mire jó ez?

2020.06.11. 06:59

Nem férnek bele a szobrok az anarchista világszemléletbe

Egyre nagyobb méreteket öltenek világszerte a rasszizmus és a rendőri erőszak elleni tüntetések, amelyeknek egy része azonban már átcsapott anarchiába. A megmozdulások pedig átgyűrűztek Európába is, ahol a szélsőséges tüntetők törnek-zúznak, és már nem csak boltokat tesznek tönkre, de szobrokat, emlékműveket is. A radikálisok előtt már semmi se szent, eltávolíttatják vagy maguk döntik le a szobrokat, a céljuk pedig lényegében a történelem eltörlése és az anarchia.

Brüsszel, 2020. június 10. II. Lipót belga király megrongált lovasszobra Brüsszelben 2020. június 10-én. Talapzatát rasszizmusellenes feliratokkal látták el, amelyek legtöbbje az egykori uralkodó magánterületének számító kongói gyarmaton elkövetett kegyetlenségekre emlékeztetnek, illetve bocsánatkérést követelnek a kizsákmányolt ország lakosságától. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Olivier Hoslet

A V4NA Hírügynökség arról ír, hogy egészen nagy túlzásokba esnek a tüntetők, akik a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen tüntetnek elvileg, közben azonban igyekeznek anarchiába süllyeszteni a világot. Ezt igazolja az is, hogy

elismert emberek szobrait döntik le, mert rasszistának ítélik őket.

Ez történt például II. Lipót király szobrával is Antwerpenben.

A tüntetők azért gyújtották fel az egykori belga király szobrát, mert Lipót az uralkodása idején elnyomta az embereket Kongóban, amit akkor még saját tulajdonaként kezelt, és csak később lett belga gyarmat.

Mindez pedig nem felel meg a Black Lives Matter tüntetőinek, akik egész Belgium-szerte megrongálták a II. Lipótot ábrázoló szobrokat.

Végül Antwerpenben a szobor felgyújtása után maga a városvezetés döntött úgy, hogy eltávolítják azt a helyéről. Hivatalosan azt mondták, hogy azért viszik el, hogy rendbe tegyék, végül azonban valószínűleg egy múzeumban fog már csak kikötni.

A szobrok megrongálása vagy ledöntése egyre terjed az országokban a tüntetők között. Kanadában egy torontói tüntetésen egy férfi hangosbemondón kezdett el arról beszélni, hogy Sir Winston Churchill szobrát kell ledönteni. Ezt azzal indokolta, hogy a brit birodalom többek között a fehér felsőbbrendűséget és rabszolgaságot jelentette, éppen ezért el kell távolítani a rasszista emlékműveket, jelen esetben Churchillét.

Az egykori brit miniszterelnök szobrát egyébként az Egyesült Királyságban valóban megrongálták, „rasszista” és más gyalázkodó feliratokat festettek rá.

A rongálás elől nem menekült meg Kolumbusz Kristóf szobra sem Richmondban. Itt a tüntetés eleinte békésnek indult, egyszer csak azonban az emberek már a szobor ledöntésén ügyködtek, amit aztán lefújtak sprayvel, felgyújtottak, végül pedig bele is dobták a közelben lévő tóba. Az valószínűleg nem jutott eszükbe a tüntetőknek, hogy Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát.

Szintén egy híres ember szobrainak eltüntetését akarja elérni Svédországban egy gambiai aktivista. Lovette Jallow szerint a híres tudós, Carl von Linné a fajbiológia atyja, mert különválasztotta az afrikaiakat és az európaiakat a jellemzőik szerint. Éppen ezért arra szólítja fel a közösségi médiában a követőit, hogy rombolják le a tudós szobrait országszerte, mert bár sok mindent elért a munkássága alatt, azok megsemmisülnek a rasszista biológiai felfogása miatt. Jallow-t egyébként leginkább a Humlegårdenben található Linné szobor zavarja, mert elmondása szerint az folyamatosan bámul rá, miközben ott ebédel.

De rendkívül sok incidens történik a szobrokkal az Egyesült Királyságban is, ahol a napokban például Robert Milligan szobránál érték el az emberek, hogy elvegyék azt a helyéről. A skót kereskedő hozta létre annak idején a Nyugat-India dokkokat Londonban, azonban mivel köze volt a rabszolgákhoz, nem maradhatott meg az emlékműve. A szobor eltávolításával kapcsolatban Sadiq Khan londoni polgármester azt mondta, nem kell köztereken ünnepelni a rabszolgaságot, ami egy szomorú történelmi igazság.

Khan pedig már ki is találta, mivel lehetne pótolni a ledöntött vagy levett szobrokat.

A polgármester a helyükre az LMBTQ-közösséget szimbolizáló figurák szobrait tenné, illetve olyanokét, akik a kisebbséget képviselik.

Khan szerint ez azért jó megoldás, mert London egyébként is egy rendkívül sokszínű város, így ezt tudnák mutatni szobrokon, valamint utcaneveken és táblákon keresztül.

A szobrok döntögetése mögé azonban nem mindenki áll be. Alain Destexhe belga politikus például a közösségi médiában egészen hosszan fejtette ki a véleményét a II. Lipót szobrait érintő rongálásokról. Szerinte csak egy kisebb rétegnek van gondja a belga királlyal, manapság azonban már az a jellemző, hogy egy kisebbség diktál a többségnek is. Destexhe többször is járt már Kongóban ráadásul, ahol soha senki nem panaszkodott II. Lipótra, aki nélkül egyébként Kongó ma valószínűleg nem is létezne ebben a formában.

II. Lipót uralkodása alatt ráadásul maga Belgium is virágzott és nagy befolyása volt a világban, éppen ezért az uralkodó támadása tulajdonképpen az ország történetének és nemzeti szimbólumainak a támadása is Destexhe szerint.

David Vance, az AltNewsMedia egyik szerzője szintén a közösségi médiában írta le rövid, de tömör véleményét. Szerinte a szobordöntögetőket nem érdeklik törvények, legközelebb pedig már nem a szobrokért, hanem egyenesen a demokráciáért jönnek el, ezen pedig változtatni kell.

Borítókép: II. Lipót belga király megrongált lovasszobra Brüsszelben 2020. június 10-én. Talapzatát rasszizmusellenes feliratokkal látták el, amelyek legtöbbje az egykori uralkodó magánterületének számító kongói gyarmaton elkövetett kegyetlenségekre emlékeztetnek, illetve bocsánatkérést követelnek a kizsákmányolt ország lakosságától.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában