A tavalyinál több a kajszibarack

A szám nagyobb, mint a 2013 és 2017 közötti öt év 22,4 ezer tonnás átlaga. A tavalyi terméssel nem érdemes összehasonlítani a mostani számot, mert akkor a tavaszi fagy szüretelt először, s a végén 10 ezer tonna sem került a rubrikába. Ennek megfelelően az árak is nagyon magasak voltak, a szezon kezdetén esetenként 1700–1800 forint szerepelt az árcédulákon. A szakember elmondta: idén a jó minőségű cefrének való kilójáért 200 forintot vagy annál valamivel többet kell fizetni, de az asztalra, lekvárnak való 400–450-nél kezdődik. Hozzátette: a boltokban, piacokon találkozni 600–800 forintos árakkal is, abban azonban jócskán benne van a kereskedők haszna is.

Hunyadi István szerint jó hír, hogy míg tíz-tizenöt évvel ezelőttig a sárgabarack termőterülete lejtmenetben volt, addig az utóbbi öt esztendőben folyamatosan nőtt az országban. Ma már kis híján 5800 hektárt tesznek ki az ültetvények, szemben a 2013-as 4400-zal, s a szám a közeljövőben néhány száz hektárral tovább fog emelkedni. Ennek oka szerinte az, hogy egyre többen látnak fantáziát ebben a gyümölcsben, amely számára a Kárpát-medence adottságai megfelelőek.

A kajszi legjelentősebb termőtája egyébként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol csaknem 1500 hektár ültetvény található. Ennek mintegy harmadán a "gönci magyar kajszi" fajtát termesztik. Nagyobb termesz­tőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. A hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a piacokon, üzletekben. A termés egy része, jellemzően mintegy három-négy ezer tonna kerül külföldre, elsősorban Ausztriába, Németországba.