Felmentést kért Rohác és Potrik ügyvédje

Felmentést kért Jozef Rohác, Portik Tamás és két további vádlott ügyvédje az összesen hat halálos áldozattal járó Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-, illetve Cinóber-gyilkosságok ügyében a védőbeszédek során a Fővárosi Törvényszéken pénteken.

Az ügyész néhány napja vádbeszédében életfogytiglant indítványozott Rohácnak és Portiknak a csaknem két évtizeddel ezelőtti cselekmények ügyében. Az ügyészség szerint Rohác tettese volt a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak és a Fenyő-, illetve Cinóber-gyilkosságnak, Portikot pedig azzal vádolják, hogy felbujtója, megbízója volt a robbantásnak és a Cinóber-gyilkosságnak.

A vád szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferencet ölte meg a szlovák Jozef Rohác. A cselekmény felbujtója az olajügyletek miatt akkoriban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és F. Attila volt. A vád tartalmazza azt is, hogy Rohác 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben közvetlen közelről lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a Vico vállalatcsoport vezetőjét. Ebben az ügyben senkit nem vádolnak felbujtással. A harmadik vádirat szerint 1998. július 2-án Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros József vállalkozót és másik három járókelőt az Aranykéz utcában. A cselekményre az ügyészség szerint Portik adott utasítást, mert Boros terhelő nyilatkozatokat tett róla a rendőrségen.

Rohác és Portik az eljárásban tagadta bűnösségét. Portik részletes észrevételeket tett a tárgyalásokon és a többi között arról is beszélt, hogy Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter állhat például az Aranykéz utcai robbantás hátterében.

A pénteki tárgyaláson az ügyvédek felmentést kértek, részben bizonyítottság hiányában, részben pedig azért, mert álláspontjuk szerint a bűncselekményeket nem védencük követte el. A védelem szerint a tárgyi bizonyítékok hiányosak, a terhelő tanúk vallomásai pedig életszerűtlenek, ellentmondásosak, hiteltelenek.

Fülöp Tamás ügyvéd, Rohác védője perbeszédében a Fenyő-gyilkosság vádpontjáról elmondta: a több tucatnyi szemtanú közül egyiknek a vallomása sem bizonyítja hogy az elsőrendű vádlott lett volna az elkövető. Többnyire magas, erős testalkatú férfit írnak le, ami egyáltalán nem illik a vádlottra. Mi több, az egyik szemtanú korábban az elkövetőről szólva úgy fogalmazott: "elképzelhető arca szépsége miatt, hogy nő".

Rohác ügyvédje megjegyezte, hogy védencéről sok minden állítható, de az, hogy arca lányosan szép lenne, bizonyosan nem.

A Fenyő-gyilkosságban az egyik fontos bizonyíték a vádhatóság szerint a helyszínen talált sapka, melyen a cselekmény után évekkel sikerült kimutatni Rohác DNS-ét. Erről a védő azt fejtegette: a szakértő által megállapított nagyfokú valószínűség még nem egyenlő a kétséget kizáró ítéleti bizonyossággal. Továbbá az sem zárható ki, hogy a sapka "felülszennyeződőtt", azaz a cselekmény után, attól függetlenül került rá valamilyen úton-módon Rohác DNS-e, esetleg így terelték rá a gyanút.

Az Aranykéz utcai robbantásról szólva a védő többi között azzal érvelt, hogy álláspontja szerint nem meggyőző a rendelkezésre álló helyszíni biztonsági kamerafelvétel, illetve annak szakértői elemzése, mely a vád szerint bizonyítja, hogy Rohác látható a képeken.

Az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy a Cinóber-gyilkosság szemtanúja a tárgyaláson fel se ismerte Rohácot.

Az ügyvéd kitért a büntetőperben tanúként felvonultatott magyar és szlovák "bűnbánó maffiózókra", akik a vádlottakra terhelő vallomást tettek. A védő azt emelte ki, hogy ezek a tanúk a saját cselekményeiket illetően legkevésbé sem voltak bűnbánók, nem ismertek be szinte semmit, de annál inkább vallottak a vádlottakra. A védő szerint felmerül a kérdés, hogy mennyiben befolyásolhatták vallomásaikat a nyomozókkal ellenőrizetlen körülmények között folytatott "háttérbeszélgetések", esetleges megegyezések. Annál is inkább, hiszen volt, aki ellen a bűnüldöző hatóságok álláspontját alátámasztó vallomás megszületése után megszűnt a nyomozás, volt, akinél megszakították a jogerős szabadságvesztés büntetés végrehajtását, és volt, akinek be se kellett vonulnia jogerős szabadságvesztésének letöltésére, és már úgy hírlik, intézik neki a kegyelmet. A terhelő tanúk pedig a tárgyalásokon védői kérdésre sem mertek beszélni a nyomozókkal folytatott "háttérbeszélgetéseikről".

A védő többórás perbeszédében szóvá tette, hogy a terhelő tanúk vallomásai életszerűtlenek, ellenmondóak, hiteltelenek voltak.

Rohác ügyvédje felidézte, hogy amikor egy korábbi tárgyaláson a védelem az egyik "sokat próbált csibésznek" szegezte a kérdést: "szoktál máskor is ilyet csinálni, hogy összevissza beszélsz"? A tanú velősen csak annyit mondott: "Igen."

Szikinger István ügyvéd, Portik védője perbeszédében kifejtette: ügyfele védekezése, mely szerint a jelenlegi belügyminiszter, illetve egy bizonyos T. család tagjainak lehetnek felelősek egyes cselekményekért, nem biztos, hogy "teljesen légből kapott".

Szikinger István is szóvá tette a terhelő tanúk szavahihetőségének problémáját. Mi több, úgy vélekedett, hogy egyes esetekben az ügyészség hamis tanúk "mellé állt", egyes tanúk vallomása pedig a nyomozás irányának megfelelően alakult, bővült. A védő teljesen életszerűtlennek minősítette például azokat a tanúvallomásokat, melyek szerint Portik széles körben beszélt volna a tervezett, illetve elkövetett súlyos bűncselekményekről.

A Fenyő-, illetve a Cinóber-gyilkosság ügyében megvádolt másik két férfi védője szintén felmentést kért.

Jövő héten a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően megszülethet az elsőfokú ítélet is az 1990-es évek második felének három közismert bűnügyében.