Ország-világ

2019.04.18. 09:00

Bárányhús - A magyar tányérokra húsvétkor is kevés kerül

Minimális bárányhús kerül az ünnepi asztalokra itthon húsvétkor. Év közben pedig szinte egyáltalán nem. Egy átlagos magyar éves bárányfogyasztása nem éri el a fél kilót. A terméktanács szeretne változtatni ezen.

Cs. Kovács Attila

Egy átlagos ízléssel megáldott magyar ember évente 30–40 deka bárányhúst fogyaszt el. Ez az európai adatoktól igencsak elmarad, hiszen az EU átlag juhhúsfogyasztása 2,3 kilogramm. Vannak országok, ahol az egy főre jutó mennyiség eléri a 13 kilót is. Hazánkban tavaly indult országos kampány a bárányhús népszerűsítésére. A magyar asztalokra egyelőre csak kampányszerűen, elsősorban az ünnepekhez köthetően kerül bárányhús.

Ezt a tapasztalatot erősítette meg a Kisalföld érdeklődésére Szalay Ferenc is. A farádi gazdálkodó családjával termelői boltokat is üzemeltet Győrben, Farádon és Sopronban. Ő is úgy látja, a bárányhúst jellemzően csak húsvét előtt keresik vásárlóik.


– A magyar konyhának még nem szerves része a bárányhús. Húsvétkor sem ugrik meg nagyon a kereslet, mondhatnám, hogy inkább csak az ínyencek viszik, illetve az Erdélyből idekerültek ragaszkodnak hozzá mint hagyományos ételükhöz. Nálunk pecsenyebárányhúst lehet kapni. Viszik a fogyasztók az első és hátsó combot, a gerincet, az oldalast és a nyaki részt, a tarjával egyben. Egykilós csomagokban lehet megvásárolni, kilónként négy-, öt-, hatezer forintért. Mondhatják, hogy nem túl olcsó, de nagyon finom és jól elkészíthető. Egy kis rozmaring és fokhagyma kell hozzá és lehet is sütni. A mi családunk is nagyon szereti – mondta el a Kisalföldnek Szalay Ferenc.

 

Szalayék soproni termelői boltjában is húsvét előtt nő meg a kereslet a bárányhús iránt.  Képünkön Szalay Ferencné. Fotó: Magasi Dávid

Szalayék soproni termelői boltjában is húsvét előtt nő meg a kereslet a bárányhús iránt. Képünkön Szalay Ferencné. Fotó: Magasi Dávid


Egy mórichidai birkás gazda szerint a piacon alig érződik a húsvéti bárányfogyasztás. A megye egyik legnagyobb juhállományával rendelkezik Sipos Ede, aki küldöttje a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közgyűlésének. 


– Magánszemélyek szinte egyáltalán nem vesznek bárányt, néha egy-egy húsbolt jelentkezik, minimális mennyiségért. A magyar konyha nem ismeri még a bárányhúst. Ráadásul a nagyobb üzletekben fagyasztott ausztrál bárányhús van a hűtőkben. A terméktanács tavaly indított egy programot, ami talán hatással lesz a hazai fogyasztásra – jegyezte meg Sipos Ede.


A magyar Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet spanyol partnerével közösen európai uniós támogatást nyert a juh- és kecskehús fogyasztásának népszerűsítésére. A 2018-tól 2020-ig tartó programban a terméktanács évente 220 ezer eurót fordíthat a bárányhús és a hústermékek promóciójára. Szeretnék a bárányhúst ismertté tenni a városi, főleg a fiatal lakosság számára. Azon dolgoznak, hogy megváltoztassák a juhhúsról hangoztatott téves képzeteket, például hogy zsíros, nehezen elkészíthető, szakértelmet igényel. Felhívják a figyelmet arra, hogy a bárány más húsféleségekkel is versenyképes lehet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában