Ország-világ

2017.10.22. 23:13

Megemlékezések, felvonulások október 22-én - fotók

1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Futóverseny a forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából családoknak rendezett budapesti futóverseny 2017. október 22-én.

 

Kara Ákos: méltó és békés megemlékezésre készülünk

Méltó és békés megemlékezésre készülünk október 23-án - közölte Kara Ákos, az operatív törzs vezetője pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.


A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára felidézte: a programok már október 22-én, vasárnap délután megkezdődnek a műegyetemi megemlékezésekkel. Innen délután fél 5-kor indul a hagyományos fáklyás menet a Bem térre, ahol szintén megemlékezést tartanak. 


Emellett már vasárnap este, majd hétfő este is több helyen - köztük a Műegyetem épületén - fényfestés lesz.


Az ünnepnapon, hétfő reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren folytatódnak a programok, ott ünnepélyesen felvonják Magyarország lobogóját. A nyitott parlamenti program keretében ingyenesen megtekinthető lesz a főlépcső, a Kupolacsarnok, valamint a Szent Korona. Az államtitkár hozzátette: ehhez a programhoz előzetes regisztráció sem szükséges, de a látogatóknak biztonsági átvizsgálással, valamint - az eddigi tapasztalatok alapján - sorban állással is számolniuk kell.


Az ünnep kiemelt rendezvényén, a Terror Háza Múzeumnál délután 3 órakor kezdődő ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Délután 5 órától a Millenáris parkban pedig a Szabadságkoncertre várják az ünneplőket.


Kara Ákos kiemelte, ahogy 1956-ban, most is igaz: "nekünk, magyaroknak mindig meg kellett küzdenünk szabadságunkért és igazunkért".


Elmondta: az országban és a külhoni magyarság körében is sok helyen készülnek ünnepi programokkal. A fővárosban a központi programok lebonyolítására a korábban meghirdetetteknek megfelelően készülnek. A rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs a budapesti rendezvényekkel kapcsolatos biztosítási tervet elfogadta, október 23-án reggel 7 órától egész nap végzi munkáját - közölte az NFM államtitkára.


Markó Attila, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Rendészeti Főigazgatósága közrendvédelmi főosztályának osztályvezetője azt mondta: a rendőrség az október 23-ai ünnephez kapcsolódóan országszerte csaknem 600 rendezvény (köztük állami, önkormányzati, kulturális események) nyugodt, békés megtartását segíti. Feladatuk a közrend és a közbiztonság fenntartása, a résztvevők biztonságának, testi épségének megóvása, az esetleges jogsértések megelőzése - tette hozzá. 


Kiemelte azt is, hogy a nemzeti ünnepi rendezvényeket szándékosan megzavarók ellen határozottan lépnek fel.


Az ORFK osztályvezetője elmondta: rendőrségi szolgálati járművekkel készülnek arra, hogy megelőzzenek egy esetleges tömegbe hajtást, hogy útzárat is kihelyeznek-e, arról még nem született döntés.


Markó Attila kifejtette: a rendőrség a Terrorelhárítási Központtal közösen elvégezte a kockázatelemzéseket, elkészítették a biztosítási terveket, ezekben részletezve az egyes rendezvényeken szükséges erőket, eszközöket, módszereket. Az ünnepi rendezvények biztonságos lebonyolítására a budapesti és a megyei főkapitányságokon is külön törzsek fognak működni, amelyek feladata, hogy a beérkező információkat elemezzék, értékeljék és szükség esetén módosítsák a terveket.


Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési főosztályának vezetője elmondta: az ünnepi hosszú hétvége időjárási szempontból két részre bontható. Szombaton és vasárnap a nap első felében folytatódik a nyugodt, száraz, enyhe idő. Vasárnap délután viszont nyugat felől hidegfront éri el térségünket. Ennek nyomán előbb a Dunántúlon, majd az ország középső és keleti részein is egyre többfelé várható eső.


A meteorológus azt mondta: a várható időjárás a "szabadtéri rendezvények szempontjából nem mondható kedvezőnek". Borús lesz az ég, s erős, a Dunántúlon viharos széllökésekre is számítani kell. Emellett több helyen folyamatos, tartós eső is várható. Október 23-án a maximumhőmérséklet is már csak 10 Celsius-fok körül alakul.

Rétvári: a nyugati hatalmak nemtörődömsége miatt jöhettek vissza '56-ban a szovjet tankok

Ha a nyugati hatalmak nem legyintenek a magyar kérdésre és nem a szuezi válsággal foglalkoznak inkább, akkor lehet, hogy a határainkon kívül maradtak volna a szovjet tankok - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke pénteken a Pest megyei Rádon, a helyi hősök tetteire emlékeztető büszkeségpont avatásán.


Rétvári Bence kijelentette, ahol emlékeznek a hősökre, ott a jövőben is lesznek hősök, ahol viszont elfelejtik őket, ott nem. Hozzátette: fontos, hogy a fiataloknak ne csak virtuális emlékei legyenek az '56-os forradalomról, hanem mint köztünk élő, hús-vér emberek cselekedeteire emlékezzenek.


A politikus beszélt arról is: előfordul, hogy a magyarok is belekerülnek a történelem fősodrába, ahol lehetőség van alakítani a történelem menetén. Ilyen volt 1848, 1956 és 1989 is - mondta, de szerinte ma is ilyen időket élünk, mert jövő tavasszal kiderül, hogy tovább tudjuk-e védeni identitásunkat, kultúránkat.


Harrach Péter KDNP-frakcióvezető azt mondta: '56 legfontosabb üzenete, hogy létrejött a nemzet egysége, és egy őrült hatalommal szemben kellett megvédeni a szabadságot.


Beszélt arról is, hogy akik elhagyni kényszerültek az országot és máshol telepedtek le, azok elfogadták a befogadó ország kultúráját, hálásak voltak a befogadásért és beilleszkedtek. 1956 üzenetei fontosak a mai világunk megértésében és építésében is - fűzte hozzá.


A rádi büszkeségponthoz hasonló 1956-os emlékhely ötszáznál több településen jött létre az országban.

Latorcai: 61 éve a bátorság legyőzte a félelmet

Hatvanegy évvel ezelőtt a bátorság legyőzte a félelmet, és összefogást szült - hangsúlyozta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szombaton Budapesten, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének megemlékezésén.


Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot "nemzeti identitásunk és a bátorság szimbólumaként" említve Latorcai Csaba kijelentette, a magyarok az utóbbi ezer évben nagyon sokszor kényszerültek szembesülni azzal, hogy "a szabadság és a függetlenség nem magától értetődő, természetes létállapot".    


A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem - idézte Bibó István szavait, hangsúlyozva, hogy ezek összefoglalják a magyarság évezredes szabadságküzdelmének lényegét, hiszen az aktuális siker mindig attól függött, hogy le tudtuk-e győzni az elnyomóink által belénk táplált félelmeket.     Úgy fogalmazott: a világ először nem értette, aztán értetlenül csodálta, végül feláldozta a reálpolitika oltárán mindazt a szabadságcsodát, amelyért a magyar nép 13 napig fegyverrel küzdött, végül csak a hangzatos szózatok sorai közé elbújtatott sajnálkozás maradt. Hozzátette, a feledés homályába süllyesztették volna 1956 eseményeit, ha nem lettek volna, akik vállalják az emlékek megőrzését.


Latorcai Csaba szerint a fiatal nemzedékek úgy válhatnak méltóvá erre az örökségre, ha "a jelen kihívásaira válaszul bátran hangot adunk annak, mit gondolunk Európa és hazánk jövőjéről, egységesen és minél többen kiállunk szülőföldünkért, és válaszolunk határozottan a jövőnket érintő kérdésekre, például nemzeti konzultáció keretében".


A helyettes államtitkár szerint Európa nyugati fele gazdasági önérdekek vezérelte, "álszent, önsorsrontó válaszokat kíván adni" a jelentkező értékválságra, ahogy a legújabb kori népvándorlásra. 


"Amikor tehát a jövőnkről döntünk, szem előtt kell tartanunk: Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké" - fogalmazott.


Hangsúlyozta: a kormány meggyőződése, hogy Európa akkor lesz erős és önvédelmi reflexeinek visszanyerésére képes, ha jövőjét az egymással együttműködni kész, szuverén államok közösségére építi. 


Boross Péter volt miniszterelnök beszédében azt emelte ki: az öröm, a dicsőség, a büszkeség és a fájdalom érzése keveredik 1956 emlékében, miközben mind kevesebb élő egykori résztvevőnek róhatjuk le tiszteletünket és köszönetünket 1956-ért.


Miért van az, hogy ez a nemzet az első, amelyik meg tudott maradni itt, ezen a földön? - tette fel a kérdést, a túlélés titkaként "a megmaradás és a szabadságvágy szinte végletes és korántsem minden nemzetnél ismert tulajdonságát" adva meg, egy ösztönös erőről beszélve, amely megnyilvánul, ha "ártó kezek akarnak rontani rajtunk".

Trócsányi: ma is ugyanazok az értékek fontosak, mint 1956-ban

A körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is  - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Műegyetemi emlékműnél tartott ünnepségen vasárnap.


A tárcavezető a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte: az 1956-osoknak sokat köszönhet nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt a világ is. Az 56-os magyar szabadságharcosokat is be lehetne sorolni az egyesülő Európa alapító atyái közé, ha ugyanis győztek volna, a kontinenst kettészelő vasfüggöny és fal előbb leomlott volna - mondta. Hozzátette: erkölcsileg így is győztek, a kommunizmus mítoszának lerombolása nélkül ugyanis nem lett volna lehetséges a szabad Európa.


A miniszter arról beszélt, hogy azok az egyetemista fiatalok, akik itt egykor nagygyűlést tartottak, nem tudták, hogy forradalmat robbantanak ki. Ők a követeléseiket fogalmazták meg a rendszerrel szemben, és "úgy döntöttek, hogy nem félnek többé". A történészek nagyjából egyetértenek abban, hogy az október 22-i hallgatói gyűlés mégis a forradalom nyitánya volt - közölte.

 

Megemlékezés a Műegyetemi emlékműnél




Felidézte: a műegyetemisták 16 pontba foglalták követeléseiket, és "ez a dokumentum merészségével és érettségével egyaránt ámulatba ejti az utókort". A követelések messze túlmutatnak az egyetemisták saját világán, "az ország iránti aggodalom hajtja őket" - mondta.


Trócsányi László kiemelte: 1956. október 23. erőszakmentes forradalom volt, fegyverhez a hatalom nyúlt először. "A félelem ellentéte nem a bátorság, hanem a hit", és a műegyetemista fiatalok hittek az emberi szó és néhány nemes eszmény erejében, a szabadság győzelmében.


Az igazságügyi miniszter idézte az alaptörvényt, amely szerint "egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki." Úgy vélte, ez az alaptörvény talán legfontosabb mondata, "1956 nélkül ugyanis nincs szabad, független és demokratikus Magyarország". 


Emlékeztetett: a rendszerváltás akkor kezdődött, amikor ki mertük mondani, hogy ami 1956-ban történt, az forradalom és szabadságharc volt. Felidézte, hogy Orbán Viktor mostani miniszterelnök Nagy Imre újratemetésén több százezer ember előtt követelte a szovjet csapatok kivonását", tudván azt, amit a műegyetemi ifjúság is tudott, vagy legalább érzett: "az az ország, ahol idegen katonák megszállóként vannak jelen, nem lehet sem szabad, sem független".


Trócsányi László szerint ami 1956. október 22-én történt, az 1990 májusában teljesedett be politikai értelemben, amikor a magyar nép hosszú idő óta először szabadon választott Országgyűlést. Közjogi értelemben pedig a 2011-ben elfogadott alaptörvény zárta le a rendszerváltást - tette hozzá.


A miniszter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetei még hosszú ideig érvényesek lesznek, "ha emlékezünk és tanulunk belőlük, akkor még sokáig inspirálják és alakítják majd a magyar jövőt". Az egykori műegyetemisták 16 pontjában megjelenő eszmei minimumban ma is egyetért a magyarok túlnyomó többsége, ide tartoznak az egyéni és politikai szabadságjogok, a nemzeti függetlenség, a jogállam, a parlamentáris demokrácia, a társadalmi igazságosság.


Az igazságügy-miniszter elmondta: akkoriban az volt a kérdés, vajon csatlakozhatunk-e valaha is a szabad Európához, "ma arról vitatkozunk, hogy milyen Európát akarunk". "Európa jövőjéből részt kérünk, és alakítói is kívánunk lenni", mert "szabad, független országként részesei vagyunk és akarunk maradni az európai folyamatnak és a vitáknak" - szögezte le.


A tárcavezető úgy látja, korábban nem tapasztalt külső kihívásoknak kell megfelelnünk, és ebben a helyzetben szükségünk van az akkori műegyetemista fiatalok, a szabadságharcosok erényeire: a lelkesedésre, a jövőbe, a szabadságba, az igazság és a jog erejébe, a demokráciába vetett hitre, a hazaszeretetre és a szolidaritásra.


A körülmények változnak, az igazi értékek állandóak, és ugyanezek a tulajdonságok szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára ma, a harmadik évezred elején is - zárta szavait Trócsányi László.

Simicskó: '56 az igaz ügyek melletti kiállás jelképe

Az igaz ügyek melletti kiállást jelképezik 1956. októberének magyarországi eseményei a magyarság és az egész emberiség számára - mondta a honvédelmi miniszter vasárnap délután a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.


Simicskó István hangsúlyozta: "elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért". Ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit - emelte ki.


A honvédelmi miniszter kifejtette: az embereket, közösségeket, nemzeteket minősíti, hogy képesek-e nagy célokat megfogalmazni, nagy nemzeti ügyek mellé odaállni, ezekért összefogni, összetartani, és képesek-e méltó módon ünnepelni, hőseik előtt leróni tiszteletüket.


Simicskó István szólt arról, hogy napjainkban a brüsszeli döntéshozók "képmutatással leplezik el a bajokat" az európai polgárok elől. Európa kialakulása és létezése a keresztény értékeinek köszönhető, azokat mégis szisztematikusan számolják fel - mondta.

    

A miniszter kiemelte: napjainkban is meg kell védenünk szabadságunkat, önrendelkezésünket, szuverenitásunkat. Ehhez erőt ad az '56-os szellemiség, amely egyben kötelezi is a mai nemzedékeket - fűzte hozzá.


"Ma a magyarság szabad", Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait - szögezte le Simicskó István.


Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzet emberek millióinak közös emlékezete a múltról és a közös terve a jövőről. Az 1950-es években ez a közös emlékezet háborúról, megszállásról, és központilag erőszakolt jövőképről szólt, amely ellen lázadni kellett - idézte fel a rektor. A külföld, a Nyugat hol értette ezt, hol nem, de idővel szélesedett ez a megértés - mondta.


Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy szövetségüknek 1989-es alakulásakor kiemelt célja volt az 1956-os forradalom kultuszának megőrzése. Ezért szervezik meg minden évben a műegyetemmel közösen az emlékünnepséget, fáklyás felvonulást tartanak a Bem térre, ahol megkoszorúzzák a szabadságharc lengyel származású tábornokának, Bem József szobrát.


Az egykori '56-os diákok nevében mondott beszédében Halzl József visszaemlékezett 1956-ra, amikor a műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója volt. A szónok kérte, hogy a jelenlévők közül tegyék fel a kezüket azok, akik maguk is részt vettek az 1956. október 22-i műegyetemi gyűlésen, őket megtapsolták az ünnepség résztvevői.


Szintén tapssal fogadták, amikor Halzl József arról beszélt: remélik, egyúttal kérik és követelik, hogy az illetékesek vonják vissza a magyarságot sértő ukrán oktatási törvényi rendelkezést. 


A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepségen részt vett a 61 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, ott voltak lengyel vendégek, továbbá diákcsoportok, köztük felvidéki fiatalok. Megjelent Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök felesége is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalagokkal érkeztek.


Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett műegyetemi emlékünnepséget követően megkoszorúzták az egyetem emléktábláját, majd az ünneplők a hagyományos fáklyás menetben vonultak a Bem térre.


A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavakat skandáltak, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások követték.

Villamos az ünnep tiszteletére

A forradalomnak emléket állító villamos


Gulyás: a 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom


A 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője vasárnap Szentesen.


Az ország megítélésének ékköve a mai napig, hogy 1956-ban a forradalmárok hősiességről bizonyítékot adva szembeszálltak a világ akkor legerősebb hadseregével - mondta Gulyás Gergely az évforduló alkalmából rendezett megemlékezés előtt tartott sajtótájékoztatóján.


Hozzátette: éppen ezért a magyarság számára kiemelt feladat, hogy méltóképpen emlékezzen meg a forradalom évfordulójáról.

    

Az rendszerváltást követő megemlékezések sorából a 60. évforduló pozitív értelemben kiemelkedett - hangsúlyozta a frakcióvezető. Úgy fogalmazott, "az a történelmi szerencsétlenség érte az országot", hogy a 40. és az 50. évfordulón is szocialista, sőt posztkommunista kormánya volt. Ennek megfelelően 1996-ban szinte elhallgatták a forradalmat, az 50. évforduló pedig a Gyurcsány-kormány "szemkilövetéseiről és az alapvető emberi szabadságjogokat eltipró magatartásáról" vált emlékezetessé


A 60. évfordulót Magyarországon és mindenhol a világon méltóképpen sikerült megünnepelni, megerősítve ezzel a forradalom jelentőségét az európai történelemben. Hiszen - az 1953-as kelet-berlini felkelést nem számítva - az 1956-os forradalom volt az első, amely rést ütött a kommunizmus áthatolhatatlannak tűnő falán. Magyarország elsőként mert szembeszállni a jóval nagyobb haderővel, és sikerült a szabadságot 13 napra kiharcolni - közölte Gulyás Gergely.


A képviselő rámutatott arra, hogy bár az 1956-os események központja Budapest volt, a forradalom a nemzet egészéé lett. Vidéken, így Szentesen is néhány nap alatt demokratikus önkormányzatok, munkás- és katonatanácsok álltak föl.


A megtorlás sem kerülte el a vidéket, csak Szentesen kilenc különböző eljárásban 27 embert ítéltek összesen 66 év börtönre - tette hozzá.

 

Varga: 1956 erkölcsi alapjára a ma döntéseit is bátran építhetjük

1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten.


Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója tiszteletére Óbuda-Békásmegyer önkormányzata által tartott megemlékezésen Varga Mihály beszédében kiemelte: kitartunk e hagyományok mellett, így "tetteinket továbbra is kizárólag a magyar értékek, a magyar emberek érdekei és a Magyarország jövőjébe vetett hit vezérlik". 


Csak ebből a nézőpontból "láthatjuk helyesen a világot, cselekedhetünk előremutató módon és adhatjuk át múltunk értékeit gyermekeinknek" - fogalmazott.


A Kiscelli Múzeumban rendezett megemlékezésen a miniszter kifejtette: már 61 éve teszünk tanúságot '56 értékei mellett, mert "szabadságharcunk olyan emlék, amely megszabja lépteinket a mában is". 

    

Köszönettel és hálával tartozunk a forradalmároknak, "mert egy rabságban tartott nemzetnek adták vissza a szabadság reményét", hálával tartozunk azoknak, akik "a diktatúra fenyegetésében is emelt fővel akartak járni, akik az életüket sem tartották túl nagy árnak azért, hogy eloszlassák a kommunista diktatúra sötétjét: a mindennapok félelmét, kiszolgáltatottságát és reménytelenségét" - mondta. Hozzátette: köszönettel tartozunk azért a bátorságért, amellyel a felkelők megmutatták az egész világnak, hogy lehet nemet mondani a diktatúrának, véget lehet vetni a kommunista rendszernek.


Úgy vélte, az emberek azért áldozták fel életüket, mert megértették: a nemzet puszta fennmaradása a tét. 


Varga Mihály kitért arra: minden nép életében fontosak az ünnepek, azok az alkalmak, amikor közösen emlékezhetünk a nemzet katarzisaira, "mert ez nemzetmegtartó erő".


A tárcavezető arról is beszélt, hogy manapság is küzdelmet kell folytatni bel- és külpolitikai téren egyaránt. Sok esetben egyedül érezhetjük magunkat, amikor a magyar identitást, hazánk politikai és gazdasági függetlenségét kell megvédeni - vélekedett. Hozzátette: ezért különösen fontos, hogy "helyén kezeljük értékeinket, merjünk ragaszkodni hozzájuk, és igazunkban bízva merjünk kiállni értük".


Úgy látja, az európai nemzeteket, az európai létformát, biztonságot, kultúrát és hitet ma olyan veszély fenyegeti, amelyet még felmérni is nehéz. A migránsok millióinak ellátására, befogadására sem Európa, sem Magyarország nincs felkészülve - mutatott rá.


Varga Mihály hangsúlyozta: nehéz helyzetekben jó döntést csak tiszta értékek alapján, "igazunk biztos tudatában és az egész nemzet javát szolgálva" lehet hozni. 1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük - mondta.

Boross Péter: biztató a jövőre nézve a magyarok szabadságvágya

A magyar történelmet évszázadokon át végigkísérte a szabadságvágy, a hazaszeretet, ami biztató a jövőre nézve - mondta Boross Péter, Magyarország korábbi miniszterelnöke vasárnap Hódmezővásárhelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott önkormányzati megemlékezésen.


A Szabadságharcosokért Közalapítvány, valamint a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédében emlékeztetett, 1703-ban, 1848-49-ben és 1956-ban ugyanaz az "indulat és harci kedv" jellemezte a magyarokat, mindháromszor "kirobbant a szabadságvágy a nemzet lelkéből". 


A népet a "megmaradási kényszer" vezérelte - mondta -, nem józanul kiszámított, hanem lélekből táplálkozó, következményekkel nem törődő, "nemzetmentő, nemzetébredést sugalló szabadságharc volt" mindegyik esemény. 


Ma már egyre kevesebben vannak, akik élnek még az 1956-os eseményeket személyesen átélők közül - jegyezte meg. 


Boross Péter szerint az az "óriási akarat", hogy szabad magyarokként akarunk élni, biztató a jövőre nézve. Ha ugyanis minden generáció érzi a kötelezettséget, hogy ezt az üzenetet átadja az utána jövőknek, "akkor nincs veszve a hon, a haza" - mondta. 

    

A beszédet követően Boross Péter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hódmezővásárhely alpolgármesterei koszorút helyeztek el az 1956-os emlékműnél.


A megemlékezést követően fáklyás menet indult a Hősök terére, ahol a városháza falára vetített fényfestés idézte fel az '56-os eseményeket.

 

Kövér: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja

A szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke vasárnap Martonvásáron, az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.


Kövér László szerint 1956 bebizonyította, hogy az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani.


A házelnök három történelmi kort emelt ki, 1456-ot, 1956-ot és 2017-et, amelyeket évszázadok és évtizedek választanak el egymástól, miközben a történelmi azonosság összeköti őket. Rámutatott arra, hogy mindhárom korban "a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték, és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa, s csak a közép-európai népek álltak ki mellettünk".


Kövér László emlékeztetett arra, hogy 1456-ban az oszmán hadak Európa kapujában álltak, de Nándorfehérvárnál a magyarság megvédte a keresztény Európát és további 70 évig rendet biztosított a kontinensnek.


A házelnök hangsúlyozta, hogy 1956-ben a magyarok egy olyan rendszerrel szemben védték Európát és önmagukat, amely "tagadta Istent, a hazát csak katonai támaszpontnak, a családot és embereket csupán statisztikai termelési egységnek tekintette". "Ez a rendszer a szovjet kommunizmus volt, amely a nemzeti önazonosság tagadásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, a társadalmi és gazdasági megalázáson, emberek egymással szembe fordításán alapult" - fogalmazott. Hozzátette: az eszme nyugaton született, de keleten valósult meg és szedte áldozatait.

 

Megemlékezés Martonvásáron



Az Országgyűlés elnöke rámutatott: 1956-ban a magyarság erkölcsi többsége, vagyis maga a nemzet nyilvánította ki, hogy nem akar ilyen rendszerben élni.


"Akkor sem hittek azokban, akik megtagadták Istent, mint ahogy napjainkban sem hisznek azoknak, akik Isten helyébe önmagukat helyezik. Akkor sem hittek azokban, akik szerint a haza katonai támaszpont, a nemzet csak egy felejtésre ítélt emlék, a család pedig statisztikai termelési egység, ma sem hisznek azoknak, akik szerint ez így van" - fogalmazott Kövér László. Szerinte 1956-ban és napjainkban a magyarság erkölcsi többsége számára Isten a történelem ura, az istenhit erkölcsi alap, a haza sorsközösség, a család pedig az első számú szeretetközösség.


A házelnök beszélt arról is, hogy 1956-ban a magyarok erkölcsi többsége végleg bebizonyította a világnak, hogy a világmegváltónak hitt kommunizmus valójában istentelen, embertelen és gyilkos hatalom. Hozzátette: a demokrácia, a nemzeti egyetértés és a társadalmi igazságosság volt az 56-os forradalom és szabadságharc célja, és ez a történelmi hagyatéka is.


Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martoni Más Kép) beszédében azt hangoztatta, hogy a szabadság a magyarok számára mindent jelent. Ezért sokan áldozták életüket, létüket, teljes valójukat, ahogy tették azt 1956-ban is, ahol ismét bebizonyosodott, hogy "a túlerő legyőzheti a szabadságot, de előbb-utóbb úgyis a szabadság győz". 

Megemlékezés a Bem-szobornál, fáklyás felvonulás

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből - jelentette ki Rétvári Bence az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen vasárnap, a budapesti Bem téren.


Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával.


A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadokban számos alkalommal - 1456-ban, 1686-ban 1848/49-ben - és 1956-ban is a világ figyelmének középpontjába került. Akkor is egyedül maradunk a szabadságért vívott harcban, mert az európai nagyhatalmak saját nemzeti érdekeikre figyeltek.


A világ ránk figyelt 1989-ben is, de Magyarország 2018-ban, a választások nyomán újra a történelem fősodrában lehet, mert befolyásolni fogja egész Európa történelmét - vélekedett.


A politikus köszönetet mondott azoknak a határon túli magyaroknak, akik 1956-ban megpróbálták segíteni a forradalmat. Ők dupla áldozatot vállaltak, hiszen kivívták a saját kommunista diktatúrájuk haragját is - emlékeztetett.


Elismeréssel szólt a pesti srácokról is, akik úgy mertek harcba szállni a szabadságért, hogy előtte több mint egy évtizedig megfélemlítésben élt az ország. A magyar szabadság az 56-os forradalomból és szabadságharcból sarjad, ezt már az alaptörvény is megfogalmazza- tette hozzá Rétvári Bence.


Németh Zsolt, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: mint az elmúlt évtizedekben sokszor, most is a lengyelekkel karöltve küzdünk nemzeti szuverenitásunk megőrzéséért. Az Európai Uniónak az a baja a két országgal, hogy kiállnak a függetlenségükért - fűzte hozzá. Hangoztatta: ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk elkötelezettek az EU eszméi és értékei mellett, ám nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy egy európai szuperállam döntsön a sorsunkról.


Németh Zsolt szólt arról is, hogy a határon túli magyar közösségeknek joguk van az autonómiához és Magyarország támogatja az erre vonatkozó törekvéseket.


A politikus felidézte, hogy 61 éve éppen a Bem téren változott át a felvonulás forradalomba, és ezen a téren született meg 56 jelképe, a lyukas zászló is. A forradalom központi gondolata a függetlenség és a szabadság volt és a szabadságharc nyomán helyreállt a néphatalom - mondta.


Megemlékezett arról is, hogy a szabadságharc leverése után több évtizeddel, 1989-ben folytatódott az, ami 1956. november 4-én megszakadt, és egy bátor magyar politikusnak Antall Józsefnek köszönhető a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásának kezdeményezése.

 

Fáklyás emlékmenet Budapesten



A megemlékezést fáklyás felvonulás előzte meg több ezer ember részvételével. A menet, két korhű Csepel teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956 október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el, majd érkezett meg a Bem József térre. A menetben résztvevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak, sokan nemzeti színű karszalagot viseltek. 


A Bem téren tartott megemlékezésen a szobor előtt elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját is.

Fényfestés a Műegyetem épületén

 

Fényfestés a Műegyetem épületén

 

MSZP-elnök: szabadítsuk fel Magyarországot!

Gyertek velünk, szabadítsuk fel Magyarországot, építsünk egy új köztársaságot! - szólította fel az ünneplőket a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a pártnak az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján tartott megemlékezésén, Kaposváron.


Molnár Gyula az Együd Árpád Kulturális Központban rendezett ünnepségen többek között azt mondta: 1956-ban az emberek egyetértettek abban, hogy le kell győzni a diktatúrát, a félelmet. "Szinte hihetetlen, hogy 61 évvel később újra szabad levegőért, demokráciáért, sajtószabadságért és nyugatos országért kell küzdenie a magyaroknak" - tette hozzá.


A pártelnök felidézte: a "Gyertek velünk!" üzenete 61 éve forradalmat csinált az utcán az akkori elnyomással szemben. "Ma "egyesek ki akarják sajátítani az országot, azt hirdetik, hogy aki nincs velük, az ellenük van" - fogalmazott.


Az ellenzéki párt elnöke beszélt arról, hogy Nagy Imre akkori miniszterelnök nemet mondott a zsarnokságra és ezzel nemcsak a nemzetnek hozott dicsőséget, hanem megmentette a baloldal becsületét is. Nagyszerű helytállásával megmutatta, hogy az igazi baloldaliságnak semmi köze ahhoz az eltorzult rendszerhez, amely névlegesen baloldali volt, de más elvek alapján működött - fűzte hozzá. Ma már ott tartunk, hogy Nagy Imrét nem szívesen foglalják bele a jobboldali tablókba, a jobboldal nem akarja ismerni a nemzetért mártíromságot vállaló kommunista politikust - jegyezte meg.

 

Az MSZP megemlékezése Kaposváron



Mi magyar szocialisták bátran kijelentjük, hogy Nagy Imre a 20. századi demokratikus baloldal hőse volt - mondta, megjegyezve, hogy az MSZP alakuló kongresszusa elhatárolta magát a korábbi bűnöktől és maradéktalanul felvállalta a köztársaság eszményét. "Innen üzenem mindenkinek, hogy nekünk az ünnep nem idézőjellel, hanem csupa nagybetűvel van" - jelentette ki.


A baloldali párt megemlékezésén felszólalt Hiller István választmányi elnök is, aki a többi közt azt mondta: 2018-ban a szocialisták nemcsak kormányváltást akarnak, hanem a negyedik köztársaságot is, amit együtt fognak kikiáltani bal- és jobboldali demokraták. 


A megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a kaposvári születésű Nagy Imrének a róla elnevezett téren álló szobrát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában