71 halott menekült és 4 halott gyerek a hűtőkocsiban Ausztriában - A határon már halottak voltak

Az Ausztriában egy  hűtőkamionban tavaly holtan talált 71 ember ügyében nyolc  gyanúsított ellen fog vádemelést javasolni a rendőrség, három  bolgár sofőrt pedig még köröznek - jelentette be a Készenléti  Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Illegális Migráció Elleni  Osztályának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Boross Zoltán azt mondta, az elkövetők a magyar-osztrák határ  átlépésekor tudták, hogy a hűtőkamionban szállított emberek már nem élnek.

A bűnszervezetet egy Magyarországon oltalmazottként élő afgán  állampolgár irányította, akitől ezt a státust később megvonták. Az  előzetes letartóztatásban levő nyolc gyanúsított között van egy  bolgár-libanoni férfi, akinek a feladata az embercsempészethez  szükséges járművek beszerzése volt, a többiek bolgár állampolgárok,  akik sofőrként működtek közre. A gyanúsítottak egyike az a 25 éves  sofőr is, aki a hűtőkocsit vezette - ismertette.

Boross Zoltán összegezte: a bűnszervezet afgán vezetőjének a gátlástalansága és kapzsisága vezetett a tragédiához.

A szervezet feltehetően több milliárd forintnyi bevételének útját a hatóságok nem tudták feltérképezni, arról a rendőr  alezredes annyit mondott: az afgán férfi Afganisztánba küldte a  pénzt,amit a társai vagy készpénzben, táskában szállítottak, vagy  követhetetlen pénzátutalási rendszeren keresztül átutalták.

Szabó Csaba, a Készenléti Rendőrség NNI Nemzetközi Bűnözés  Elleni Főosztályának vezetője felidézte: az osztrák A4-es  autópályán tavaly augusztus 27-én találták meg a hűtőkocsit, benne  71 halottal. A nyomozás Ausztriában indult, ezzel párhuzamosan a  magyar hatóságok is eljárást indítottak embercsempészet miatt. Az  osztrák hatóságok 2015 őszén átadták az eljárást a magyaroknak,  akik egyesítették a két ügyet.

Boross Zoltán elmondta: az autópályán hagyott teherautóban volt egy adásvételi szerződés, amely alapján kiderült: a teherautót  Kecskeméten vették. A járművel hajnalban a déli határszakaszon vették fel a Magyarországra illegálisan becsempészett migránsokat, majd az M5-ös, az M0-s és az M1-es autópályán haladva léptek át Ausztriába. A rendőrök 24 helyről foglaltak le 1500 órányi kamerafelvételt, így tudták rekonstruálni a teherautó útvonalát.

A járművet vásárló bolgár-libanoni állampolgárt a kiszombori  határátkelőhelynél fogták el, amikor megpróbált Románia felé  elmenekülni. További gyanúsítottakat fogtak el a szervezet  irányítójaként számon tartott afgán férfi lakásán, illetve annak  környékén. Kiderült: egy már korábban bolgár sofőrök ellen indult  eljárás gyanúsítottjai is ehhez a bűnszervezethez tartoznak.

Beszámolt arról, a magyar szakértők is azt állapították meg,  mint osztrák kollégáik: a 71 illegális bevándorló a járműbe  bezárása után legkésőbb 3 óra elteltével fulladásos kínhalált  szenvedett.

Az embercsempészetre szakosodott szervezet fő szervezőként  nyilvántartott afgán férfi még 2013-ban érkezett Magyarországra,  többször is a rendőrség látókörébe került a többi között  kábítószerrel visszaélés, garázdaság és gyorshajtás miatt. Egy  másik gyanúsított azért érkezett Magyarországra, mert Bulgáriában  ittas vezetésért keresték. Ő szervezte a bolgár sofőrök beosztását,  hangolta össze a szállításokat. A sofőrök pedig jellemzően rossz  anyagi körülmények közt élő, alkalmi munkákból élő bolgár  állampolgárok voltak.

A bűnszervezet működéséről azt mondta: 2015 februárjától  bizonyíthatóan szinte napi rendszerességgel csempésztek embereket  Szerbia területéről Ausztriába. Később nagyobb kapacitású  teherautókat szereztek be, amelyekkel 60-80 embert is el tudtak  szállítani. A nyomozók 25 szállítást bizonyítottak rájuk: ebből  tízet Németországban, nyolcat Ausztriában, hetet Magyarországon  derítettek fel.

Boross Zoltán kitért arra, az embertelen szállítások során  többen rosszul lettek, elájultak a levegőhiány miatt.

A szállításokról szólva közölte: az afgán főszervező a  Szerbiában élő honfitársaival volt kapcsolatban, ők  csoportosították a migránsokat aszerint, hogy kinek mi az úti célja  és ők "sétáltatták át" az illegális bevándorlókat a hajnali órákban  magyar területre. A csoportokat - amelyek létszáma 7-től mintegy  100-ig terjedt - a bolgár sofőrök vették fel és szállították  tovább. A szállító járművel általában felvezető és kísérő kocsi is  együtt haladt.

A járművekről az alezredes elmondta: azok nem voltak jó  állapotúak, addig futottak, amíg el nem kapták az elkövetőket, vagy  ameddig bírták. Olyan eset is volt, amikor a migránsokkal  túlterhelt kocsi kereke kidurrant.

Boross Zoltán ismertette: 2015 júniusától már azokat az  illegális bevándorlókat is továbbvitték az elkövetők, akik  befogadóállomásokra kerültek. Alkalmanként 1200-1500 eurót kértek a  csempészetükért a szerb határtól, a migránsoknak Afganisztántól  Németországig átlagosan 4-6 ezer euró közötti összeget kellett  fizetniük. Működésük során 1106 embert csempésztek az elkövetők.

Az ügyben négy ember ellen bűnszervezetben elkövetett  emberölés, a többiekkel szemben bűnszervezetben elkövetett  embercsempészet minősített esete miatt fog vádemelést javasolni a  rendőrség, de ez várhatóan csak később történhet meg, mert az  iratismertetés időt vesz igénybe. A gyanúsítottak között van, aki  teljes beismerő vallomást tett, van, aki önmagára nem terhelő  vallomást tett, és olyan is, aki mindent tagad.

Robert Crepinko, az Europol Európai Embercsempészés Elleni  Központ vezetője azt hangsúlyozta: az európai rendőri szervek eddig  12 ezer, embercsempészettel összefüggésbe hozható embert  azonosítottak, idén pedig 3500 olyan illegális migráns vesztette  életét, aki a Földközi-tengeren próbált átjutni Európába.

Hozzátette: a bűnözők számára mindössze a bevételről szól az  embercsempészet, csak tavaly 5-6 milliárd euró pénzügyi tranzakció  zajlott le ezzel összefüggésben.