2019.04.15. 09:00
A győri Petz-kórház nullával zárta a februárt, a mosonmagyaróvári százmillióknál tart
Tavaly év végén 45 milliárd forintot fordított az állam a kórházak adósságának rendezésére. Idén februárra 23 milliárdnyi hiány már újratermelődött. Úgy tűnik, ezúttal nem akarja elengedni a gyeplőt a kormányzat - a napokban kiírt kórházvezetői pályázatok legalábbis erről árulkodnak.
Ki a felelős a kórházi adósságokért? Évek óta feltesszük a kérdést, amely – valljuk be – eddig költői maradt. Az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer rendre előkerül mint ok; ebben az érintettek mindegyike egyetértett. Ugyanakkor látszottak a különbségek kórház éskórház között. Voltak az „eminens" intézmények, amelyek ebben a helyzetben is próbáltak jól teljesíteni. De ebből a helyzetből adódott akérdés is: Megéri eminensnek lenni? (Kisalföld, 2018. december 18.)
Négy hónapja a kérdés még arra vonatkozott, hogy aki kevesebb tartozással zárja az évet, az több ösztönző támogatásra számíthat-e a fenntartójától. A válasz vegyes volt, néhány kórház joggal mondhatta, hogy amennyivel jobban gazdálkodott egy hozzá hasonló intézményhezképest, sokkal kevesebb ösztönzőt kapott, mint a másik.
Most a kérdés sokkal inkább húsba vágó, leginkább a kórházvezetők számára.
Az elmúlt két hétben ugyanis azt látni, hogy több főigazgatót és -helyettest lecserélnek. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház első emberével kezdték, néhány nappal később pedig tíz kórházvezetői (zömében gazdasági igazgatói) pályázat jelent meg. A közös pont az érintett kórházaknál a tetemes hiány volt. Ugyan egyik sem Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom megyei intézmény, de ahogy sok éve tesszük, most is megnéztük, hogy a mi kórházaink hogyan teljesítettek az év első két hónapjában.
Az egynapos sebészetet mint megoldást is emlegetik jó ideje. Fotó: Kisalföld-archív
A Magyar Államkincstár adatai alapján továbbra is a győri Petz az „eminens": a régió legnagyobb betegforgalmat ellátó kórházának januárban hárommillió forint lejárt határidejű tartozása volt, februárban viszont semmi. Messze nem áll ilyen jól a soproni Erzsébet-kórház: januárban náluk 43 millió forintot könyveltek el tartozásként, februárban pedig már 184 milliót. A mosonmagyaróvári KarolinaKórház-Rendelőintézet 279 millió forinttal tartozott a beszállítóinak januárban, februárban pedig még többel: 350 millióval.
A régiónkban mégsem ők a csúcstartók, hanem a tatabányai Szent Borbála Kórház, ahol januárban 241 millió forint volt a tartozás, februárban pedig kétmillió híján négyszáz. A kiskórházak – mint a csornai, illetve a komáromi – értelemszerűen kisebb számokat hoznak: a csornai Margit Kórház januárban 4, februárban 26 milliót; a komáromi Selye János Kórház januárban nulla, februárban 7 milliót jelentett le.
A felelősség kérdését ugyan évek óta pedzegetik, de egyértelmű választ eddig senki nem adott. Domokos László, az Állami Számvevőszékfőigazgatójának nyilatkozataiban is találni lehetett olyan félmondatokat, melyek szerint „megeshet, hogy a kórházak eladósodását a feladataikhoz képest kapott alacsony támogatás okozza", de olyan is, miszerint „elképzelhető, hogy a kórházigazgatók szórják el a pénzt".
Az tény, hogy tavaly szeptemberben 13 kórházba már delegáltak költségvetési felügyelőket, akik az intézmények valamennyi szerződését,kötelezettségvállalását ellenőrzik, sőt, vétójoguk is van. A költségvetési biztosok 2020 júniusáig maradnak a kórházaknál.
