tud. "Kit néznek idiótának?"- kérdezte.


Felmutatott két dokumentumot: a CÖF teljesen üres "közhasznúsági bevallását", majd egy másik, a javaslat által érintett szervezetét, amely részletesen mutatja be munkájukat.

Erre az elnöklő Lezsák Sándor azt kérdezte: bejelentett-e szemléltetést, amire Szél Bernadett úgy felelt: "vigye el az egész fizetésemet". Provokációnak nevezte a javaslatot, a kuláklistához hasonlította azt. Közölte: a jogszabály elfogadása esetén az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul.


Független


[namelink name="Szabó Tímea"], a Párbeszéd színeiben politizáló független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy ez a törvény nem csak a civil szervezetekről szól, hanem mindenkiről, aki ellent mer mondani Orbán Viktor kormányának, aki másként mer gondolkodni, mint Orbán Viktor "nagyságos úr".


Ez egy lépés a totális diktatúra felé vezető úton, amire Orbán Viktor hét évvel ezelőtt lépett - vélte.


Értékelése szerint a javaslattal listázzák azokat a civil szervezeteket amelyek külföldről kapnak támogatást, megbélyegzik azokat, akik Orbán Viktor szerint veszély jelentenek hatalmára.


Példaként említette a Norvég Alapot, és több példát hozott az általuk támogatott programokra, szervezetekre, közte a Menhely Alapítványt, a Down Egyesületet, a Vakok és Gyengénlátók Békés megyei egyesületét, s hasonlóan járt el a Nyílt Társadalom Intézet esetében, az általuk támogatott szervek közül példaként említette többi között a Születésház Közhasznú Egyesületet, az Igazgyöngy Alapítványt.


Nyilván a vakokat és gyengén látókat ellátó, vagy a terhesgondozást segítő szervezetek egy titkos nemzetközi hálózat magyarországi lerakatai - mondta Szabó Tímea, majd úgy fogalmazott: "maguk nem normálisak, minden jóérzésű ember behány maguktól most már". Szerinte ami itt van, nem országgyűlés, hanem egy komplett elmegyógyintézet.


Szégyelljék magukat mind egy szálig, szégyellje magát Orbán Viktor! - fordult a fideszes képviselőkhöz. Nem Brüsszeltől, hanem maguktól, Orbán Viktortól és Vlagyimir Putyintól kell megvédeni Magyarországot - jelentette ki Szabó Tímea, aki párhuzamot vont a magyar miniszterelnök és az orosz elnök intézkedései között.


A mi szabadságunk, jövőnk álomgyilkosa Orbán Viktor. De nem fogjuk hagyni az álmaink lerombolását. Meg fogjuk állítani Orbán Viktort és az önök diktatúra felé masírozó kormányát.


Nemzetiségi szószóló


[namelink name="Kissné Köles Erika"], szlovén szószóló azt mondta: több szervezetük, alapítványuk részesül olyan mértékű - főként anyaországi - támogatásban, ami elérheti a törvény által rögzített mértéket. Példaként említette, hogy akár egy tornaszoba berendezése is meghaladhatja ezt az összeget.


Kiemelte: a 13 őshonos nemzetiség léte az általuk létrehozott és jól működő civil szervezetek munkájának is következménye.


A Országgyűlés szakbizottsága a törvény kiegészítését javasolja több nemzetiségi egyesületre vonatkozóan - jelezte.  


Gulyás Gergely: ne titkai legyenek a civileknek


A fideszes Gulyás Gergely előterjesztőként - az elhangzottakra reagálva - azt mondta: elfogadják a nemzetiségi észrevételt és módosító javaslatukat támogatják.


Szél Bernadett (LMP) szavaira úgy reagált: jogosnak tartja, hogy ne tegyenek különbséget az unióból érkező támogatások között. Ezt a módosítást szintén támogatják majd - közölte.


A Fidesz pártalapítványának 2012 óta adott támogatások nyilvánosak, reméli ez más pártalapítványok esetében is így van - jegyezte meg.


Senkit nem akarnak megbélyegezni - jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: el kell olvasni a törvényjavaslatot, az a támogatások nyilvánosságáról szól.


Bárándy Gergely szavaira azt mondta: munkás-paraszt hatalmat emleget az MSZP képviselőjeként, majd arról beszél, hogy milyen gyalázatos törvényt fogadtak el 2004-ben Oroszországban. Megjegyezte: nem ők, hanem a szocialisták által támogatott kormányfő fogadta a magánlakásában az orosz miniszterelnököt, és simogatta Totó kutyát az Apró-villában.


A Jobbik felvetéseire úgy reagált: maximálisan nyitottak a kodifikációs pontosításokra, de ezt az ötpárti egyeztetésen nem voltak hajlandóak átadni.


Hasonlóan nyitottak a karitatív szervezeteknél is a pontosításra - jelezte Gulyás Gergely. Szerinte, ha nem hisztérikus légkörben vitatkoznának, még a kormány kritikusai is egyetértenének abban, nem hátrányos a magyar közélet számára, ha azoknak, akik részt vesznek az alakításában, a finanszírozásuk ismert.


MSZP: a kormány el akarja takarítani a civil szervezeteket


Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy a kormánypártok első lépésben meg akarják bélyegezni a civil szervezeteket, majd "el akarják őket takarítani". Kijelentette, hogy a kormány lépésről-lépésre haladva szűkíti a szabadságot, foglalja el a médiát, darálja be az államtól függetlenül működő szervezeteket, most pedig a civil szervezetekre került a sor.


A képviselő, aki párhuzamot vont a javaslat és a Frankenstein című mű között, úgy fogalmazott: a benyújtók összeválogatott jogi testrészekből hoznak létre egy szörnyszülöttet. Hozzátette, hogy a kormányzatnak minden lakájszervezet kedves, miközben ellensége a szabad oktatás, a szabad gondolkodás, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad cselekvés. Önök a szabadság ellen dolgoznak, mert az összes pénzre rá akarják tenni a kezüket és úgy gondolják, hogy minden szájat be kell fogni, amelyik ezt világgá kürtölhetné - értékelt.


LMP: több szervezetre nem terjed ki a szabályozás


[namelink name="Ikotity István"] (LMP) szerint felmerül a kérdés, hogy a szabályozás hatálya miért nem terjed ki a vallási tevékenységet végző szervezetekre, a sportegyesületekre, illetve a nonprofit gazdasági társaságokra.


Az Európában ma egyedül komoly fenyegetést jelentő iszlám fundamentalista gyökerű terrorizmus legfontosabb finanszírozási alapját éppen a radikális vallási szervezetek adják - fejtette ki a képviselő. Valószínűleg nem elvi oka van, de szintén érdemi probléma, hogy a politikai pártok is kimaradnak a listázásból - tette hozzá. Rámutatott: ha egy orosz bank hitelt nyújtana egy magyar pártnak, attól a párt még nem számítana külföldről támogatott szervezetnek, de egy egyesület vagy alapítvány már igen.


Kónya: a kormányt nem is érdekli az emberek véleménye


Kónya Péter (független) azt mondta, hogy a kormánypártok mindent megtesznek a másként gondolkodók és a kabinet politikáját kritizálók elhallgattatásáért.


Szerinte minősíti, mennyire érdekli a kormányt az emberek véleménye, hogy még a nemzeti "inzultációs" kérdőívre adott válaszok beérkezése előtt beterjesztették a törvényjavaslatot.


A képviselő megjegyezte, olyan szervezetekkel is probléma lehet, amelyeket Magyarországról támogatnak közpénzből. A kormányzat a törvénnyel nem átláthatóbbá akarja tenni az érintett szervezetek gazdálkodását, hanem meg akarja bélyegezni a civil szervezeteket - jelentette ki.


MSZP: a Fidesz is civil szervezetként kezdte


[namelink name="Kunhalmi Ágnes"] (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz civil szervezetként kezdte a munkáját a rendszerváltozást megelőzően. Aztán azzá vált, ami ellen létrejött, a civil szervezetből elnyomó, diktátorszervezet lett, ami maga is egy nagyobb hatalom szolgálja - mondta. Most már érthetőek Orbán Viktor öt évvel korábbi szavai, amelyek szerint a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcolt, hanem azok ellen, akik a diktatúrát csinálták - fogalmazott.


A szocialista politikus kijelentette, Soros György nem szervezkedik Magyarország ellen és nem szervez tömeges bevándorlást a civileken keresztül. A civil szervezetek olyan feladatokat vesznek át, amelyeket az állam nem képes vagy egyszerűen nem hajlandó ellátni - érvelt.


Szabó: a javaslat szövege több helyen is megegyezik egy orosz törvényével


[namelink name="Szabó Szabolcs"] (független) azt mondta, hogy a javaslat szövege több helyen is szó szerint megegyezik a 2012-ben Oroszországban elfogadott, a külföldi ügynökként működő nonprofit szervezetekről szóló törvénnyel. A kormánypártok feltehetnék maguknak a kérdést, hogy az egyébként nem politizáló civil szervezetek miért tiltakoznak az utcán - javasolta.



Fidesz: le az álarcokkal!


Hende Csaba (Fidesz) vitatta azokat a párhuzamokat, amelyeket az ellenzéki képviselők a pártállami és a mostani időszak között vontak. Akkor nem volt szabadon választott parlament, nem lehetett szabadon civil szervezeteket alapítani, nem volt szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság - közölte, jelezve: ezek a jogok ma korlátozás nélkül biztosítottak mindenkinek.


Elmondta, a törvényjavaslat nem bélyegzi meg és lehetetleníti el a civilek működését, csak be kell vallaniuk a külföldről származó támogatásaikat. Az előterjesztést azzal a közmondással is magyarázta: aki fizet, az húzat. Le az álarcokkal! - szólított fel.


Demeter Márta: a civilek sokszor az állam helyett látják el a feladatokat

    

Demeter Márta (független) szerint Magyarországon autoriter rendszer van, léteznek ugyan demokratikus intézmények, de azok nem működnek. Hozzátette: a kormány működése azt az elvet követi, hogy amit nem tudsz elfoglalni, azt semmisítsd meg, ez pedig olyan időket idéz, amelyet nagyon sokan nem szeretnének viszontlátni Magyarországon.


A független politikus beszélt arról is, hogy a civil szervezetek ma Magyarországon jogvédő, humanitárius feladatokat látnak el, sokszor az állam helyett, a demokrácia utolsó szigetei. A kormánynak semmi erkölcsi alapja nincs arra, hogy az átláthatóságról beszéljen, mert a közpénzek elköltése egyáltalán nem átlátható, intézményesített korrupciót építettek ki - közölte és a javaslat visszavonását követelve.


Fodor Gábor: a kormány szembemegy az ittélők érdekeivel

    

A Magyar Liberális Párt elnöke, Fodor Gábor független országgyűlési képviselő úgy látta, hogy a törvényjavaslat a CEU ügyéhez hasonlóan a Soros György ellen folytatott hisztéria egyik kampányeleme. A politikai hisztéria nem jó dolog, mert csúnya ügyekhez vezethet - hangoztatta.


Szerinte legitim, ha egy kormány meg akarja tartani a hatalmat, ez a törekvés akkor válik illegitimmé, ha szembemegy az ittélő emberek érdekeivel. Hozzátette: az ittélők érdeke, hogy legyen CEU és erős legyen a civil társadalom. Nagyon jónak tartotta, hogy a civil szervezetek külföldről, Soros Györgytől is kapnak támogatást, mert erősödik azáltal a civil társadalom.


Fodor Gábor azt mondta, azért célpont Soros György, mert a kormánypárti szavazókat harci állapotban kell tartani. Elmondta, Soros Györgynek sokat köszönhet az ország, Magyarország jól teszi, ha hálás neki.


Jelezte azt is, hogy benyújtottak egy "ellenjavaslatot", amely csak annyiban különbözik a kormánypárti képviselőkétől, hogy a szövegben a civil szervezetek helyére a kormányt írták be. A kormány, ha idegen érdekeket szolgál, ha Putyin manipulálja, be kell számolnia arról - magyarázta.


Kész Zoltán: Magyarországon ismét moszkovita kormányzat van

    

Kész Zoltán (független) véleménye szerint a külföldről elnyert források a legátláthatóbbak, és nem azokat kellene "vegzálni", akik külföldről elnyert pénzeket fordítnak közfeladatokra, hanem azokat, akik hazai közpénzt költenek el magáncélokra. Hozzátette: Orbán Viktor az, aki külföldi érdekeket képvisel, ő az, aki orosz érdekeket szolgálva próbálja szétverni az EU-t. Magyarországon ismét moszkovita kormányzat van - vont mérleget.


A független képviselő szerint a kormány működése nem csak a józan ésszel megy szembe, hanem a saját törvényével, a büntető törvénykönyv hazaárulásról szóló részével is.


Kész Zoltán szerint nem a civilek politizálnak, hanem Orbán Viktor és Putyin politikája lépett be a civilek világába. Orbán Viktor pontosan olyan erőszakos, mint a kommunisták voltak a legrosszabb időszakaikban - hangoztatta. Elmondta, az Orbán-rendszer biztosan halad a török és az orosz úton, a civileket megbélyegző törvényjavaslat egy fontos állomás ezen az úton. Nem a civilek, hanem a kormány a külföldi ügynökszervezet; az orbáni út az ázsiai elnyomás világába tart, fél vagy egész diktatúrába - tette hozzá. Közölte, Orbán Viktor nemhogy ellenvéleményt, tartózkodást sem tűr el, inkább Rákosi tanítványa ő, mint Kádáré.


MSZP: hiányozni fognak a civil szervezetek 


Teleki László (MSZP) arra mutatott rá: a kormányoldal a civil szervezetek ellehetetlenítésére törekszik, azok pedig hiányozni fognak, leginkább a korrupció elleni harcba, de a rászorulók segítésében is. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy az önkormányzatoktól, az államtól átvett feladatokat senki sem fogja ellátni. 


Kijelentette: Soros György a többi közt a romatelepek felszámolására adott pénzt, de a romák oktatása érdekében is ösztöndíjat hozott létre.  


Frakciótárca, Mesterházy Attila arra figyelmeztetett, nehogy Romániában, a magyar szervezetek ellen használják fel azt az érvelést, amellyel most a kormány él. Szerinte a kormányoldal úgy váltogatja a véleményét az egyes szervezetekről, ahogy azt a pártpolitikai érdekük megkívánja, a többi közt a Velencei Bizottságból. 


Azzal kapcsolatban, hogy a vallási szervezetek kikerültek a törvényjavaslat hatálya alól, azt kérdezte: mi történik, ha a szcientológia egyházat támogatja valaki külföldről. Mi van akkor, ha egy gazdasági lobbierő használ fel civil szervezeteket arra, hogy befolyásolja a politikát? - kérdezte. 


Burkolt zsidózásnak nevezte, amit Soros György lejáratásával csinál a kormányoldal. Szerinte ez a szélsőjobboldali szavazók megszólításáról szól.


LMP: "Önök félnek"


Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta: a jogszabály benyújtása már meghatározza a kormány rettegésének a fokát. "Önök félnek" - jelentette ki, ezért keresi szerinte a Fidesz-KDNP, kin lehet fogást találni. 


Miért lesz jobb hely Magyarország ettől a törvénytől? - kérdezte. 


Kijelentette: az LMP javaslata összhangban van a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, Péterfalvi Attilának észrevételeivel, amely szerint a közérdekű cél elérése érdekében tovább lehet szélesíteni az érintettek körét azokra, akik belföldről, vállalatoktól vagy az intézményes politikai szférától kapnak támogatást. 


MSZP: a CÖF-ről miért nem tudható, mennyi pénze van? 


Szakács László (MSZP) szerint nem lehet, hogy például Mészáros Lőrinc minden további következmény nélkül kihagyhat 1 milliárd forintot a vagyonnyilatkozatából, míg a civileknek pontos elszámolást kell adniuk. A kormány messze van attól, hogy az átláthatóságot kérhesse számon - jelentette ki.  


Szintén a CÖF-öt bírálta, amiért nem tudható, honnan származnak a forrásai, mekkora vagyonnal gazdálkodik. 


Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Expozé

Hörcsik Richárd (Fidesz) expozéjában rámutatott: a parlament elé kerülő két uniós jogalkotási javaslat a villamosenergia belső piacára vonatkozó szabályokat tartalmaz. 


Mint kifejtette: az európai ügyek bizottsága előző nap megállapította, ezzel összefüggésben a szubszidiaritás vizsgálata jogilag lehetséges. Szavai szerint az Országgyűlés ülésén ötödik alkalommal folytatnak ilyen vizsgálatot, ami a lisszaboni szerződés szerinti eljárás. Ennek keretében egy uniós jogszabálytervezetről fejthetik ki véleményüket a nemzeti parlamentek és adott esetben együttes erővel léphetnek fel. 


A kormánypárti politikus rámutatott: a villamos energia ármegállapításának nemzeti hatáskörből való kiemelése fokozottan érintené a családok helyzetét, és veszélybe kerülne a rezsicsökkentés.


Kiemelte: az uniós iránytervezet a hatálybalépéstől számított öt éven belül szigorú feltételhez kötné az állami beavatkozás lehetőségét, ezután pedig az Európai Bizottság hatáskörébe utalná a döntés jogát. A nemzeti hatósági árszabályozás - a lakossági fogyasztók számára - az energiaárak megfizethető szinten tartásának fontos eszköze - hangsúlyozta.    


Az iránytervezet alapvető hiányossága, hogy figyelmen kívül hagyja, az energia szektor a gazdaság speciális szegmense. A szabályozott árak kivezetése nem fokozza a versenyt, viszont jelentős áremelkedéshez vezet - rögzítette, s kiemelte azt is, hogy nem veszik figyelembe az egyes tagállamok közötti gazdasági különbségeket, illetve a költséghatékonysági szempontokat sem. 


Kitért arra is, hogy sérülne a szubszidiaritás elve, a regionális központ létrehozása erősen korlátozná az egyes tagállamok ellátás biztonság érdekében történő beavatkozási lehetőségét.    

Kormány

Aradszki András, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: az Európai Bizottság novemberi javaslatcsomagja tartalmaz olyan irányokat, amelyek alapján a szubszidiaritás és arányosság elvének vizsgálata indokolt. 


Az energiaunió megvalósítását támogatják, de a fenti csomag egyes részletszabályaival nem értenek egyet. A villamosenergia belső piacáról szóló rendelettervezet szerint a kapacitásmechanizmus új szabályai hatáskör elvonást jelentenének - mutatott rá az államtitkár.


Aradszki András hozzátette: egyes szenes erőművek kapacitásmechanizmusból való kizárása után a hiányzó kapacitásokat gázos erőművel pótolná az unió, s a földgáz beszerzését pedig Oroszországból kellene beszerezni.


A belső piacra vonatkozó közös irányelvtervezet pedig megtiltaná a hatósági árszabályozást - hívta a figyelmet. Ez átgondolatlan, nincs figyelemmel a tagállamok eltérő helyzetére, s arra sem, hogy ahol piaci árat alkalmaztak, mindenhol emelkedett a villamosenergia ára - rögzítette, s kitért arra is: nem nőtt a verseny, nem lett nagyobb a piac, nem lettek többen a piaci szereplők.

    

Közölte: hivatalos kormányzati álláspont még nincs, azt a vita későbbi szakaszában tudja ismertetni, de a szaktárca támogatja javaslatot.

A villamos energia belső piacának szabályozása

A villamos energia belső piacát érintő uniós szabályozástervezet megvitatásával folytatta szerdai munkáját az Országgyűlés.


MSZP: az előterjesztés a kormányoldal belpolitikai céljairól szól


Józsa István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte az előterjesztésben és annak indoklásában nemcsak a villamosenergia-ellátásról és az energiaunióról van szó, hanem a kormányoldal saját belpolitikai törekvéseiről is.


Azzal a szocialista politikus is egyetértett, hogy esetenként az energiaunióról szóló uniós tervezet kialakítása nem olyan precíz, mint kellene, de szerinte a Fidesz-KDNP indoklása az úgynevezett sárga lapos eljárás megindítására vonatkozóan kizárólag belpolitikai célú - az Állítsuk meg Brüsszelt! kampánnyal függ össze -, az érvrendszere és a kommunikációja hamis, szakmaiatlan. A sárga lapos eljárás tehát valóban indokolt, de nem a kormányoldal érvei alapján - magyarázta álláspontját.


Vannak, akik megértik az energiaunió lényegét, de a politika rátelepedett a folyamat gyengeségeire, és csak belpolitikai célokból torzítják a valós szakmai megítélést - fogalmazott, hozzátéve, hogy a tagállami hatósági árazás az uniós irányelv szerint a kiszolgáltatott fogyasztóknál és a rendszerhasználati díjak esetében továbbra is megmaradhatna.


Az energiaárak kérdésével kapcsolatban Józsa István arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az európai nagykereskedelmi villamosenergia-árak 2008-hoz képest 70 százalékkal, a gázárak pedig 2013 óta több mint 50 százalékkal csökkentek, addig Magyarországon a lakosság három éve ugyanazt az energiatarifát fizeti. A magyar végfelhasználói árak miért nem csökkennek? - kérdezte, hamisságként értékelve, hogy a Fidesz-KDNP a rezsicsökkentés megvédéséről beszél.


A képviselő azt is kifogásolta, hogy miközben Magyarország aláírta a párizsi klímamegállapodást, aközben a magyar kormány azért küzd, hogy továbbra is lehessen szénerőműveket építeni állami támogatással.


KDNP: az uniós tervezet korlátozná a tagállami hatáskört


Firtl Mátyás (KDNP) szerint az európai uniós rendelettervezet korlátozná a tagállamok mozgásterét a saját energiamixük meghatározásában, holott ez a tagországoknak az alapszerződésben rögzített joguk.


A javasolt szabályozás több eleme is sérti a szubszidiaritás elvét, ráadásul "a dinamikus árképzésben való részvétel lehetősége" kitétel a villamosenergia-ár emelésének lehetőségét is jelenti - mondta.


Kifogásolta, hogy Brüsszel megszüntetné a villamosenergia-ár tagállami megállapításának jogát.


Ezért a KDNP egyetért azzal, hogy kezdeményezni kell a sárga lapos eljárást - közölte a politikus. Ez azt jelenti - ismertette -, hogy a magyar Országgyűlés megállapíthatja: a rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét, és felkérheti a házelnököt, hogy ezt a véleményt továbbítsa az illetékes uniós szerveknek.


Firtl Mátyás összegzése szerint - mint arra az általa idézett európai ügyi bizottság is rámutatott - az Európai Bizottság törekvése veszélyezteti a magyar nemzeti függetlenséget.


A kormány kiáll a magyar családok, a nemzet érdeke, az energiamix szabad megválasztása és a rezsicsökkentés megvédése mellett - zárta szavait.


Jobbik: a parlamentnek joga van az unióhoz fordulni


Kepli Lajos (Jobbik) egyértelműnek nevezte, hogy ha egy uniós jogalkotási aktus során sérül a szubszidiaritás elve, akkor a magyar Országgyűlésnek joga van az EU-hoz fordulni. Valóban célszerűbb tagállami szinten rendezni az állampolgárok mindennapjaira, például a villamos energia árára vonatkozó kérdéseket - tette hozzá.


A kormányzat rezsicsökkentési programja óta jelentősen változtak a piaci árak, ezt a változást viszont a hatóságilag rögzített ár nem vette figyelembe - közölte. A rezsicsökkentést egyébként a különböző társadalmi rétegek számára differenciáltan kellett volna bevezetni - mondta.


A képviselő azt kérdésesnek nevezte, hogy a kormány mindent megtett-e annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok az uniós intézkedésektől függetlenül is alacsony rezsiköltségeket élvezhessenek. Emellett arra is kitért, hogy az energiaunió feltehetően azt a célt szolgálja, hogy Kelet-Európa megfelelő felvevőpiaccá válhasson.


Magyarország ellen korábban már kötelezettségszegési eljárás is indult, mert az EU-nak nem tetsző módon próbálta alakítani saját energiapolitikáját és árképzését - emlékeztetett a politikus.


LMP: a javaslat hamis állításokra támaszkodik


Ikotity István (LMP) azzal kezdte, hogy a törvényjavaslat két hamis állításra támaszkodik. Az egyik hamis állítás az, hogy a hatósági ár mindig jobb a piacinál, a másik pedig az, hogy a rendszerirányítás állami kézben tartása jobban szolgálja az energiafüggetlenséget, mint az európai energia rendszerek és a hozzájuk tartozó irányítási jogosítványok összekapcsolása - mondta. Ha a javaslatból törvény lesz, az nem a magyar lakosság, hanem sokkal inkább Oroszország érdekeit fogja szolgálni - jelentette ki.


A kormányzati javaslat valójában egy uniós energetikai reformcsomag ellenpontja - érvelt. A rezsicsökkentés eredményeképpen nagyjából 15 százalékkal alacsonyabb az áram ára, mint 2010-ben - mondta. Ha viszont a piaci árakat alkalmaznák, akkor 15 százalék helyett negyvennel lenne alacsonyabb az energiaár - mondta a vezérszónok. Ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy Magyarországon az importáram aránya azért éri el a 30-40 százalékot, mert olcsóbb az energiát importálni, mint itthon megtermelni.


Nincs olyan magyar érdek, ami amellett szólna, hogy az árképzést és a rendszerirányítást kormányzati kézben kellene tartani - összegzett Ikotity István. Oroszországnak viszont ez az érdeke, mert ha mesterségesen eltorzítva tartják az energiaárakat, akkor azok mellett úgy látszik, hogy megtérül a paksi bővítés - tette hozzá.


Villamos energia belső piaca - képviselői felszólalások


A képviselői felszólalások sorában Gyüre Csaba (Jobbik) kifogásolta, hogy az MSZP-kormányok alatt a földgáz fogyasztói ára a világpiaci árral azonos mértékben, háromszorosára növekedett, de később az ezzel ellentétes világpiaci mozgást a Fidesz-kormány már nem követte le. Negyedére csökkent a gáz ára, de a kormány csak 25 százalékkal csökkentette az árat - jegyezte meg.


Erre reagálva Aradszki András államtitkár azt mondta, hogy a tőzsdei árat nem szabad összekeverni az egyetemes szolgáltatói árakkal. Hozzátette: ha a világpiaci árat követnék, akkor most 10-15 százalékkal lenne magasabb a gáz ára. Kiemelte, hogy Magyarországon ma az unióban a második legalacsonyabb a gáz ára.


Józsa István (MSZP) erre reagálva azt mondta, hiába kétszerese Németországban az áram ára a magyarországihoz képest, az ottani fizetések magasabbak, energiára feleannyit fordítanak a fizetésből, mint a magyarok.


A képviselő kezdeményezte, hogy a kormány állapítson meg szociális árkategóriát, amelyet a legalacsonyabb keresetűek vehetnének igénybe.


Lukács László György (Jobbik) a kormány "Állítsuk meg Brüsszelt!" kampányára reagálva kijelentette: szeizmológiai mérések szerint a tektonikus mozgások miatt Brüsszel minden évben 2 milliméterrel közelebb kerül Magyarországhoz. Hiller István levezető elnök megjegyezte, a jobbikos képviselő felszólalása kevésbé kapcsolódott a napirendhez, ugyanakkor megpróbálja értékelni a képviselő asszociációját.


Vejkey Imre (KDNP) kijelentette: Brüsszel diktatúrát épít, ezért rendkívül fontos, hogy a tagállamok felhívják a figyelmet a szubszidiaritás elvére. Az uniónak csak olyan jogköröket szabad gyakorolnia, amelyeket a tagállamok átruháztak - mondta.


A vitában elhangzottakra Hörcsik Richárd (Fidesz) előterjesztőként azt válaszolta: a szubszidiaritást nemcsak kimondani nehéz, hanem megérteni is, de ez a vita jelzi, hogy a képviselők már érzik a téma fontosságát. Hozzátette: ez egy lehetőség a nemzetek kezében, hogy figyelmeztessék az uniót, ne lépje túl hatáskörét.

Megállapodás Magyarország és Japán között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára ismertette, hogy a februárban aláírt megállapodás egy évet meg nem haladó tartózkodási engedélyt ad a két ország 18 és 30 év közötti állampolgárainak, akik elsősorban turisztikai céllal utazhatnak és meghatározott feltételek mellett munkát is vállalhatnak. Magyarország több hasonló megállapodás részese, a jelenlegi egyezmény hatályba lépéséhez a parlament adhat felhatalmazást - mondta.


Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka szerint a megállapodás jó lehetőség a fiataloknak, hogy megismerjék egymás kultúráját, gazdaságát, emellett hozzájárul ahhoz, hogy a földrajzilag távol eső országokban munkából szerzett jövedelemből éljenek. A kormánypárti politikus ismertette, hogy Magyarország ennek elősegítésére hasonló megállapodást kötött korábban Ausztráliával, Új-Zélanddal, Dél-Koreával és Tajvannal.


Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka közölte, hogy támogatják a megállapodást, az a gazdaságra, a turizmusra, a kultúrára és az oktatásra is jó hatást gyakorol. Felvetette, hogy miért kellett rögzíteni a szövegben, hogy a résztvevők betartják a fogadó országok törvényeit és más jogszabályokat.


Pintér Tamás, a Jobbik vezérszónoka támogathatónak nevezte azt a célt, hogy az érintett korosztály jobban megismerhesse a fogadó országot. Értékelése szerint a javaslat segít ápolni a kétoldalú kapcsolatokat.


Józsa István (MSZP) képviselőtársának válaszolva helyén valónak tartotta, hogy kikössék a programban résztvevőknek a jogkövető magatartást és felhívják a figyelmüket, hogy készüljenek fel a hazaitól eltérő környezetre. Ezzel Vejkey Imre (KDNP) is egyetértett, arra hivatkozva, hogy a jogszabályok nem ismerete "nem mentesít".


Pogácsás Tibor zárszavában közölte, hogy a megállapodást Japán kezdeményezte, minden szóról hosszas egyeztetés volt, s az ázsiai országban már lezárult a hatályba lépéshez szükséges belső eljárás.


Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.

Csődeljárás és felszámolás

A kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényhez is adott be módosító javaslatot. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára törvényismertetőjében azt emelte ki, hogy joghézagokat, visszaélési lehetőségeket igyekeznek a javaslattal megakadályozni, ugyanakkor egyszerűsítenek bizonyos felszámolással kapcsolatos lépéseket.


A javaslat célja mindezek mellett a csődvagyon teljes körű összegyűjtése, az adminisztrációs terhek csökkentése a bírósági titkár jogkörben meghozható határozatok körének kibővítésével, az eljárások átláthatóbbá tétele, az egyes eljárási idők csökkentése is.


Völner Pál emellett kitért arra is, hogy a javaslat elfogadása esetén hatékonyabbá válik a felszámoló szervezetek feletti hatósági ellenőrzés és következetesebb lesz a bíróság általi számonkérésük is.


Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka a javaslat főbb pontjainak ismertetése mellett kiemelte a felszámolási vagyon védelméről ,szóló passzusokat, illetve aláhúzta, hogy több passzus a jogszabályok közti összhangot is megteremti.


Szakács László, az MSZP vezérszónoka kritikaként fogalmazta meg a javaslattal kapcsolatban, hogy nem megfelelően reflektál a múltra, és felemlegette a Questor és egyéb brókercégek bedőlését is. Szerinte ezen ügyekre tekintettel egyértelművé kell tenni, hogy mi kerül a csődvagyonba, mert a Questor esetében engedték, hogy ezt a vagyont "széthordják". Úgy vélte, a Fidesz csak azt tanulta meg az ügyből, hogy hogyan lehet vagyon kimenekíteni, mivel a javaslat arról is rendelkezik, hogy nem lehet semmilyen értékpapír vagy uniós forrás sem csődvagyon.


A KDNP képviselőcsoportja nevében Vejkey Imre adatokkal alátámasztva közölte, hogy 2012-óta jelentősen csökkent a csődeljárások száma Magyarországon, majd párhuzamot vont a csődeljárás és a versenyképesség között. Mint mondta, a növekedés kulcskérdése a hitelezés, amelyet a csődeljárás is befolyásol, a felszámolási eljárásokban nagyobb biztosíték kell arra, hogy a hitelezők megkapják a pénzüket.


Staudt Gábor (Jobbik) a rendszerváltás óta eltelt időszakban tapasztalt visszaélésekről beszélt. Mint mondta, maffiatevékenységhez volt hasonlatos a felszámolások intézése, az ügyek sokszor a politikáig nyúltak. Ebben az időszakban komoly cégvagyonokat játszottak át, tüntettek el a hitelezők elől.


A képviselő megjegyezte, hogy bár a kormány néhány éve "megkeverte" a piacot, és a lépés időszerű is volt, sok olyan társaság került ki a jegyzékből, akik visszaéléseket követtek el, de a szabálytalanságok száma továbbra is magas, csak az elkövetők személyi köre változott meg.

Vita az uniós cégnyilvánosság összekapcsolásáról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott a parlament ülése. Az igazságügyi miniszter indítványát ezúttal is Völner Pál ismertette, hangsúlyozva, hogy az előterjesztés alapvetően európai uniós jogharmonizációt szolgál a tagállamok cégnyilvánosságának összekapcsolására. Kiemelte, az ide vonatkozó uniós irányelv azt kívánja biztosítani, hogy a felhasználók egy közös uniós platformon hozzáférhessenek az adatokhoz, mindezt a tagállamok belső nyilvántartási rendszereik megváltoztatása nélkül.


A kormányoldal részéről előbb Galambos Dénes (Fidesz), majd Vejkey Imre (KDNP) érvelt a javaslat elfogadása mellett.


Az ellenzéki padsorokból Szakács László (MSZP) egyebek mellett azért bírálta a kabinetet, mert nem hamarabb, hanem csak az előírt határidőhöz közel tárgyalhatja az előterjesztést a parlament.


Gyüre Csaba (Jobbik) ezt követően azt mondta, a kormány rendre úgy terjeszti ki az elektronikus ügyintézést, hogy az többletmunkát jelent a közigazgatásban dolgozóknak és az ügyfeleknek is.


Az elnöklő Jakab István mindkét általános vitát lezárta. A parlament szerdai ülésnapja két további javaslat tárgyalásával folytatódik.

 

Korábban írtuk:

A civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról vitázik a T. Ház


Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a külföldi támogatások feltüntetésére kötelezné a civil szervezeteket.


Az ülésnap reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd szavazással folytatódik. A képviselők ekkor szavaznak a kormány belügyi tárgyú törvénymódosító csomagjáról, továbbá arról a javaslatról, amellyel az állam ingyenesen a református egyház tulajdonába adja a geszti Tisza-kastélyt.


A határozathozatalok után kezdődhet általános vita a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról, amelynek értelmében minden olyan egyesületnek külföldről támogatott szervezetként kell regisztrálnia magát, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap.


Az előterjesztők egyike, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese korábban erről azt mondta, hogy az elmúlt két évben különösen fontossá vált a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatósága, hiszen Magyarországnak ezen keresztül is meg kell védenie magát. A Soros György által támogatott szervezetek minden korábbinál élesebben támadják a magyar kormányt azzal a céllal, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rendszerét és kikényszerítsék a bevándorolók szabad bejutását - jelentette ki, fontosnak ítélve, hogy minden esetben tudható legyen, kik a támogatók, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet Soros Györgytől, oroszoktól vagy uniós tagállamból kap támogatást.


Az ülésnap hátralévő részében további nyolc indítvány kerül terítékre, köztük például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája.


A parlament csütörtökön újabb nyolc előterjesztést tárgyal, majd az ülés április 24-én kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában