Nem Fukusima volt az első: a világ legnagyobb atomerőművét rongálta meg földrengés 12 éve

Ha leírjuk a szót: Fukusima, az olvasók nagy része tudja, mire gondolunk. Világszerte tele voltak a hírek a japán atomerőmű balesetével, és azóta is sokat írnak a következményeiről. A 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után a hatóságok lezárták az ország összes, 54 atomerőművét szép sorban, karbantartásra. Azóta sem indultak újra.

A Wikipédia szócikke szerint 2013-ban a fukusimai helyszín még mindig erősen radioaktív volt, több helyszínen pedig évszázadokig nem lehet mezőgazdasági termelést végezni. A tisztítási munka legalább 40 évig elhúzódik, és több milliárd dollárba kerül. 2019 áprilisában engedélyezték a hatóságok, hogy a közeli kisváros, Okuma lakói hazaköltözhessenek, holott a radioaktivitás még mindig sokszorosa a katasztrófa előtti szintnek.

Nem Fukusima volt az első

A fukusimai balesetet két, sajtóvisszhangot is kiváltó japán atombaleset is megelőzte. Ebből az elsőt 1999-ben a tokaimurai kísérleti urándúsító telepen emberi felelőtlenség okozta, ami két sugárfertőzött munkás azonnali halálához vezetett - 56 alkalmazott és 21 lakos kapott sugárfertőzést a hivatalos adatok szerint. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség akkor Csernobil után a második legsúlyosabb nukleáris katasztrófának minősítette a balesetet. A másodiknál földrengés volt a kiinduló probléma.

A Kasivazaki-Kariva Atomerőmű 2011-ben. Fotó forrása: Wikipédia

A világ legnagyobbja volt a hét reaktorból álló Kasivazaki-Kariva Atomerőmű, Kasivazaki város közelében. A Wikipédia írja, hogy 2007 július 16-án egy földrengés komoly károkat okozott az erőműben, amit ugyanaz a Tepco nevű cég üzemeltetett, mint a fukusimai erőművet. A balesetet nem sorolják fel a legkomolyabb atomerőmű-balesetek között - a listán olyan esetek szerepelnek, mint a csernobili és a 2011-es fukusimai baleset, az 1979-es Three Mile-szigeti atomkatasztrófa, ahol részlegesen leolvadt a reaktormag -, és az 1961-es SL–1 baleset Idaho Fallsban, ahol egy katonai célú reaktor teteje repült le, három ember halálát okozva. Ám az üzemeltető cég már a Richter-skála szerint 6,8-os erejű földrengés másnapján újra akarta indítani az atomerőművet.

Nem tették vissza a fedelet a tartályokra

A földrengésnek kilenc halálos áldozata volt, összedőlt majdnem 350 ház az érintett Niigata tartományban, több mint 400 pedig megrongálódott. Az állami hatóságok vétózták meg az intézkedést, és ki is derült, hogy a földrengés okozta igénybevétel nagyobb volt a tervezettnél. 21 hónapba telt, mire újra áramot termelt az erőmű - vajon mi lett volna a vége, ha sikerül az üzemeltetők terve?

Kiderült az is, írta meg akkor az MTI, hogy a transzformátorházban kiütött tűz csak egy része volt a balesetnek. Már ott is hibázott a Tepco, mert azt, hogy radioaktív víz is kiszivárgott a tűz következtében, csak 12 órával később jelezték a hatóságoknak. Mindemellett a földmozgás következtében felborult mintegy száz egymásra rakott, alacsony radioaktivitású nukleáris hulladékot tartalmazó tartály. Némelyiknek nyitva volt a fedele, és másban sem voltak az üzemeltetők a helyzet magaslatán, mert a bajt csak másnap vették észre. Akkor, amikor újabb radioaktív szivárgást észleltek az erőműből.

A Kasivazaki-Kariva Atomerőmű utolsó működő reaktorát 2012-ben végleg leállították.

2003. április 11-én a tisztítási folyamat közben összetört a paksi atomerőmű 2. blokkjában 30 fűtőanyag-kazetta a tisztítótartályban - az Országos Atomenergia Hivatal jelentését itt találják az esetről. A csarnok levegőjét elszennyezte egy radioaktív gázbuborék, és a szennyezésből a szabadba is került. Az esemény a 7-es skála szerint 3-as besorolást kapott, súlyos üzemzavarnak minősült. A blokk 2004-ben indult újra. Az összetört fűtőelemeket 2014-ben szállították Oroszországba, addig az atomerőmű területén őrizték a roncsokat.