Elkezdődött a Fortress ügyként ismert csalássorozat tárgyalása

Vizi Erika ügyész ismertette: a mintegy 900 oldalas vádirat szerint Sz. F. Zsolt vádlott 2012 és 2014 között nem létező befektetési tevékenységet végzett Magyarország különböző településein, nem létező társaságok nevében. Az ügynek összesen 2072 sértettje van, az okozott kár mintegy 10 milliárd forint. A vádlott cselekménye 12 sértett esetében 50 és 500 millió forint közötti, 334 sértettnél 5 millió és 50 millió forint, 1431 esetében 500 ezer forint és 5 millió forint, 295 esetében 50 ezer forint és 500 ezer forint közötti kárt okozott.

A vádirat szerint a vádlotthoz vagy környezetéhez köthető hét, budapesti, amerikai, máltai, szingapúri bejegyzésű cég - köztük a Fortress Befektetési és Pénzügyi Kft., a Fortress Holding Kft. - nem rendelkezett sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB), sem külföldi pénzügyi felügyelet engedélyével betétgyűjtéshez, pénzügyi szolgáltatáshoz vagy portfóliókezeléshez, sem az ahhoz szükséges jegyzett tőkével.

Elmondta: a vádlott a csalás-sorozathoz üzletkötői hálózatot épített ki több száz üzletkötővel, az ügyfelek a befektetni kívánt összeget készpénzben pénzári befizetéssel teljesíthették vagy technikai számlára történő átutalással forintban, amerikai dollárban, svájci frankban, vagy angol fontban. Legalább 500 ezer forintot kellett befektetni. A valóságban a befektetők egyetlen esetben sem adtak megbízást befektetés indítására, és nem álltak kapcsolatban senkivel. A vádlott a befektetett összeget saját céljaira fordította, tényleges befektetési tevékenység nyújtása nélkül - ismertette.

A férfi 2010-ben készített egy honlapot, amely úgy mutatta be a fiktív céget, mint a világ egyik vezető nemzetközi biztosítási és befektetési szervezetét, amelynek tagvállalatai világszerte személy-, élet- és vagyonbiztosítással, valamint a pénzügyi szolgáltatások széles körével foglalkoznak. A vádlott befektetők toborzása céljából előadásokat is tartott egy budapesti irodaházban a 13. kerületben, ahol magát az amerikai Fortress leányvállalata igazgatótanácsának tagjaként mutatta be.

A vádirat szerint a férfi azt állította: a cégnek több mint 14 millió ügyfele és 2200 alkalmazottja van világszerte. Az előadás szerint a Fortress részvénykereskedelemmel foglalkozik, magas likvid tőkéjével egy adott napon egy adott tőzsdén befolyásolni tudja az adott részvény árfolyamát. Sz. F. Zsolt azt is előadta, hogy a cég irányítási központja Magyarországon van.

Az ügyfeleknek azt mondta, hogy a befektetett tőkét rugalmasan felhasználhatják, lejáratkor kivehetik a tőkét és a hozamot, vagy dönthetnek a hozam újbóli befektetéséről is. A kifizetések határideje az ügyletek lejáratától számított 10-15 banki nap volt. A kiemelt befektetési ajánlat szerint a Fortress heti 1 százalékos hozamot ígért 40 hetes időtartamra, azaz 40 hét alatt 40 százalékos nettó hozamot - ismertette Vizi Erika. Az üzletkötőknek jutalékot fizettek, a befektetések futamideje 30 és 100 nap között volt.

Fortress-ügy vádirata szerint 2013 novemberében az MNB pénzügyi felügyeleti vizsgálatot indított a cégeknél az engedély nélküli tevékenységek vizsgálatára, a vádlott utasítására az üzletkötők ekkortól a szerződéseket a máltai Fortress Holding nevében kötötték meg.

A vádlott a sértettek egy részének kifizette a szerződéskor befizetett tőkét és/vagy hozamot, a később szerződők pénzéből. A férfi segítői és az üzletkötők nem voltak tisztában a szándékával, nem tudták, hogy a cég fiktív.

A tárgyalás november 2-án a vádlott meghallgatásával folytatódik.

Az ügyvéd a tárgyaláson a házi őrizet és a lakhely elhagyási tilalom feloldását indítványozta. A bíróság a tárgyaláson ezt elutasította. Az ügyben a kiszabható büntetés mértéke 5 és 15 év közé esik.