OGY: a túlórákat érintő törvényjavaslatról vitáztak a képviselők

Az eset előzménye, hogy több ellenzéki képviselő is hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta az Országgyűlés plenáris ülését, miután a parlament csomagban szavazott a hétfői napirendhez benyújtott 2925 ellenzéki módosító javaslatról. A módosító javaslatokkal az ellenzék a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat elfogadását akarta hátráltatni. A hétfői ülésnapon heves vita alakult ki a Házban, amelynek a végén  az ellenzéki képviselőcsoportok, néhány független képviselővel kiegészülve kivonultak az ülésteremből.

Ezt követő sajtótájékoztatójukon Tóth Bertalan, az MSZP elnöke azt mondta, hogy igazságügyi bizottság alaptörvény- és házszabályellenes döntést hozott amikor úgy határozott, hogy egyben kell szavazni az ellenzéki módosító indítványokról. A frakcióvezető szerint példátlan esemény történt, mert a "Fidesz arra vetemedett", hogy megfossza az ellenzéket az obstrukció több száz éves jogától.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is kiállnak a szakszervezetek mellett és tiltakoznak a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat ellen, amit a szocialista politikus, ellenzéki társaihoz hasonlóan csak "rabszolgatörvénynek" nevezett.

Vadai Ágnes, a DK alelnöke úgy fogalmazott, hogy már a napirend előtti felszólalások során látszott, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke "ideges, ostoba házmesterként fog viselkedni". Ezt követően a házelnök az "Országgyűlési Őrség mögé bújt", mert "felsorakoztatta" őket az ülésterem előtt - emelte ki. A politikus elképzelhetőnek tartotta, hogy Kövér László erőszakkal akarta eltávolítani az ellenzéki képviselőket az ülésteremből.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke egyértelműnek nevezte, hogy a kormánypártok rettegnek. A Fidesz-KDNP sem az emberekkel, sem más pártokkal nem tárgyal és már a saját szabályait sem hajlandó betartani, mert "az egyetlen eszköz, ami a kezében maradt, az az erőszak" - jelentette ki.

Amennyiben a "rabszolgatörvényt" elfogadják, akkor az ellenzék az Alkotmánybírósághoz és a Emberi Jogok Európai Bíróságához fog fordulni - közölte.

Lukács László, a Jobbik frakcióigazgatója azt mondta, az emberek jövőjét meghatározó egyik legfontosabb témáról van szó, ezért ők is kivonultak, mert az ellenzéknek egységesen kell fellépnie az ügyben.

Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke hangsúlyozta, hogy ez a kérdés egy táborba sodorta az egyébként nagyon sok kérdésben eltérő véleményt képviselő ellenzéket. A "rabszolgatörvény" a parlamenti ciklus legveszélyesebb indítványa, a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozása nemzeti ügy - tette hozzá.

 A független Szél Bernadett úgy fogalmazott: a parlament ülésén nem csak az ellenzéki képviselőket, de rajtuk keresztül az ellenzéki szavazókat is elhallgattatták.

Korábban írtuk:

Hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta az Országgyűlés plenáris ülését hétfőn az ellenzék, miután csomagban szavaztak a képviselők a napirendhez benyújtott 2925 módosító javaslatról. Az ezt követő ügyrendi vita után - néhány független képviselő kivételével - a teljes ellenzék kivonult az ülésteremből.

Napirend előtt

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló arról beszélt napirend előtt, hogy Magyarország sokszínűségéhez hozzátartozik, hogy évszázadok óta számos más nép is lakja földjét. A magyarországi szlovénség pedig él, és nem csupán vegetál - hangsúlyozta, és kitért a számukra nyújtott jelentős kormányzati segítségnyújtásra. Bár közösségük létszámában kicsi, de őshonos jelenlétük, kialakult hagyományaik jelentik azt a kincset, amelynek a továbbadásán folyamatosan dolgoznak - mondta.

Ellenzéki képviselők tiltakoznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 10-én. Hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta az ülést az ellenzék, miután csomagban szavaztak a képviselők a napirendhez benyújtott 2925 módosító javaslatról. MTI/Máthé Zoltán

Előzőleg ellenzéki frakciók több mint 2900 napirend-módosító javaslat benyújtásával obstrukciót terveztek a munkaidőkeret emeléséről szóló fideszes törvényjavaslat miatt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy  egyetlen döntéssel kell határozni a napirend-módosító javaslatokról.

Kocsis Máté az MTI-nek úgy reagált: az Országgyűlésre vonatkozó alapelvek és az Alkotmánybíróság határozata is világosan rögzíti, hogy a parlament hatékony, demokratikus működéséhez a képviselői jogok visszaélésszerű használata nem megengedett.

Úgy fogalmazott, a baloldali ellenzéki obstrukciót azok a szocialisták, DK-sok kezdeményezték, akik kormányzásuk idején, Gyurcsány Ferenccel az élen, egymillió embert tettek munkanélkülivé, és kétszeresen adóztatták a munkásokat.

Az is nyilvánvaló - folytatta a politikus -, hogy az ő kormányzásuk idején sokkal fontosabb volt a bankoknak mindenféle kedvezményeket adni, mintsem a munkásoknak segíteni.

A munka törvénykönyvének módosításáról szóló javaslat - amely körül "ez a hisztériakeltés kialakult a baloldali pártok jóvoltából" - arról szól, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat - mondta a Fidesz frakcióvezetője. Hangsúlyozta, hogy ez önkéntes, azaz minden esetben a munkavállaló beleegyezése szükséges hozzá.

Napirend elfogadása; sípolással és bekiabálásokkal zavarta meg az ellenzék az ülést

Hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta az Országgyűlés plenáris ülését az ellenzék, miután csomagban szavaztak a képviselők a napirendhez benyújtott 2925 módosító javaslatról.

Kövér László házelnök az ülésen ismertette az Országgyűlés igazságügyi bizottságának eseti állásfoglalását. Eszerint az MSZP, a Párbeszéd és a DK benyújtott módosítási javaslatai sem önmagukban, sem együttesen nem alkalmasak arra, hogy támogatásuk esetén meghatározzák az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok tárgyalási sorrendjét. Az eseti állásfoglalás idézi az Alkotmánybíróság obstrukcióról szóló megállapításait és az országgyűlési törvény rendelkezéseit is, miszerint a házelnök jogosult arra, hogy a plenáris ülés szavazásainak előkészítése körében gondoskodjon arról, hogy a parlament alkotmányos funkcióit hatékonyan teljesíteni tudja.

Az Országgyűlés elnöke gépi szavazást rendelt el, és végül 23 igen és 116 nem szavazattal elvetették a képviselők az ellenzéki módosítócsomagot. Ezt követően az ellenzék oldaláról hangos sípszó és bekiabálások zavarták meg az ülést.

Kövér László az ellenzék viselkedésére reagálva azt mondta: "az ülés alatt orvosi ügyelet áll rendelkezésre, aki rosszul érzi magát, odafáradhat".

A napirendet végül 117 igen és 10 nem szavazattal elfogadták, a sípolás és a bekiabálások ezalatt is folyamatosak voltak.

Az Országgyűlés elnöke súlyos rendzavarás miatt kizárta az ülésnapról Varga László szocialista képviselőt, a képviselők 115 igen, 35 nem szavazattal döntöttek erről.

Kövér László hozzátette, hogy Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Szabó Sándor (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Tóth Bertalan (MSZP) és Varju László (DK) esetében is szankciókat fog javasolni a Ház méltóságát és rendjét súlyosan zavaró magatartásuk miatt.

Ügyrendi felszólalások

A napirend elfogadása után minden frakció képviselője ügyrendi felszólalásra jelentkezett.

Tóth Bertalan (MSZP) azt követelte, hogy a parlament igenis szavazzon külön-külön mind a 2925 napirend-módosító javaslatról, hogy "önök megtanulják végre, mit jelent 150 órával többet dolgozni".

Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt kifogásolta, hogy míg az ellenzéki páholyokban ülőket az Országgyűlési Őrség mindig arra kéri, ne készítsenek fotót és videót, addig a Fidesz páholyából folyamatosan fotókat, videókat készítenek.

Vadai Ágnes (DK) azt sürgette, hogy Kövér László házelnök rendészeti jogkörével élve vonja vissza az Országgyűlési Őrség tagjait az ülésterem bejáratától és az ahhoz vezető lépcsőtől, mert "a jelenlétük megfélemlítően hat országgyűlési képviselőkre". "Rám nem" - tette hozzá.

Kocsis Máté (Fidesz) szomorúnak nevezte, hogy az ellenzék hazugsággal hergeli az embereket, "ez egy kutyakomédia, hisztériakeltés". Arra kérte az ellenzéket, hogy próbáljon meg a parlament hatékony működésében együttműködni. Hozzátette, a baloldali ellenzék napirend-módosító kezdeményezése formailag sem alkalmas döntésre. "Fejezzék be a hisztériakeltést!" - szólította fel az ellenzéki képviselőket.

Burány Sándor (Párbeszéd) példátlannak nevezte, hogy az Országgyűlés többsége a házszabály szerint beadott módosító indítványokról történő határozathozatalt törvényellenesen megakadályozza. Obstrukciót lehet törvénytelenül folytatni, de lehet úgy is, hogy a törvényes lehetőségeket kihasználva az ellenzék megpróbálja lassítani a Ház működését, mert nem ért egyet egy törvényjavaslattal - mondta.

 Keresztes László Lóránt (LMP) a házbizottság ülésének összehívását kérte a házelnöktől, aki erre úgy reagált: a megfelelő időben össze fogja hívni a testület ülését.

Vejkey Imre (KDNP) megerősítette: az igazságügyi bizottság eseti jellegű állásfoglalása a kérdéses 2925 javaslatról szól.

Kövér László ezután lezárta az ügyrendi vitát.

Ezután - néhány független képviselő kivételével - a teljes ellenzék kivonult az ülésteremből.

Napirend előtt

LMP: nemzeti érdek megakadályozni a "rabszolgatörvényt"

Napirend előtti felszólalásában nemzeti érdeknek nevezte a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat elfogadásának megakadályozását Keresztes László Lóránt (LMP), "a magyar munkavállalók elárulásaként" beszélve a "rabszolgatörvényről".

Rendkívül fontos jelként említette, hogy a szombati demonstráción minden ellenzéki párt képviseltette magát, hazugnak, cinikusnak, minden írott és íratlan szabályt semmibe vevőnek nevezte a kormánypártok eljárását, hozzátéve, nem ez az első alkalom, hogy szembefordultak a magyar emberekkel, kizárólag a multinacionális cégek érdekáét képviselve.

Az önök gazdaságpolitikájának lényege, hogy a kiszolgáltatott, érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztott, olcsó bérért dolgoztatott magyar munkavállalókkal kívánnak befektetést ösztönözni - jelentette ki.

Hangsúlyozta: ez bérválságot okoz, fokozza az így is több százezres kivándorlást, amivel családok tízezrei szakadhatnak végérvényesen szét.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára úgy reagált az elhangzottakra: évtizedek óta létező szabályokat módosítanak világszerte alkalmazott eszközökkel, hangsúlyozva, hogy - mint azt neve is mutatja - csak rendkívüli esetekben rendelhető el, így túlórák nem építhetőek be a munkaidő-beosztásba.

Kiemelte: a globalizáció hatással van a hazai vállalkozások életére, munkaszervezésére is, de ezt csak a munkavállalóval egyetértésben lehet megtenni.

KDNP: rövid idő alatt fontos lépések

A parlamenti ülésszak alatti intézkedéseket összegezte Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, kiemelve: a kormányoldal alapvető szándékai a népesedési folyamatok javítására és a családok támogatására irányulnak, megemlítve, hogy nemzeti konzultációt, az egyik legdemokratikusabb intézményt is alkalmazták ennek során.

Ezek között említette az általa nagyvonalúnak nevezett családi otthonteremtési támogatást, valamint az eszközkezelőhöz került ingatlanok visszavásárolhatóságát, megjegyezve, meglehetősen rövid idő alatt sok intézkedés született e téren.

Szólt a béremelésekről, megjegyezve, ahol a GDP 5,2 százalékkal emelkedik, akkor senki nem mondhatja, hogy rossz helyzetben van a gazdaság.

A kormányzat külpolitikai törekvéseiről szólva kijelentette, "mi a szabad nemzetek szövetségeként képzeljük el az Európai Uniót, és ennek érdekében küzdöttünk azokkal, akik egyfajta Európai Egyesült Államokban gondolkodnak", alapvető és megváltoztathatatlan tételként említve a migráció kapcsán az önvédelem ügyét és azt az elvet, hogy a problémákat keletkezésük helyén kell kezelni.

Utóbbiak eszközeként említette az üldözött keresztényeket segítő államtitkárságot és a Hungary Helps-t, amely önálló törvény által szabályozott módon működhet a jövőben.

 Kiemelte a normalitás devianciákkal szembeni védelmének fontosságát, a "gender-őrületre", a közösség, a család, az egyházi közösségek és a nemzetek rombolása elleni fellépés fontosságát hangsúlyozva, egyben kifogásolta a parlamenti viták stílusát.

Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kijelentette, "erős családok nélkül nemcsak Magyarország, de Európa megújulása is elképzelhetetlen", hangsúlyozva, személyes döntés, ki mikor alapít családot, de ha meghozza a döntést, tudnia kell, hogy sokféle, a tervek támogatásra számíthat, ezek körét pedig bővíteni tervezik.

Kiemelte: 2010 óta megduplázták a családtámogatásokat, másfélszeresére nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, mindezeknek pedig szerepe volt abban, hogy nőtt a gyermekvállalási hajlandóság.

Hozzátette: a most is zajló nemzeti konzultáció eredménye is támpontot ad abban, milyen irányban bővítsék a jövőben a családtámogatásokat.

Fidesz: súlyos fenyegetés az ENSZ migrációs csomagja

Németh Zsolt (Fidesz) az ENSZ migrációs csomagjában rejlő veszélyekről beszélt.  Hangsúlyozta, hogy csak idő kérdése, mikor erősödik a most tárgyalt, heteken belül a világszervezet közgyűlése elé kerülő "puha norma" kötelező jellege.

Emlékeztetett arra: Magyarország már idén júliusban "javíthatatlannak minősítette a tervezetet" és kilépett annak tárgyalásából, veszélyesnek tartja a szövegtervezetet.

Ennek okaként említette, hogy az nem megállítani, hanem legális csatornába akarja terelni az illegális migrációt, a származási országok helyett pedig magát az elvándorlás jelenségét támogatja, miközben biztonsági megfontolásokat háttérbe szorítják az emberi jogiak.

Üdvözölte, hogy Magyarországhoz hasonlóan számos állam utasította el a javaslat támogatását, megjegyezve, "nemzetközi migrációs tudatosság van kialakulóban", a fejlett világ ébred, Magyarország jó úton jár, nincsen egyedül az álláspontjával.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arra hívta fel a figyelmet: noha szavakban mind többen kritikusak a migrációs folyamatokkal szemben, a nemzetközi intézmények vezetői és az uniós szervek támogatói a migrációs folyamatoknak, amelyeket erősíteni kívánnak.

Megemlítette: az ENSZ-dokumentum címében is deklarálja, hogy a migrációért, nem pedig ellene szól, nem integrációt, asszimilációt, hanem kohéziót irányozva elő.

Kitért arra is:  70 ezernél többen vannak a balkáni migrációs útvonalon, a Törökországban lévő négymillió ember döntő többsége is Európába akar jönni, ha ezt továbbra is katalizálják, az rendkívül komoly migrációs és biztonsági problémákat okoz.

Élesen bírálta az ellenzék a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a múlt héten, életének 51. évében elhunyt Hirt Ferencről (Fidesz). A politikus 2006 óta volt országgyűlési képviselő.

A képviselők egyperces néma felállással emlékeztek Hirt Ferencre.

Élesen bírálta az ellenzék a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: kinek az oldalán állnak a kormánypártiak?

Tóth Bertalan (MSZP) azt tudakolta munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat kapcsán, hogy a kormánypártiak a multik vagy a magyar munkásemberek oldalán állnak-e. Közölte, közvélemény-kutatások szerint a lakosság 83 százaléka elutasítja a "rabszolgatörvényt", amellyel kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a munkavállalókat és csorbítják a szakszervezetek jogait.

Elmondta, több ellenzéki frakció közösen 2925 módosító indítványt nyújtott be a parlament napirendjének módosítására, ennek megszavazása 150 órát venne igénybe, így a kormánypárti képviselők is kipróbálhatnák, milyen 150 órával többet dolgozni. Házszabály- és alkotmányellenesnek tartotta az igazságügyi bizottság döntését, hogy egyetlen döntéssel határoznak ezekről az indítványokról.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy az országban mindenki dolgozhasson, aki akar és tud. Gyakran előfordul, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, annak ki kell játszania a bürokratikus szabályokat - mondta. Hozzátette: a munka törvénykönyvének módosításának az a célja, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse.

Azt firtatta, az ellenzék miért nem "rabszolgázott" akkor, amikor bagórét eladták a magyar ipart, vagy amikor megduplázták a munkanélküliséget, vagy amikor elvettek egy havi bért. A baloldal vezetői felvettek egy sárga mellényt - emlékeztetett, hozzátéve: legalább messziről látni, kik azok, akik az elmúlt években semmit sem tettek a munkából élőkért.

Jobbik: 2019 nem lesz a rabszolgák éve

Pintér Tamás (Jobbik) úgy értékelt, elárulja a népét, aki szerdán igennel szavaz a munka törvénykönyvének módosítására. Szerinte a kormánypártok rabszolgasorba akarják hajszolni a magyar embereket és az, aki félti a munkáját, bármit aláír, hogy megtarthassa azt.

Hozzátette: az emberek majd úgy mondanak nemet a túlórára, hogy elmennek az országból. Ne szavazzák meg a törvényt! - szólított fel, azt javasolva, hogy az emberek és ne a multik oldalára álljanak a kormánypártok. Még az asztalt is ráborítanám arra, aki ezt a törvényt megszavazza - hangoztatta. Hozzátette: ő ezt nem fogja megtenni, de az emberek igen és azt fogják mondani: 2019 nem lesz a rabszolgák éve.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára hangsúlyozta, a törvénymódosítás a munkaidőkeret jobb alkalmazásának feltételeit teremti meg, mivel számos területen probléma, hogy az általánostól eltérő munkarendben dolgozók beosztására nem megfelelő a jelenlegi szabályozás. A jelenkor gazdasági körülményeihez jobban alkalmazkodó szabályokra van szükség - hangoztatta. Az önkéntességre hívta fel a figyelmet és arra, hogy a túlóra nem építhető be a munkaidő-beosztásba.

Alaptalannak nevezte a képviselő szavait, miszerint a kormánypártok elárulnák a népet. Szerinte megkérdőjelezhetetlenül sikeres a kormány foglalkoztatáspolitikája.

Párbeszéd: 2,5 hónap túlmunkára kényszerítenek több millió embert

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint a törvénymódosítás évente 2,5 hónap túlmunkára kényszerít több millió magyar embert. Ha valaki 2019 januárjában túlórázik, akkor majd 2022-ben vagy kap valamit érte, vagy nem, de azt is csak akkor, ha nem írják át a törvényt, vagy ha nem hagyja el az országot, vagy még életben van - hangoztatta. Szerinte egy egyedülálló édesanya nem meri majd megkockáztatni, hogy kirúgják a munkahelyéről, ezért vállalni fogja a túlórát.

Azok a Fidesz-KDNP-képviselők akarják 400 órára emelni a túlórát, akik munkaidőben sem dolgoznak - közölte, hozzátéve: most is hiányzik a Fidesz- és a KDNP-frakció fele. A javaslat visszavonását követelte és közölte, az MSZP és a Párbeszéd a dolgozókkal van és nem a "léhűtő senkiháziakkal".

Kövér László azt kérte a képviselőtől, válogassa meg a szavait, mert kizárja az ülésről.

Bodó Sándor államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az egyedülálló édesanyát eddig és ezután sem lehet túlórára kényszeríteni. Közölte, a törvényjavaslat nem akarja megváltoztatni a jogszabály általános munkarenddel kapcsolatos szabályait, azaz a munkaidőt öt nap, hétfőtől péntekig lehet beosztani. A rendkívüli munkavégzést csak a munkavállalók önkéntes hozzájárulásával lehet elrendelni - mondta.

Rámutatott arra, hogy vannak általánostól eltérő munkarendek, és a hétvégi munkavégzést sem törvényalkotással, sem népszavazással nem lehet megszüntetni.    

DK: nem volt szabályos a törvény vitája

Vadai Ágnes (DK) szerint egy egész ország háborodott fel a rabszolgatörvényen, nem egy-két ember problémájáról van szó, a kormánypártiak a saját országuk ellen küzdenek. Kitért arra, hogy nem volt szabályos a törvény vitája, az általános vita nem zárult le, így a törvényről szavazni sem lehet.

A kormánypártiaknak címezve szavait közölte, a demokrácia lebontásán és a lopáson kívül semmihez nem értenek. Az elmúlt évek kormányzati tevékenysége az út a börtönbe program része - mondta, mire Kövér László megvonta tőle a szót és arra szólította fel, szedje össze meg magát és válogassa meg a szavait.

Bodó Sándor válaszában elmondta, 2018. január-szeptemberi adatok szerint nőtt a foglalkoztatottság és 69 hónapja nőnek a nettó reálkeresetek.