A keményvonalas börtönvezetés miatt hallgathatott el a Börtönrádió

Könnyű a civilek elleni támadásként értelmezni, de inkább a büntetés-végrehajtás új, keményvonalas vezetésének szigorúbb börtönéletről alkotott elképzelései állhatnak amögött, hogy egyszerre két civil szervezettel is felmondta az együttműködését szombaton a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – ezt mondta több, börtönökkel rendszeresen együttműködő civil szervezet munkatársa az Abcúgnak. A Helsinki Bizottság távozásával mi leszünk az egyetlen ország Európában, ahol nincs igazi civil kontrollja annak, hogyan bánnak a börtönökben a fogvatartottakkal. Az Abcúg írása.

Két civil szervezettel is felszámolta együttműködését a hazai börtönök fenntartásáért felelős Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság (BvOP) a hétvégén. A fogvatartottak jogainak érvényesülését és a börtönkörülményeket vizsgáló Magyar Helsinki Bizottság és a Börtönrádiókat működtető Adj Hangot Egyesület is arról adott hírt szombaton, hogy váratlanul kitiltották őket a büntetés-végrehajtási intézményekből, ahová eddig bejárásuk volt.

A döntést a két esetben különbözőképpen indokolta a BvOP: a Helsinki Bizottságnak azt mondták, a velük kötött megállapodás nélkül is biztosítottak a fogvatartottak jogai, az Adj Hangot Egyesület pedig a rádióműsoraik börtönökön kívüli nyilvánosságra hozatalához szükséges engedélyeztetési protokoll megszegése miatt nem dolgozhat tovább a börtönökben.

Keményvonalas vezetés

Bár a két, szinte egy időben megszületett döntés mögött könnyű lenne a kormány civilellenes hadjáratába illeszkedő, összehangolt támadást látni, több, börtönökben dolgozó civil szervezet munkatársai szerint másról van szó. Szerintük a két civil szervezettel kötött megállapodás felszámolása hátterében az áll, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek új, tavaly novemberben kinevezett országos parancsnoka, Tóth Tamás az elődjéhez, Csóti Andráshoz képest sokkal szigorúbb börtönéletet képzel el.

Ebbe az irányvonalba illeszkedik a raboknak történő csomagküldés tilalma, vagy az az intézkedés, hogy a rabok minden büntetés-végrehajtási intézményben csak üvegfalon keresztül beszélhetnek a látogatóikkal – mondta egy, börtönökkel is együttműködő civil szervezet munkatársa, a szervezet és a saját neve elhallgatását kérve.

“Csóti egy a szakmai szempontjainkat figyelembe vevő, együttműködésre nyitott vezetője volt a BvOP-nek, rendszeres munkakapcsolatunk volt vele. Ez változott meg Tóth Tamás kinevezésével, aki – bár már egy éve hivatalban van – még nem tudott személyes találkozóra időt szakítani velünk" – tette hozzá a lap forrása.

Tóth Tamás a rendőrségtől, a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) éléről került a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksághoz, akkor büntetés-végrehajtási vezérőrnaggyá nevezték ki, 2016. novemberében váltotta az országos parancsnoki poszton az idős Csóti Andrást. Tóthról a BRFK élére kerülése idején azt mondták őt ismerő források az Origo portrécikkben, hogy kifejezetten szigorú, kemény munkát elváró ember, és ügyesen lavíroz a politikusok között is.

Meglepetésszerű

A Magyar Helsinki Bizottság és a BvOP közti, 18 évre visszatekintő együttműködés során szinte végig kiegyensúlyozott szakmai kapcsolat volt a két szervezet között, ezért is érte sokk-ként a Helsinkit a büntetés-végrehajtás döntése – mondta az Abcúgnak Víg Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője.

Abszurd

– így kommentálta Víg a BvOP érvelését, miszerint a Helsinki Bizottsággal működő megállapodás szükségtelenné vált, hiszen a rabok jogai enélkül is biztosítottak.

1999-ben pont azért kötötte a hazai büntetés-végrehajtás az első megállapodást a szervezetünkkel a tevékenységük független monitorozására, mert belátták, hogy az ő munkájukat segíti, ha a társadalom és ők is folyamatos, független visszajelzést kapnak a büntetés-végrehajtási intézetek működéséről, arról, milyen körülmények között élnek, milyen bánásmódban részesülnek ott a fogvatartottak

– magyarázta Víg Dávid, majd hozzátette: ezt a munkát igazán függetlenül állami szerv nem, csak civil szereplők tudják elvégezni, ezt nem lehet csak úgy “házon belül" megoldani.

Unortodox

Ezt Magyarországon kívül minden európai országban így gondolják, sőt, még Ukrajnában és Oroszországban is vannak civil tagokkal működő, független ellenőrző testületei a büntetés-végrehajtásnak – magyarázta Víg. “Sajnos, úgy látszik, ezután azerbajdzsáni és tádzsikisztáni civil aktivistáktól kell jó működési gyakorlatokat tanulnunk, és nem a nyugat-, sőt, a közép-kelet-európaiaktól" – tette hozzá.

Bár a Magyar Helsinki Bizottság távozásával nem maradnak teljesen jogvédelem nélkül a fogvatartottak, Víg Dávid szerint nem működőképes modell, ha az egyéni jogsérelmekkel a raboknak olyan szervet: a börtönök működése felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget kell megkeresniük, amelyik korábban a vádat képviselte velük szemben. “A fogvatartottak valószínűleg jobban bíznak egy civil szervezetben, bátrabban tesznek nekünk panaszt" – mondta.

Fontos, személyes kapcsolatok vesznek el

A projektjükben részt vevő rabokkal kialakított bizalmi kapcsolatot, és az erre épített egyéni lelki segítségnyújtást tartja a megállapodás-bontás legnagyobb veszteségeinek Hajdú Judit, az Adj Hangot Egyesület vezetője, aki maga is mentorként dolgozott a váci börtönben, ahol az országosan három működő börtönrádió közül a Rács FM szólt minden nap a zárkákban lévő tévékből. (A váci Rács Fm fogvatartott műsorvezetőivel készült riportunkat itt olvashatja.)

Az Adj Hangot Egyesület  2014 szeptembere óta működtetett börtönrádiókat önkéntes újságírók, rádiósok, pszichológusok, jogászok, technikusok segítségével a győri, a váci és Budapesten a Gyorskocsi utcai börtönökben, ahol az egyesület mentorai rádiós képzést tartottak a fogvatartottaknak, akik – a mentorok folyamatos segítségével – saját műsort szerkesztettek társaiknak.

Volt adás, aminek a homoszexualitás, a pedofília, vagy éppen a romákkal kapcsolatos előítéletek volt a témája – olyan témák, amiket még kint is nagyon nehéz megbeszélni, nemhogy a börtönben, ahol iszonyú erősek az előítéletek

– magyarázta Hajdú Judit. Hozzátette: igyekeztek olyan pozitív történeteket is sugározni a rádiókban, amik reményt adtak a raboknak, és megmutatták “túl lehet élni a börtönt, és utána vissza lehet integrálódni a társadalomba".

A legnagyobb sikere viszont annak a munkának volt az egyesület vezetője szerint, amit magukkal a műsorkészítőkkel végeztek.

Ez egy kreatív közösség volt, ahol volt beleszólásuk abba, mi történik, lehettek ötleteik. Egy szabadabb hely volt ez számukra, ahol nem voltak érvényesek a börtönökre jellemző erős alá-fölérendeltségi viszonyok

– magyarázta.

A börtönrádió a váci börtönben majdnem ezer, a Gyorskocsi utcaiban háromszáz, a győri börtönben pedig 250 hallgatót érhetett el, és közel negyven embernek adott heti elfoglaltságot – ennyien vettek részt valamilyen módon a műsorok szerkesztésében.

Az Adj Hangot Egyesület fő projektje is a börtönrádiózás volt – egyelőre a börtönökről szóló podcastok (online, különálló rádióműsorok) készítését folytatják majd, volt fogvatartottakkal, szakértőkkel.

Kérdéseikkel megkeresték a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát is, de a szervezet sajtóosztályától azt a választ kapták, hogy az ügyben a BvOP a Magyar Idők online felületén, hétfő reggel megjelent közleménye az irányadó.

A Magyar Idők úgy tudja, a Helsinki Bizottság közleményével ellentétben a civil szervezetek nincsenek kitiltva a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekből, és forrásaik megerősítették: a BVOP felmondta ugyan négy civil szervezettel és a Börtönrádió üzemeltetőjével a korábbi együttműködési megállapodást, de ezek egy részében folyamatban van az együttműködés megújítása. Közölték: a civil szervezet állításával ellentétben a Helsinki Bizottság a jövőben is elláthatja a fogvatartottak jogi képviseletét, ahogyan egyedi ügyeikben is eljárhatnak.