Korlátozhatja a munkaerő beáramlását az új brit kormány

– Lassan nyolc éve, hogy itt élek és dolgozom Londonban, az elmúlt évek alatt több munkahelyem is volt. Nem volt könnyű beilleszkedni, mert bár a britek többsége nyitott és érdeklődő volt, tartották a három lépés távolságot, méregettek, elvégre én voltam az idegen. Szerencsére mára ez megváltozott, már „egy vagyok közülük", a munkában is sikerült egyre feljebb lépni, jelenleg egy kis kocsmát vezetek London külvárosában. A párommal már a családalapításon gondolkodunk, éppen ezért figyeljük kicsit aggódva a jelenlegi politikai helyzetet – mesélte lapunknak a 32 éves Róbert. Mint mondja, azzal, hogy sokan csak a rendszert akarják kihasználni, az ő felépített munkáját is veszélyeztetik.

– Több ismerősöm is úgy vágott neki a világnak, hogy szinte semmi nyelvtudásuk nem volt. Kijöttek Angliába, majd vagy feketéztek, vagy egyszerűen csak fejték az államot, és felvették az egyébként igen komolynak mondható segélyeket. Nem csoda, ha a környéken senki sem szerette őket, az angolok pedig egy idő után elkezdtek azonosítani velük, hiszen egy helyről jöttünk, így mi is biztos ilyenek vagyunk. Sokáig tartott bebizonyítani ennek az ellenkezőjét – mondja egy másik, neve elhallgatását kérő, Liverpoolban élő honfitársunk.

Nem véletlenül aggódik Róbert, a brit Konzervatív Párt 38 százalékos győzelmével ugyanis [namelink name="David Cameron"] gyakorlatilag teljhatalmat kapott. Ha tartják magukat a kampányban ígértekhez, 2017-ig megtarthatják a népszavazást az európai uniós tagságról, emellett pedig komoly szigorodás jöhet a bevándorlási szabályok terén. De valóban készek a britek arra, hogy kilépjenek az EU-ból?

Gazdaságilag rosszul járnának

Bár Nagy-Britannia az Európai Unió egyik legnagyobb befizetője, a szakemberek szerint a közösbe beadott összeg nagysága eltörpül Anglia GNI-ja, azaz a bruttó nemzeti jövedelméhez képest.

David Cameron kampányában az angliai munkavállalók helyzetével (is) foglalkozott. Fotó: MTI/EPA
– Nagy-Britanniának óriási előnye származik abból, hogy az EU-nak köszönhetően egy ekkora egységes belső piachoz fér hozzá, és ezen keresztül lép ki a világgazdaságba. A legelső euroszkeptikus hangok megjelenésekor már a japán üzleti szektor is jelezte, amennyiben az Egyesült Királyság valóban kilépne az Európai Unióból, számukra mint gazdasági partner sokat veszítenének a jelentőségükből – hangsúlyozza [namelink name="Farkas Beáta"], a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára.

 Egyre többen mennének külföldre

A vonatkozó adatok szerint Nagy-Britanniában jelenleg 350 ezer magyar él és dolgozik. A Tárki 2015. áprilisi felmérése szerint tavaly óta ismét jelentősen nőtt a külföldi munkavállalást tervező és a kivándorolni szándékozó magyarok száma. A migrációs potenciál leggyakoribb célországa Ausztria és Németország mellett az Egyesült Királyság.

Vagyis egy esetleges kilépéssel a britek sokkal többet veszítenének, mint amennyi hátrányuk származik a tagságból. A szakember úgy látja, mivel Anglia gazdaságához jelentős mértékben járul hozzá a pénzügyi szektor, így a válság is jóval érzékenyebben érintette őket, mint más országokat. Éppen ezért erősödhettek fel a szigetországban is az EU-ellenes hangok, de a szakemberek úgy vélik, ez inkább csak politikai hangulatkeltés, mintsem valódi fenyegetés. Hasonló véleményen van [namelink name="Nógrádi György"] biztonságpolitikai szakértő is.

– Fontos tudni, hogy míg Nagy-Britannia a XX. századba úgy lépett be, hogy a világ második legerősebb gazdasági hatalma volt az USA mögött, a XXI. századig éves átlagban durván 1 százalékkal maradt el a GDP-je a nyugat-európaitól. Az országnak ma életbevágó fontosságú az EU, hogy ezt kimondják, vagy nem, az már egy politikai kérdés, de ezzel a politikusok is tökéletesen tisztában vannak. David Cameron a fölényes győzelemmel egy olyan esélyt kapott a kezébe, ami nem sok vezetőnek adatik meg. Rendkívül ügyesen fogta össze a brit vélt vagy valós érdekeket. Az egyértelmű, hogy Cameron megcsinálja a tagsággal kapcsolatos népszavazást, a kérdés inkább az, hogy azt milyen kommunikáció előzi meg. A lakosság jelentős része ebben a kérdésben ugyanis befolyásolható, ez pedig jó tárgyalási alapot jelent az Unióval – mondja Nógrádi György.

A népszavazás tárgyalási alap lehet

– Nagyon fontos, hogy Cameron nyitva hagyta magának a kaput, amikor azt mondta: ha a lakosság az EU mellett dönt, akkor ő is emellett teszi le a voksát, így gyakorlatilag akkor sem veszít semmit, ha a bent maradásra szavazók kerülnek többségbe. A következő időszakban minden bizonnyal komoly tárgyalásokat kezd majd London és Brüsszel, az Unió pedig várhatóan jelentős engedményeket tehet cserébe azért, hogy Cameron a bennmaradás felé terelje a lakosságot – hangsúlyozza a szakember. Hogy pontosan milyen eredményeket ér el a brit kormány a tárgyalások során, azt egyelőre nem lehet tudni, de minden valószínűség szerint a munkaerő beáramlásának valamilyen módbeli korlátozását érinti majd.

Az új brit miniszterelnök feleségével, Samanthával a Downing Street 10. előtt. Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
– A munkaerő szabad áramlása alapvető jognak számít az Európai Unióban, így nem valószínű, hogy ennek kapcsán bármiféle komoly korlátozást vezetne be Nagy-Britannia, ahhoz ugyanis az Európai Unió hozzájárulása is kellene. Bár most azt hangoztatják, hogy a Kelet-Európából érkező vendégmunkások hátrányt jelentenek, ez valójában nem igaz, hiszen előtte hosszú éveken át számtalan gazdasági előnyük származott ebből – fogalmaz Farkas Beáta. A szakember szerint az azonban nem zárható ki, hogy a szociális ellátórendszerhez valamilyen módon hozzányúlnak, de ez feltehetőleg azokat érinti majd, akik ezután mennek Angliába, nem pedig azokat, akik már évek óta a szigetországban dolgoznak.

Megbukott a migránsok integrációja

– A vendégmunkásokat a világ egyetlen pontján sem szeretik. Hiába a legjobb amerikai mérnök valaki a Perzsa-öbölben, vagy a legjobb lengyel szobafestő Londonban, attól még idegen marad. Öt évvel ezelőtt egy hónap alatt [namelink name="Angela Merkel"], [namelink name="Nicolas Sarkozy"] és David Cameron is azt mondta, hogy a multikulturális társadalom megbukott. Hogy lezárják-e a brit partokat, azt nem lehet egyelőre megmondani. Az biztos, hogy a jólétet csak növelik a Kelet-Európából érkező vendégmunkások, a brit állampolgárok szemében azonban ez úgy néz ki, hogy míg pár évtizeddel ezelőtt a tejet kint lehetett hagyni a ház előtt, vagy nem kellett leláncolni a kerékpárokat, ma már ezt nem lehet megtenni, mert ellopják – hangsúlyozza Nógrádi György. A szakember szerint elképzelhető, hogy a politikusok olyan szankciókat hoznak, ami után a vendégmunkások inkább hazatérnének. Ez azonban nem brit sajátosság, sok európai ország csinálja ugyanezt, ami nem csak az EU-n kívülről érkezőket érinti.

A font marad a fizetőeszköz

Az tehát egyértelműnek tűnik, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja marad, ugyanakkor Brüsszel tehet olyan ajánlatot, amibe nem valószínű, hogy belemennének. Ilyen például, hogy a font helyett az euró legyen a hivatalos fizetőeszköz.

– Ennek oka, hogy a pénzügyi szektor nemcsak az országon belül, hanem nemzetközi szinten is kiterjedt szolgáltató tevékenységet folytat. Az angol font megszűnésével ez biztosan zsugorodna, így az angolok csak buknának a váltással. Igaz, az euró nemzetközi súlya nőne, a britek számára azonban ennél sokkal fontosabb, hogy a monetáris politikájuk önálló maradhasson – mondja Farkas Beáta.