Dráguló hungarikum

Mindig év végén szoktunk több pálinkát venni, inni az ünnepek miatt, most azonban a szokásosnál is nagyobb volt a kereslet a gyümölcspárlatok iránt. Januártól ugyanis már a szeszes italok azon két termékcsoportja – a gyógynövényt tartalmazó keserűlikőrök és a gyümölcspárlatok – után is kell népegészségügyi termékadót fizetni, amelyek korábban nem tartoztak a neta hatálya alá. S emellett emelkedik is ennek az adónak a mértéke, átlagosan húsz százalékkal.

Szeszfoktól függően 800– 1100 forinttal emelkedik egyliternyi pálinka ára a neta miatt, az árrésszorzó és az áfaalap is nő, ami literenként plusz 900 forintot is jelenthet. Ez azt eredményezi, hogy összességében mintegy kétezer forinttal lesz drágább 2019-ben egy liter pálinka az üzletekben – tudtuk meg Barabás Attilától, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatójától, aki a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere. A legális pálinkakereskedelem forgalmának drasztikus visszaesésére számít és úgy véli, az se jelent vigaszt, hogy mostanában jelentősen emelkedhet a kereslet. Szerinte a gyártók megeszik a jövőbeli kenyerüket azzal, hogy sokan még az áremelkedés előtt nagyobb készletet betáraztak eb- ből az italból. Igaz, karácsony előtt egyébként is jellemzően többet veszünk belőle, az éves forgalom mintegy negyven százalékát rendre az év végi eladás adja.

Idén a pálinkaforgalom jelentős visszaesésére számítanak a gyártók. Képünkön Barabás Attila, a Győri Likőrgyár vezérigazgatója. Fotó: M. M.

Barabás Attila arról is beszélt, hogy a Magyar Pálinka Lovagrend azt javasolta: ha már a netát egységesen minden szeszes italnál érvényesíteni kell, a pálinka áfáját csökkentsék 27-ről 5 százalékra. Ezt ugyanis nem tiltja semmi és ez kompenzálná a netát, így ugyanannyi maradna az ára. Szerinte ezt az országimázst növelő hungarikumot így lehetne támogatni. S mivel a pálinka az alapanyaga, a gyümölcs miatt a legdrágább szeszes italok közé tartozik, nagy hátrányban van például a whiskyvel szemben, ha minden adónem azonos a szeszes italoknál – érvelt tovább a szakember.

A boltokba kerülő pálinka drágulása viszont tovább fogja növelni az otthoni főzési kedvet, ami Barabás Attila szerint jelenleg is jelentős arányú. A kereskedelmi főzés éves összmennyisége elmondása szerint egymillió abszolút liter, ami kétszer ennyi ötvenfokos gyümölcspárlatot jelent. Ezek palackjaira kerülnek zárjegyek, ezek kerülhetnek legálisan forgalomba, az üzletekbe, a vendéglátóhelyekre, ezek után a teljes adót fizetik a gyártók. A bérfőzdékből évente 4,5 millió abszolút liter kerül ki, e mennyiség után a főzetők az adó felét fizetik. A vezérigazgató elmondta, hogy a legpesszimistább becslések szerint is évi hatmillió abszolút liter a házi főzés eredménye, de szerinte inkább kilencmillió.

– Nem az a gond, hogy szabad otthon pálinkát főzni, sok országban lehet, az a megoldandó probléma, hogy a magánfőzők azt hiszik, szabadon forgalmazhatják is. Pedig illegális, ha a szomszédságnak, ismerőseiknek is bérbe főznek, ahogy az is, ha eladásra szánják lepárlásuk eredményét. Utóbbiak aránya nagyon nagy – állítja Barabás Attila, aki több házi pálinka minőségét szakmai kíváncsiságból laborban megvizsgáltatta és azokban több egészségre veszélyes elem mennyisége sokszorosan meghaladta a határértéket. Jó tudni: ha a cefrében káros anyag van, azt a házi főzés a lepárláskor koncentrálja és az így forgalmazott italoknál semmiféle minőségvizsgálat nincs.

Őszi- és kajszibarack a tavaszi fagykárok miatt idén szinte egyáltalán nem termett hazánkban és főleg a pálinkakészítők számára volt ezúttal megfizethetetlen, elérhetetlen ez a gyümölcs, így nem készült ebben az évben barackpálinka. Meggy és alma viszont rekordmennyiségben termett, mondhatni irreálisan, indokolatlanul alacsony volt e gyümölcsök felvásárlási ára, olcsón szerezhettek ezekből alapanyagot a kereskedelmi főzdék is. Tehát széles skálán mozgott az alapanyagpiac.