“Elképzelhetőnek tartom, hogy 2010-ben már egy 200 fős parlamentet választanánk meg” – mondta az egyik bulvárlapnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki arról is beszélt, a szocialisták készek azonnal megállapodni ebben.
A Kormányszóvivői Iroda szerint a változtatással 5-10 milliárd forintot lehetne megspórolni, részben az egyetlen forduló miatt olcsóbb lenne az országgyűlési választásnak a lebonyolítása, és a kevesebb képviselővel a parlament működésére is kevesebbet költenénk. Ez körülbelül a fele lenne a mostani, 16 milliárd forintos éves képviselői büdzsének.
| Még 65 ezer szignó kell – Seres Mária kedden Győrbe jön
Az utolsó nagy hajrába érkezett az a különös népszavazási kezdeményezés, melyet egy négygyermekes családanya indított a politikusok jelenlegi költségtérítési rendszerének felszámolásáért. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírásnak február 7-ig kell összejönnie, vagyis a valamivel több mint egy hét alatt még több mint 65 ezer újabb egyetértőt szükséges találni az ügy mellé. Aki nevét szeretné adni a kezdeményezéshez, január 31-én, szombaton 10 órától körülbelül 13 óráig, Győrben a Baross úti McDonald’s előtt minden további nélkül megteheti. A győri aláírásgyűjtők arra felhívják a figyelmet, hogy eső vagy hóesés esetén sajnos nem tudnak dolgozni, mivel elázott papírt, sérült papírt nem fogad el az Országos Választási Bizottság. További érdekesség, hogy február 3-án, kedden délután valószínűleg Győrbe érkezik Seres Mária, s ő is részt vesz a győri sétálóutcán tartott, jó eséllyel utolsó aláírásgyűjtésben. |
A szerb és az osztrák példa
A kisebb parlament ötletét egyébként Seres Mária, a politikusok számlakötelezettségéről népszavazást kezdeményező hölgy nem támogatja – derült ki az Index egyik írásából.
A parlament karcsúsítása mindenesetre nagyon aktuális volna, hisz a közép-európai térségben e téren is egyre inkább lemaradunk. A 8,1 millió lakossal rendelkező Ausztriában csupán 183 képviselői helyet lehet elnyerni, de a sógoroknál is beszédesebb példa Szerbia. A balkáni ország lakossága ugyanúgy 10 millió, mint hazánké – képviselőből mégiscsak 126 kaphat megbízást.
|
Ország |
Lakosság (millió fő) |
Képviselők száma |
Ennyi állampolgárra jut egy képviselő |
|
Magyarország |
10 |
386 |
25 906 |
|
Szerbia |
10,1 |
126 |
80 158 |
|
Szlovénia |
2 |
90 |
22 222 |
|
Szlovákia |
5,3 |
150 |
35 333 |
|
Ausztria |
8,1 |
183 |
44 262 |
|
Anglia |
22 |
1862 |
32 000 |
Vitathatatlan tény(adat): hazánk rengeteg képviselőt tart el, s akkor a helyi politikusokat meg se említettük.
Időről időre bedobják a köztudatba, de minek?
A kisebb parlament ötlete 1990 óta sokadszor merült fel, változást nem sikerült elérni. Először 1993-ban az SZDSZ javasolt kisebb parlamentet, aztán 1995-ben Horn Gyula akart 220–250 képviselőt. 1998-ban a Fidesz már kormánypártként vitte tovább az MSZP ötletét, létrejött egy hatpárti bizottság, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, de aztán nem lett belőle semmi.
Hosszú hallgatás következett, Medgyessy Péter kormányfő közjogi javaslatcsomagjában szerepelt, utána 2005-ben az SZDSZ vetette fel a 250 fős törvényhozás gondolatát.
Ebben sincs egyetértés
A pártok azóta is folyamatosan nyújtottak be javaslatokat, megoszlanak a vélemények Gyurcsány mostani javaslatáról. A Fidesz komolytalannak veszi, az SZDSZ és az MDF támogatja, a KDNP pedig nem ért egyet a listás megoldással.
| A választási törvényt kellene módosítani
“Ez egy szlogen, amelyet időről időre bedobnak a politikusok, érthető, hogy a válság miatt most megint előkerült. Egy tiszta listás rendszer arányosabb, minden szavazat számít, nem vesznek el voksok, mint az egyéni körzeteknél, ahol a győztes mindent visz. A helyi érdekek képviselete nehezen valósulna meg, az egész ország egy nagy választókörzet lenne. Ez főleg a kis pártoknak kedvezne, mivel az országszerte leadott kisebb számú szavazattal is könnyebben be tudnának jutni a parlamentbe. Ahhoz, hogy a 200 fős parlament megvalósuljon, a kétharmados választási törvényt kellene több ponton is módosítani” – magyarázta Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője. |
