2025.07.06. 09:00
Magyarország újra belépett az emberes űrrepülés világába (videó)
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a Hunor program vezetője interjút adott a Magyar Nemzetnek. A szakember szerint a küldetés nem csupán technológiai és diplomáciai siker, hanem egy olyan nemzeti vállalás, amely mögé a hazai tudományos élet és a társadalom jelentős része is felsorakozott.
– Mi volt eddig a legnagyobb probléma vagy nehézség, amivel szembesültek a Hunor programban?
Fotó: HUNOR / Forrás: MTI / MTI Fotószerkesztőség
– Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy az űrhajósok és a körülöttük lévő szakembergárda számára sok kritikus pillanat volt, a legutóbbi a felbocsátással kapcsolatban. A felbocsátási dátumok tolódásával mindenki számára nyilvánvaló, hogy az űrszektorban nincsenek rutinfeladatok. Mind a Magyarországon dolgozó kollégák, mind az Egyesült Államokba kiutazó csapat, mind pedig az űrhajósok számára ezek erőt próbáló pillanatok voltak. Összességében azonban mindenképpen szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy életveszélyben lett volna bárki is.
Az űrtevékenység és főleg az emberes űrrepülés egyik legfontosabb jellemzője, hogy nagyon magas szintű biztonsági protokollok mentén dolgoznak a szakemberek és az űrhajósok. Tehát amikor egyáltalán kérdésként felmerül egy probléma, akkor azonnal a legmagasabb szintű biztonsági és ellenőrzési folyamatok indulnak el. Úgyhogy inkább úgy tudnám megfogalmazni, hogy a felbocsátás előtti időszakban a lelki, idegi feszültség talán a legnehezebb.
– A magyar űrprogram mennyiben tekinthető önállónak, és mennyiben függ a többi nemzetközi partnertől?
– A Hunor bizonyos értelemben teljesen nemzeti program. Az Európai Űrügynökségen belül tulajdonképpen mi kezdeményeztük ezt a modellt, amiben aztán saját nemzeti űrhajós programunk mentén tudtunk dolgozni és a tudományos tartalmat megvalósítani. Emellett pedig mi is kötöttünk együttműködési megállapodást az Európai Űrügynökséggel és természetesen az amerikai partnerekkel, de
nagy mozgásterünk volt a program kialakításában, annak köszönhetően, hogy a Hunor program nemzeti hatáskörben van.
A lengyel űrhajós esetében teljes mértékben az Európai Űrügynökség keretein belül fut a misszió, tehát az nem egy kizárólagosan lengyel nemzeti kutatási program. Sőt, az Axiom Space-szel történő magas szintű kormányzati megállapodásban is mi voltunk az elsők. Ez a cég a NASA partnere ezekben az új típusú űrutazásokban. Persze az nyilvánvaló, hogy Magyarország számára a kizárólag magyar nemzeti képességre alapozó űrprogramok nem reálisak. Ilyenre nagyon kevés ország képes a Földön, ezek az úgynevezett űrnagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Hamarosan velük egy kategóriába fog tartozni Japán vagy India a saját űrhajós képességek tekintetében, de a többi ország nagyrészt közösen és nemzetközi együttműködésekben dolgozik. Tehát Magyarország számára az űrtevékenység egyben mindenképpen a nagy nemzetközi együttműködések terepe is. Ez egyébként erőforrás is, hiszen az űrdiplomácia óriási lehetőség egy-egy ország számára, hogy a saját innovációját, technológiáját, tudását kamatoztatva építsen ki jó partnerségi kapcsolatokat a Föld más országaival.
– Eredetileg is nagyjából kéthetes missziót terveztek a Hunor program részeként?
– Azért is vártuk meg az Axiom 4-es missziót, mert eredetileg harmincnapos missziót tárgyaltunk ki az Axiom Space-szel. Azonban tavaly az űrállomás programjának többszöri rendkívüli megváltozása, azaz rajtunk kívül álló körülmények miatt a 14 napos misszió vált realitássá.
Az interjú teljes terjedelemben ITT olvasható.
