Már tavasztól figyelik a parlagfüves területet

A virágzást közvetlenül megelőző irtás, kaszálás kevésbé hatékony – emiatt változott a jogszabály, s az évekig július elsejével megjelölt felderítések "már nem kőbe vésettek", hisz a parlagfű csírázási-kelési időszakában (áprilistól) be kell avatkozni. Emiatt az ellenőrzések is folyamatosak. A rendelet szerint a földhasználó már egész évben köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. 

A hagyományos helyszínelésen (gyalogos járőrözés) kívül a megyében légi felderítéssel is figyelik a fertőzött területeket, a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium megállapodása alapján a Készenléti Rendőrség helikoptereit bérelve. A kormányhivatal 2017-ben 150 millió forintnyi bírságot szabott ki Győr-Moson-Sopron megyében a parlagfüves területek miatt. A kiszabható növényvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer, a legmagasabb 5 millió forint.

Légi felderítés – Fentről nagyobb területek parlagfű-fertőzöttségét vizsgálhatják a szakemberek.

A Széchenyi István Egyetem növénytudományi tanszékének egyetemi docense, dr. Farkas Anikó tartott előadást a parlagfűről néhány hete a Nyugdíjasegyetemen. Elhangzott: már csírázik a parlagfű, nyár közepétől pedig virágozni fog. Egyetlen növény akár négyezer magot vagy 2–4 milliárdnyi pollent is termelhet. Az allergén tünetek megjelenéséhez viszont 30–50 pollen elegendő egyetlen köbméternyi levegőben. 

Összesen 2–2,5 millió magyar allergiás a gyomnövényre. Szakemberek szerint kaszálással csak alacsony vágási magasság mellett és a 10–12 napos kaszálási forduló szigorú betartásával lehet eredményesen védekezni. A parlagfű természetes, zárt vegetációban nem tud megjelenni, így aztán a gyenge, rossz adottságú termőhelyek a legveszélyeztetettebbek.

"A gazdák túlnyomó többsége eleget tesz a parlagfű-védekezési kötelezettségének, egy-két kirívó esetről lehet csak hallani, emiatt sem ildomos az általánosítás. Az allergén növénnyel számtalan másik tulajdonosnak meggyűlik a baja, a közutak és a vasúti pályák melletti részek a mezőgazdasági területeknél is nagyobb gondot jelentenek" – mondta Németh Gergely, a megyei agrárkamara elnöke, aki szerint a jogszabályváltozás a megelőzést is segíti.