Ország-világ

2020.07.01. 06:22

Novák Katalin: rombolni gyorsan lehet, stabil alapokra igényesen építkezni lassabban tudunk

A családügyi államtitkár szerint igazi korszakváltást jelent az egy éve elérhető családvédelmi akcióterv.

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Kurucz Árpád

Csak az a gazdaságpolitika lehet igazán sikeres, amelyik a családokat támogatja, és a családtámogatás akkor sikeres igazán, ha hozzájárul a gazdaság erősítéséhez – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Novák Katalin, akit a családvédelmi akcióterv első évfordulója alkalmából kérdezték.

A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: mintegy kétszázezer család kapott összesen kilencszázmilliárd forintnyi támogatást az elmúlt egy évben csak az akcióterven keresztül. Novák Katalin arról is beszélt, hogy a Soros György által fölvetett „soha le nem járó hitel” szókapcsolat valójában örök adósrabszolgaságot jelent.

Egy éve érhető el a családvédelmi akcióterv. Hogyan értékelné az eltelt időszakot?

A családvédelmi akcióterv korszakváltást jelent. Nem kevesebbet tűztünk ki célul, mint azt, hogy a gyermeket vállalók anyagi értelemben is jobban járjanak azoknál, akik a gyermektelenséget választják. A babaváró támogatás, a nagycsaládosok autóvásárlásához adott segítség, a bölcsődeépítések, a csok mind ezt a célt szolgálják. Ezért is volt az elmúlt év kiemelten fontos időszaka a 2010 óta tartó építkezésnek.

Összesen hány embernek segítettek a konstrukciók, és mennyi gyermek megszületéséhez járulhatnak hozzá? Melyik támogatási formát igényelték a legtöbben?

Csaknem kétszázezer családnak segítettünk, és ezt a számot akár három-néggyel is felszorozhatjuk, családokról lévén szó. Így akár nyolcszázezer magyar emberről beszélhetünk. A babaváró támogatás a legnépszerűbb, már majdnem százezer házaspár igényelte, ami kétszázezer fiatalt jelent. Aki három gyermeket vállal, annak nem kell visszafizetnie a támogatást. Így elképzelhető, hogy az igénylők jelentős része nagycsaládossá válik. Már több mint harmincezer kisbaba született meg úgy, hogy a szülők előtte felvették a babaváró támogatást. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatása is jelentősen felülmúlta a várakozásokat: több mint kétszer annyian igényelték, mint amennyire számítottunk. Sok nagycsaládban szükség volt már az autó lecserélésére.

Összesen mennyit költöttek az akciótervre?

Inkább befektetésnek nevezném azt a jelentős összeget, amely a költségvetésben a kiadási oldalon, a fiataloknál azonban bevételként jelenik meg. A babaváró támogatás esetében ráadásul tízmillió forintot megelőlegezünk a családoknak, így már több mint kilencszázmilliárd forintot fizettünk ki az akcióterven keresztül.

Az összeg valóban impozáns, de lehet tudni, hogy valóban segítik-e a gyermekvállalást a támogatások?

Vannak visszajelzések a bankokon keresztül arról, hogy mire használják fel a babaváró támogatást a családok, és határozottan azt látni, hogy valós gyermekvállalási szándékról van szó. Ezt igazolják vissza az elmúlt időszak demográfiai adatai is, hiszen az idei év első öt hónapjában a népesedési mutatók már mutatják a családvédelmi akcióterv sikerét. Csaknem negyven éve nem látott csúcsot ért el a házasságkötések száma. A gyermekvállalás esetében is pozitív eredményeket látni. Ez év májusáig 1664-gyel több gyerek született, mint 2019-ben ugyanebben az időszakban. Az adatok is óvatos bizakodásra adnak tehát okot.

A járvány nem lehetetlenítette el a családtámogatások bővítését? Mennyit költenek jövőre erre a célra?

A családtámogatásokból a járvány idején sem vettünk el semmit. Fontos alapelv volt, hogy noha nehezebb gazdasági időszak jön, akkor is tabunak számít ez a terület. Sőt, a járvány kezdete óta bevezettük az ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga lehetőségét a cseden, gyeden és gyesen lévőknek. Döntöttünk a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről is, gondolva az idősebb családtagokra is. A babaváró támogatásnál rugalmasabbá tettük az igénylés lehetőségét. Jövőre pedig a költségvetés tervezete szerint még többet fordítunk családtámogatásokra, hiszen csaknem 2300 milliárd forintra nő ez az összeg. Ez hatalmas fejlődés 2010-hez képest – amikor ugyanez a tétel még csak 960 milliárd forint volt –, de 64 milliárddal több az idei összegnél is.

Talán még családvédelmi akcióterv II. is lesz?

Biztos vagyok benne, hogy lesz. Arra nem számítok, hogy már idén, de a jövőben igen, hiszen még mindig van olyan terület, ahol tudunk segíteni a családoknak. Ne felejtsük el, hogy csak idén teljesedik ki az első akcióterv. A négygyermekes édesanyák szja-mentessége és a nagyszülői gyed idén januárban indult el. Jövő júliusban pedig a csecsemőgondozási díj összegét az édesanya teljes fizetésének mértékére emeljük. Ez azt jelenti, hogy egy gyermeket vállaló anyának a nettó jövedelme magasabb lesz, mint a szülés előtti időszakban volt. Akinek kisbabája születik, így többet kereshet majd, mint ha nem vállalt volna gyereket. Azt szeretnénk, hogy a gyermekvállalás ne hátrány legyen, hanem előny.

Van hiányérzete valamivel kapcsolatban? Volt a családvédelmi akciótervnek olyan eleme, amelyik nem teljesítette be a várakozásait?

Bizonyára vannak területek, ahol lehetne még előrelépni. A csok nagyon népszerű, de érkeztek hozzánk visszajelzések például a Nagy-Britanniában dolgozó magyaroktól, hogy nem tudták igazolni hozzá a megfelelő munkaviszonyt, mert az ottani rendszer más, ezért megváltoztattuk a szabályozást. A doktori képzésben ösztöndíjat kapók esetében az önrész felmutatásánál volt bank, amelynél nehézséget okozott ennek a jövedelemnek az elfogadtatása. Számos ilyen „apróság” van, amikor át kell alakítani a szabályozást, hogy mindenki, aki szeretne, részesülhessen a támogatásokban.

A demográfusok arra figyelmeztetnek, hogy a gyermekvállalási korból éppen kiöregedőben lévő generáció családalapítási terveinek megvalósulása rengeteget számít. Most a járvány miatt kimaradt egy fél esküvői szezon. A fiatalok idén tavasszal nem tudtak ismerkedni, nyáron is sok tömegrendezvény elmarad. Ez mekkora gondot jelenthet?

Bízom benne, hogy a járvány legfeljebb csak eltolja valamennyire a családalapításra vonatkozó döntéseket. A bezártság után még jobban vágynak az emberek a személyes kapcsolatokra. Rengetegen döbbenhettek rá arra, hogy ezek tartósan nem pótolhatók online beszélgetésekkel. Optimistaként remélem, hogy ez a helyzet felbátorítja majd az embereket, hogy nyáron minél többet találkozzanak egymással. Talán az is segíthet, hogy idén szinte mindenki itthon marad és Magyarországon fog üdülni. Nemcsak a hazánkat, hanem egymást is jobban megismerhetjük majd. A gazdasági vetülete ennek a kérdésnek nagyobb aggodalomra adhatna okot, mivel aki elveszíti az állását, nehezebben hoz döntést a családalapításról, de reményeink szerint hazánk gyorsabban fog talpra állni sok más államnál, mert jó gazdasági helyzetből indultunk a járvány előtt, időben reagáltunk, és nagyon fegyelmezetten viselkedtek a magyar emberek. Ez esélyt ad arra, hogy a családoknak nem kell lemondaniuk a gyermekvállalásról, és a járvány esetleges negatív hatása csak átmeneti lesz. Bizonyára sok esküvőt nem nyáron tartanak meg, de hosszú távon talán nem lesz ennek negatív hatása. Eddig legalábbis – a március–áprilisi adatok alapján – nem látszik, hogy visszaesett volna a házasodási kedv a járvány alatt, sőt majdnem negyven százalékkal többen keltek egybe még ebben az időszakban is, mint tavaly ugyanekkor. A május az első olyan hónap, amikor tapasztalhatók voltak a járvány hatásai a házasságkötéseknél. Sok család felismerhette mostanában az együtt töltött idő fontosságát, és noha vannak, akik szerint ez a konfliktusokat erősíti, én a hozzánk eljutott kedvező visszajelzések alapján úgy vélem, hogy sok család megtalálhatta az erőforrást ahhoz, hogy vállaljanak még gyermeket.

Miként illeszkednek a családvédelmi akcióterv intézkedései a kabinet gazdaságpolitikájához, a munkaalapú társadalom elképzeléséhez?

Kéz a kézben jár kormányunk család- és gazdaságpolitikája. Csak az a gazdaságpolitika lehet igazán sikeres, amelyik a családokat támogatja, és a családtámogatás akkor sikeres igazán, ha hozzájárul a gazdaság erősítéséhez. Olyan demográfiailag erősödő, fiatalodó, gyarapodó nemzet a célunk, amelyik gazdaságilag is életképes. Az adórendszerünk a családi adókedvezménnyel és a négygyermekes anyák szja-mentességével is ezt a célt szolgálja. Az adórendszeren keresztül is támogatjuk azokat, akik gyermeket vállalnak, mivel szerintünk a gazdaságélénkítés egyik fontos pillére a jövedelmet terhelő adók csökkentése. Az otthonteremtési támogatások bizonyos értékválasztást tükröznek. A legfontosabb pedig a munkaalapú közösség megerősítése. Több mint 11 százalékos munkanélküliséggel vettük át az országot, és sikerült ezt négy százalék alá szorítani. Úgy tűnik, ez a járvány miatt sem fog tartósan visszaemelkedni, mert van munkalehetőség hazánkban. Ebben a helyzetben joggal várjuk el mindenkitől, hogy dolgozzon. Fontos próbája volt a munkaalapú társadalomnak a járvány. Óriási volt a kísértés, és az ellenzék folyamatosan szorgalmazta is, hogy térjünk vissza a segélyalapú szemlélethez, hosszabbítsuk meg a munkanélküli-segély időtartamát ahelyett, hogy próbáljuk megmenteni a munkahelyeket és újakat kínálni. A közösség azonban kiállta a próbát, és az emberek nem mondtak le róla, hogy munkából éljenek. Nem segélyért, hanem munkáért állnak sorba. Értékes, kedvező tapasztalat, hogy ismét jelentős becsülete van a munkának hazánkban.

Nem sprint, hanem maraton

Hosszú távú cél, hogy 2030-ra elérjük a természetes társadalmi reprodukcióhoz szükséges 2,1-es rátát. A nyugati civilizáció egyetlen állama, még a leggazdagabb országok sem érik el ezt. Az akcióterv eredményei elégségesnek tűnnek ebből a szempontból időarányosan nézve?

Én már lefutottam egyszer egy maratoni távot, amiről azt mondják, hogy az utolsó 12 kilométer éppen annyira nehéz, mint az első harminc. Itt is hasonló a helyzet. Eleinte könnyebb javítani a mutatókat. Időarányosan jól állunk, de ebből nem következik a végleges siker. Talán nem is a 2030-as dátum a lényeges, hanem a célunk, hogy ismét képesek legyünk a saját erőnkből fennmaradni. Gazdasági téren is erre törekszünk. Amikor 2010-ben megkaptuk a kormányzás lehetőségét és felelősségét, nyolcvan százalék feletti volt az államadósság, pedig 2002-ben 55 százalékkal adtuk át a kormányzást a baloldalnak. Most ismét 66 százalékra tudtuk visszaszorítani ezt a mutatót. Rombolni gyorsan lehet, stabil alapokra igényesen építkezni lényegesen lassabban tudunk. Ugyanez a helyzet a családokkal is. Az embereknek a jövőbe vetett reményét csak lassan lehet teljesen visszaadni. Sokat kell dolgozni azért, hogy a fiatalok elhiggyék, tíz év múlva is számíthatnak majd segítségre, ha gyermeket vállalnak. Ezért védjük kétharmados törvénnyel a családok támogatásának a szabályozását, hogy ne lehessen könnyűszerrel elvenni a segítséget. A baloldalról konkrét tapasztalatai vannak a választóknak, hiszen 2002 és 2010 között elvették a családi adókedvezményt, a 13. havi nyugdíjat, megszüntették az otthonteremtési programot, sőt devizahitelekbe terelték az embereket, aminek terheit sokan a mai napig nyögik. Még a családi pótlékot is megadóztatták volna. Egyes ellenzéki pártok még 2018-ban is azzal kampányoltak, hogy megszüntetik majd a csokot, ha rájuk szavaznak.

Sokszor beszél a családbarát társadalmi szemlélet kialakításának fontosságáról. Hol tartunk ezen a téren?

Ez a változás nehezen mérhető. Személyes tapasztalatom az, hogy kezd divatossá válni a fiatal korban történő gyermekvállalás. Mind gyakrabban látni fiatal párokat babakocsival és kicsi gyerekekkel. A jó példa pedig sokaknak megmutatja, hogy így is élni. Ha valakinek a barátai ezt az utat választották, talán ő is könnyebben dönt majd a családalapítás mellett. Ha valaki látja, hogy a hasonló beosztású kollégájának a nettó fizetése majdnem annyi, mint a bruttója, mert gyermekeket vállalt, és nem fizet adót, járulékokat, világossá válik, hogy ezeket az embereket megbecsüli az ország. Nemzeti konszenzus van róla, hogy a fiatalok családalapítását segíteni kell. Senki nem mondja meg az embereknek, hogy mennyi gyermeket vállaljanak. Az állam nem szól bele az emberek életébe, de egyre többen érzik, hogy bár a döntések egyéniek, a következményeik mindenkire hatnak, és egyre többen látják be, értékes dolog sok gyermeket felelős módon vállalni. Ma már talán többen ismerik el annak az értékét, ha egy pár akár 5-6 gyermeket is vállal, máshogy tekintenek a családra, mint korábban.

Nemcsak mint családpolitikust, hanem mint édesanyát is kérdezem: mi a véleménye a soha le nem járó törlesztésű kötvények elképzeléséről?

Amikor Soros György pénzügyi elképzeléseivel találkozom, eredeti formában el szoktam olvasni a felvetéseit, és mindig olyan típusú gyanakvás él bennem, hogy ő tehetséges üzletemberként a javaslaton bizonyára nyerni szeretne. Kevéssé valószínű, hogy ilyenkor mi, magyarok is nyerhetnénk. Ami az elsőre vonzónak tűnő hitelt illeti: gyakran látjuk, hogy hátrányos helyzetű településeken is szinte mindenkinek ott az okostelefon a kezében, mert nullaforintos befizetéssel hitelre lehet ilyen készüléket kapni. Azt sokan tudják, hogy nem kell érte fizetni, de azt már nem mindenki érti meg, hogy a végén sokkal többet fizet majd ezért a telefonért, mint ha egy összegben venné meg. Közgazdászként ehhez tudnám hasonlítani Soros György ötletét. Az európai országoknak felajánlott „soha le nem járó hitel” szókapcsolatot hallva, és figyelembe véve, hogy ennek mi a fizető oldalán lennénk adósként, tudhatjuk, ez olyan adósrabszolgaságot jelentene, amelyből az idők végezetéig nincs felszabadulás, a gyermekeink, az unokáink is fizetnék a kamatokat. Eladnánk a lelkünket és a jövőnket ezzel a hitellel. Volt már, aki kiárusította ezt az országot, de nekünk nem ez a célunk. Én eleve visszarettenek ettől a javaslattól, de bizonyos pénzügyi köröknek nyilván jól felfogott anyagi érdekük fűződne a megvalósulásához. Bízom benne, hogy lekerül a napirendről ez az elképzelés. Lehetséges olyan élethelyzet, amikor valakinek jól kontrollálható keretek között kölcsönt kell felvennie, de sokan érthetően még ettől is ódzkodnak, mondván, addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. Ezért is kínálunk mi a családoknak inkább olyan lehetőségeket – például a babaváró támogatást, a jelzáloghitel-elengedést vagy a diákhitelt –, amelyek kölcsönből támogatássá alakulhatnak és csökkentik az anyagi kiszolgáltatottságot. Soros György felvetésére azonban szerintem minden jó ösztönökkel megáldott ember azt mondaná, hogy köszöni szépen, de nem kér belőle. A most kezdődő nemzeti konzultáción bárki véleményt mondhat ebben az ügyben is.

Arról mit gondol, hogy a válságot ismételten rosszul kezelő államokat most nekünk kellene kisegítenünk?

Mindig izgalmas időszak, amikor a következő uniós költségvetés vitája zajlik, hiszen hét évre előre meghatározzuk, ki milyen forrásokból gazdálkodhat. Magyarország álláspontja az, hogy az Európai Uniónak méltányosan és arányosan kell eljárnia a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésekor. A Brüsszelben megfogalmazott javaslat azonban első és második ránézésre is igazságtalannak tűnik. Alapelvünk: nem fogadható el olyan megoldás, amelyik bünteti a jó teljesítményt. Sokszor azt látjuk, hogy hibás döntések vezetnek oda, hogy valaki bajba kerül. Értelmes elv, hogy a gazdasági helyzet függvényében kapnak támogatást az államok, de ha valaki rendszeresen sikertelenül kezel válságokat, nem gondosan fekteti be a forrásait, az nem maradhat következmények nélkül. Azt pedig nem lehet büntetni az ilyenek javára, aki jól gazdálkodott. Ezt az igazságos megközelítést fogjuk képviselni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában