Németország pénzügyi támogatást ad a litvániai katonai támaszpontok fejlesztésére

A tárcavezető, aki a Litvániában állomásozó német katonai kontingensnél tett látogatást, megerősítette Berlinnek a balti NATO-partnerek védelmében vállalt kötelezettségeit.

Az orosz fenyegetés és a balti régióban növekvő feszültség ellensúlyozására a NATO 2016 júliusában nagyjából ezer-ezerfős katonai kontingenst küldött Lettországba, Észtországba, Litvániába és Lengyelországba. Litvániában egy 1200 fős, többnemzetiségű NATO-zászlóalj állomásozik német vezénylet alatt.

 "Világossá szeretnénk tenni, hogy Litvánia sohasem marad egyedül. Soha többé nem kell feláldoznia szabadságát és függetlenségét" - hangoztatta von der Leyen újságírók előtt.

 "Itt maradunk a Bundeswehrrel, amíg szükség van ránk, s amíg a biztonsági helyzet azt megkívánja" - jelentette ki a német tárcavezető.

Németország az idén 50 millió eurót fordít a NATO-erők közösen használt laktanyáinak és más létesítményeinek a fejlesztésére, 2021-ig pedig összesen 110 millió eurót szán erre a célra - mondta tárcavezető.

Raimundas Karoblis litván védelmi miniszter üdvözölte a német bejelentést. "Ez az első alkalom, hogy ilyen világosan hallhattuk, s ilyen magas politikai szintről, hogy Németország hosszú távon itt marad, míg a biztonsági helyzet meg nem változik" - emelte ki Karoblis.

A balti államok, Lettország, Litvánia és Észtország 2004-ben csatlakoztak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

Litvánia 1918. február 16-án kiáltotta ki függetlenségét, miután majdnem egy évszázadon át az orosz cári birodalomhoz tartozott. A litván államot a Német Császárság engedélyével hozták létre 1915-ben, de a háború alatt német csapatok tartották megszállva területét. 1940-ben kebelezte be a Szovjetunió, s csak annak széthullása után nyerhette vissza függetlenségét 1991-ben.