Ország-világ

2018.09.20. 09:27

A terrorvád megmaradt, mégis csökkentették Ahmed H. büntetését: 5 év börtönre ítélték, de akár januárban szabadulhat

Öt év börtönbüntetést kapott a röszkei határon még 2015-ben a rendőrök felé köveket dobáló Ahmed H. a Szegedi Ítélőtáblán csütörtökön. Az ítélet jogerős, a terrorizmus miatt is elítélt férfi azonban akár hónapokon belül kiszabadulhat. A védelem szerint mindössze ,,utcai csetepaté" történt a határon.

Suki Zoltán

Határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a Szegedi Ítélőtábla Ahmed H.-t csütörtökön. Öt év börtönbüntetésre ítélték, és tíz évre kitiltották az országból. Mostani, már jogerős döntésével az ítélőtábla két évvel csökkentette a szír férfi korábban első fokon kiszabott büntetését és a fegyház fokozatot is enyhítette. Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró enyhítő körülményként értékelte, hogy a férfi nem beszéli a magyar nyelvet, a családja messze él, velük a kapcsolattartás nehézkes, és Ahmed H. már hosszú ideje letartóztatásban van.


A csütörtöki tárgyalás az ügyész perbeszédével kezdődött, aki súlyosabb büntetés kiszabását kérte. Az ügyészség szerint ugyanis Ahmed H. tisztában volt azzal, hogy Magyarországot határkerítés védi. Ráadásul volt európai útlevele, tehát legálisan is bejöhetett volna az országba, mégis a kerítés megrohamozását választotta. Feltett szándéka volt, hogy családjával Magyarországon keresztül Németországba menjen.

 

Döntöttek Ahmed H. perében - Öt év börtönre ítélték. Fotó: Frank Yvette (Galéria)


Az ügyész azt is elmondta, hogy ugyan nem Ahmed H. rongálta meg a kerítést, de az összecsapások egyik irányítója volt.


A 2015. szeptember 16-ai összecsapásokban több rendőr is megsérült. Ahmed H. a zavargás kezdetétől annak végéig folyamatos résztvevője volt az eseményeknek. A férfi a kerítésnél tíz-, majd ötperces határidőt adott a határ megnyitására, köveket tört, majd azokkal visszament a rendőrsorfal közelébe, ahol többször is köveket dobott az egyenruhások felé. Az ügyészség szerint Ahmed. H. célja az volt, nyissák meg a határt, hogy be tudjon lépni Magyarországra. A vádhatóság szerint ezzel a szíriai származású elkövette a terrorcselekmény bűntettét, ezt közvetlen bizonyítékok, a többi között kamerafelvételek is alátámasztják. A bíróságon korábban tett vallomásaiban a férfi folyamatosan ellentmondásokba keveredett, kijelentéseit gyakran objektív bizonyítékok is cáfolták.


Az ügyész után Ahmed H. védője, a korábbi szocialista igazságügyi miniszter mondta el védőbeszédét. Bárándy Péter a büntetés enyhítését kérte a bíróságtól. A több rendőr sérülését is okozó összecsapást „utcai csetepatéhoz" hasonlította, és szerinte nem történt terrorcselekmény. Bárándy azt mondta, hogy Ahmed H.-t csupán hivatalos személy elleni erőszak miatt lehetne elítélni. Szerinte a tiltott határátlépés sem valósulhatott meg, mert a férfinak volt ciprusi útlevele, amellyel átléphette az unió határát.

Archív fotó

Emlékezetes: Röszkén, egy nappal a magyar határ lezárása után a határátkelő túloldalán gyülekező tömeg előbb békésen várakozott. Később csak skandálva követelték a határ megnyitását, utána köveket, vizespalackokat és más tárgyakat dobáltak a rendőrök felé. Később a határátkelőt lezáró kaput is felfeszítették, majd azon keresztül léptek több tucatnyian Magyarország területére. Közülük tíz embert – köztük Ahmed H. szüleit – tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határátlépés miatt már tavaly nyáron elítéltek. Ahmed H.-t napokkal később, szeptember 19-én Győrben fogták el, amikor egy Ausztriába induló vonatra várt.


Ahmed H.-t a Szegedi Ítélőtábla most a lehető legenyhébb büntetéssel sújtotta. A férfi a büntetés letöltésének kétharmada után szabadulhat a börtönből. Ha jól viseli magát, akár már jövő januárban kiengedhetik.

Archív fotó

Az Amnesty International szerint semmi sem történt


Közleményben reagált a jogerős ítéletre a Soros György által is támogatott Amnesty International. Szerintük Ahmed H. 2015 szeptemberében, a röszkei zavargásokkor eldobott pár követ, amikor a rendőrök összecsaptak a lezárt határon feltorlódott menekültekből és migránsokból álló tömeggel. Azonban Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt a bizonyítékok világosan alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte, a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze a tényleges terrorcselekménytől – írta közleményében a szervezet. Az AI próbált beleszólni a független magyar igazságszolgáltatás folyamataiba, éppen ennek a pernek kapcsán: a férfi büntetésének enyhítését kérte az Igazságügyi Minisztériumtól, ennek érdekében pedig aláírásokat gyűjtöttek. De nemcsak az AI sikálta volna el a terrorcselekmény vádját, hanem a szintén Soros Györgyhöz köthető TASZ is.

Az I. fokú ítéletről

2018. március 14-én a megismételt I. fokú eljárásban a Szegedi Törvényszék határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek Ahmed H.-t, és ezért 7 év fegyház-büntetésre ítélte, úgy, hogy a férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Egyben a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről.


Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozva, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést. Így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára, amely szeptember 20-án reggel 9 órától kezdi a tárgyalást.

A megismételt eljárás előzményeiről


2015. szeptember 16-án zavargás támadt a röszkei határállomásnál. Az ügyészség szerint Ahmed H. erőszakkal próbálta a rendőrséget arra kényszeríteni, hogy engedjék be a feltorlódott migránsok tömegét. A Cipruson élő szír állampolgárt 2016 novemberében a Szegedi Törvényszék határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért őt – halmazati büntetésül – 10 év fegyházra és Magyarország területéről végleges hatállyal történő kiutasításra ítélte.


2017. június 15-én a Szegedi Ítélőtábla I. fokon kimondott ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Szegedi Törvényszéket új eljárás lebonyolításra kötelezte. Az ítélőtábla elrendelte azt is, hogy az új eljárás során az ügyet a Szegedi Törvényszék egy másik tanácsa tárgyalja..


A végzés indoklásában elhangzott: a hatályon kívül helyezésre azért kerül sor, mert az I. fokú bíróság az indoklási kötelezettségének nem tett teljes mértékben eleget. Így például nem indokolta meg, hogy az ügy minősítését lényeges befolyásoló egyes tanúvallomásokat miért fogadott el, másokat pedig miért vetett el a tényállás megállapítása során. Ezen indoklási kötelezettség elmulasztása miatt az I. fokú ítélet érdemi felülvizsgálatra II. fokon alkalmatlan, az ügy minden összefüggésének feltárása csak egy új eljárás lefolytatása során lehetséges.


Korábban írtuk:


Ma folytatódik a 2015-ös röszkei zavargások miatt Ahmed H. ellen indult büntetőper a Szegedi Ítélőtáblán. Ez már a megismételt per lesz. Ismert: a szíriai férfit először terrorcselekmény és tiltott határátlépés miatt tíz év fegyházbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék. A Szegedi Ítélőtábla szerint azonban ez az ítélet megalapozatlan volt, ezért már több mint egy éve új eljárást rendelt el.


Az elsőfokú eljárást így megismételték, és Ahmed H.-t a Szegedi Törvényszék idén tavasszal hét év fegyházra ítélte, ami az ügyészség szerint kevés, ezért fellebbeztek. Csakúgy, ahogy a vádlott és védője, csak ők enyhítésért. Bárándy Péter ügyvéd az ítélethirdetés után azt mondta, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság körültekintő bizonyítást végzett, és megállapította, hogy a férfi nem egyedül, hanem „tömeg részeként" vett részt az eseményekben. Az ügyvéd szerint nem is terrorcselekmény, hanem hivatalos személy elleni erőszak történt, ezért kért enyhítést.


Ismert: a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke–Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, kidöntötték a kerítést, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült. A vád szerint Ahmed H. a zavargás kezdetétől annak végéig folyamatos résztvevője volt az eseményeknek. A vádlott a kerítésnél tíz-, majd ötperces

határidőt adott a határ megnyitására, köveket tört, majd azokkal visszament a rendőrsorfal közelébe, ahol többször is – legalább hat alkalommal – köveket dobott a rendőrök felé. Az ügyészség szerint Ahmed H. célja az volt, nyissák meg a határt, hogy be tudjon lépni Magyarországra. Ezzel a vádlott elkövette a terrorcselekmény bűntettét, ezt közvetlen bizonyítékok, a többi között kamerafelvételek is alátámasztják. A bíróságon tett vallomásaiban a férfi folyamatosan ellentmondásokba keveredett, kijelentéseit gyakran objektív bizonyítékok is cáfolták. Például amikor a bíró többször is megkérdezte tőle, hogy felismeri-e magát a Készenléti Rendőrség és az MTVA határon készült videófelvételein, nem mindig volt biztos a dolgában. Amikor a bíró egy olyan felvételrészletet mutatott, amelyen a ruházata és külseje alapján egyértelműen látszott, hogy a férfi eldobhatott valamit, Ahmed H. azt válaszolta: „lehet, hogy én voltam, de nem száz százalék".


A kődobálással kapcsolatban korábban azt vallotta, nem vette észre, hogy köveket dobálnak. Amikor viszont megmutatták neki a felvételeket, amelyeken az látszott, hogy akkor ott volt, annyit mondott, hogy a videófelvétel sok helyen meg van vágva, és hozzátette, hogy „néha" látta, ahogy dobálják a köveket. A ciprusi hatóságok szerint egyébként a férfi veszélyes vallási fanatikus.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában