Kettő az egyben: szakma és érettségi

A szülők túlnyomó része azt szeretné, ha gyermeke szerezne szakmát is és érettségit is. Egy felmérés szerint országosan a dunántúli diákok kapjákleggyakrabban ezt a tanácsot otthon. Nem véletlen, hogy a szakgimnáziumok is itt a legnépszerűbbek.

Minden évben nagy a túljelentkezés a győri Krúdy-iskolában. A gimnáziumi, szakgimnáziumi és szakképzést is kínáló intézményt a kompetenciamérések és az érettségi eredmények alapján az ország legjobb oktatási helyei között tartják számon. A 11. i osztályban jó a hangulat, a hétvégi diákdiri-választásra készülnek. 

 Az ötéves képzés befejeztével a tanulóknak kétnyelvű érettségi bizonyítványuk lesz, ami egyenértékű a felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, és szállodai recepciós szakképesítést kapnak. Aki még egy évet rászán a tanulásra, idegenvezetői vagy turisztikai szervező és értékesítő papírt is szerezhet.

Érettségi és szakképzettség – a szülők negyede a kettő együttes megszerzését tanácsolja pályaválasztás előtt álló gyermekének az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet országos felmérése szerint. A kutatók több mint 9 ezer hetedik osztályost kérdeztek meg tavaly. A végzettséggel kapcsolatban a szülők szintén nagy része szeretné, ha gyermeke diplomás lenne (24 százalék). A diákok 80 százalékának azt mondták otthon, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel szívesen foglalkozna, 55 százalékuknak pedig azt, hogy olyat, amivel jól tud keresni.

Az elemzés rámutatott: a szakképzettséggel rendelkező szülők közül sokan szeretnék átadni a szakmájukat, ahogy a felsőfokú végzettségű szülők is továbbörökítenék ambícióikat gyermekeikre. A családok nagy része azonban a szakmaszerzést és a diplomaszerzést egymást kizáró utaknak gondolja, holott a szakgimnázium utáni diplomaszerzés is egy lehetséges továbbtanulási mód.

A gyerekek terveit tekintve Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legtöbben főiskolai vagy egyetemi diplomát szeretnének (37 százalék), őket követik azok, akik szakmát és érettségit akarnak (23 százalék), 14 százalékuk szakképzettséget szerezne, 13 százalékuk pedig szakgimnáziumi érettségit. A tanulók9 százaléka gimnáziumban érettségizne, 4 százalékuk pedig technikusként végezne. A tanulók mindössze egy százaléka nem szeretne továbbtanulni nyolcadik után.

A terveket évekre fordítva kiderül: a továbbtanulás átlagos időtartama az országos átlagot (5,9 év) meghaladja Győr-Moson-Sopron megyében (6 év). A szülők a legkisebb arányban Komárom-Esztergom megyében (2 százalék) szeretnék azt, hogy gyermekük családi vállalkozásban dolgozzon. A pályaválasztási rendezvényeken való részvételt leginkább a győr-moson-soproni (25 százalék) apukák és anyukák támogatják. A legkisebb arányban a Komárom-Esztergom megyei gyerekek vélik úgy, hogy a szüleik azt szeretnék, olyan szakmát találjanak, amellyel a közelben el tudnak helyezkedni.