Júniusban robbant az adósságbomba: a győri Petz-kórháznak nincs tartozása

Egyetlen hónap alatt, júniusban 5,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak lejárt adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint. A 43 milliárdra hízott tartozásállomány komoly figyelmeztetés, tavaly ugyanis ekkora hiány csak szeptemberre alakult ki. Régiónk kórházai közül a győri Petz- és a komáromi Selye-kórház tartja nullán a hiányát, méretei miatt a Petznél van nagyobb jelentősége ennek.

Eddig a tapasztalatok azt mutatták: júliusban nemhogy meglódulnak a kórházi tartozások, hanem fordított tendencia érzékelhető: 2018-ban az átlagos 3,5 milliárd helyett júniusban 1,3 milliárddal, 2017-ben az átlagos 3 milliárd helyett 1,2 milliárddal nőtt a kórházak tartozása. Most más történt, de miért? A bérversennyel magyarázzák mindezt a rendszert és a kórházak működését jól ismerők.

De előbb lássuk a számokat: az összes adósság mintegy 40 százalékát – 17,6 milliárd forintnyi számlát – több mint két hónapja teljesíteni kellett volna, s további 21 százalékot is már 30 nappal korábban ki kellett volna fizetni.

A 2019-et 15 milliárdos adóssággal indító kórházak fél év alatt mintegy 28 milliárd plusztartozást halmoztak föl, ez azt jelenti, hogy a növekedés havonta átlagosan 4,6 milliárd forint volt (ahogy írtuk is: 2018-ban 3,5 milliárd, 2017-ben 3 milliárd forint volt ugyanez).

Az észak-dunántúli régió kórházainak számait félévenként megnézzük, legutóbb 2018. december végén tettünk így a Megéri eminensnek lenni? című írásunkban. Az „eminens" akkor is, s mint most kiderült, továbbra is a Petz-kórház volt, amelynek főigazgatója tegnap kérdésünkre azt mondta, továbbra sincs hiánya a régió legnagyobb kórházának.

A többiek – a komáromi Selye János Kórházat kivéve, amely azonban jóval kisebb, s kevesebb aktív ággyal működik, mint a többi – ezt nem mondhatják el magukról.

A Magyar Államkincstár kimutatása szerint egy hónap alatt (áprilisról májusra fordulva) több mint hatvanmillióval nőtt például a soproni kórház tartozása: 331-ről 395-re. Őket beelőzi a mosonmagyaróvári Karolina Kórház, amely májusban már 417 millió forint tartozást jelentett (áprilisban 411 millión álltak). A csúcstartó régiónkban a tatabányai Szent Borbála Kórház, ahol áprilisban a beszállítók és a szolgáltatók 672 millió forintnyi számla kifizetésére vártak, májusban pedig már 738-ra.

Az okok között többen a szakemberhiány orvoslására bevetett bérversenyt hozzák fel, s aki igazán benne van a rendszerben, az azt is hozzáteszi, hogy ez leginkább a kisebb kórházakban érvényes. Van olyan intézmény, ahol a kiadások több mint 80 százalékát teszik ki a bérek, s belerokkannak abba, hogy legalább a minimális létszámot tudják hozni a szerződtetett külsősökkel.

Ez ugyanakkor nem válasz és még kevésbé vigasz a beszállítóknak, Rásky László (a beszállítókat képviselő egyik szakmai-érdekvédelmi szervezet, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára) a napi.hu portálnak kerek perec kimondta: a cégek hiába próbálják kicsikarni a kifizetést, a kórházigazgatóktól azt a tájékoztatást kapják, hogy nincs pénz.

Egy másik szakember (Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének leköszönő elnöke) ugyanebben a cikkben azt is hozzátette, hogy nemcsak a bérversenyt kellene kordában tartani, hanem szükség lenne végre egy szakmai koncepcióra, programra, ami kimondja: mennyi pluszforrásra lenne szüksége az ágazatnak, azt mire kellene fordítani és ez milyen eredményt hozhatna. Amíg ez nincs, minden év végén ugyanoda jutunk: mentőövet kell nyújtani az adósságban fuldokló kórházaknak.