2025.06.12. 07:07
Magyarország a világűrben is hídépítő szerepet vállal
Magyarország 2030-ig ambiciózus célokat tűzött ki az űrkutatásban, nemcsak megőrizni, hanem bővíteni kívánja tudáspotenciálját, és aktív szereplővé kíván válni a globális űrszektorban. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint Kapu Tibor kutatóűrhajós világűrbe küldése ennek egyik leglátványosabb mérföldköve, de legalább ilyen fontos a hazai innovációs ökoszisztéma erősítése, az űripari vállalkozások támogatása, valamint a fiatal generációk inspirálása a STEM-pályák felé.
Az Ax–4 legénységének tagjai a SpaceX Dragon űrhajó belsejében
Forrás: Spacex/AFP
„A 2030-ig tartó időszak kulcskérdése, hogy Magyarország ne csak megőrizze, hanem bővítse az űrtevékenységhez szükséges tudáspotenciálját, és stabil helyet vívjon ki magának a globális űrszektorban. Ehhez kapcsolódik az egyik legfontosabb mérföldkőként, hogy saját kutatóűrhajóst küldünk a világűrbe – mondta a Magyar Nemzetnek Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. – Ez a cél nem valósulhatott volna meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyes támogatása nélkül, aki a kezdetektől kiemelt figyelmet fordít az űrstratégia megvalósítására és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére ezen a területen. Ez a program nem csupán egy szimbolikus lépés, hanem tudományos, ipari és diplomáciai haszonnal is jár. Emellett célunk, hogy olyan nemzeti szintű lehetőségeket hozzunk létre, amelyek lehetővé teszik a műholdas szolgáltatások fejlesztését, valamint a tudományt és a gazdaságot összekapcsoló innovációs ökoszisztémánk további bővítését.”
Fotó: Kocsis Zoltán / Forrás: MTI
Arra a kérdésre, hogy Magyarország milyen szerepet kíván betölteni az európai vagy globális űrkutatási együttműködésekben, valamint hogyan segíti a kormány az űr-start-upokat és a hazai technológiai vállalkozásokat, a miniszteri biztos úgy válaszolt, a magyar modell különlegessége, hogy állami keretben, ugyanakkor erős nemzetközi együttműködésre támaszkodva valósul meg.
Mi voltunk az első európai ország, amely állami szintű szerződést kötött egy amerikai űripari magáncéggel, az Axiom Space-szel.
Az Európai Űrügynökséggel folytatott együttműködésünk is kulcsfontosságú. Ezen túlmenően a kormány célzott forrásokkal, pályázatokkal és inkubációs programokkal segíti a hazai vállalatokat, például a Hunoron keresztül a „flight heritage” megszerzéséhez szükséges kísérletek és eszközök fejlesztésében is.
A HUNOR program élményt és példaképeket ad
– Milyen lépéseket tesz a minisztérium annak érdekében, hogy a fiatalok érdeklődjenek a természettudományok, különösen az űrkutatás iránt?
– A HUNOR program az egyik leginspirálóbb eszközünk erre: kapcsolatot teremtünk a diákok és az ISS-en tartózkodó magyar kutatóűrhajós között, lehetőséget biztosítunk személyes találkozásokra, kézzelfoghatóvá tesszük azt, hogy egy magyar fiatalból is lehet űrhajós vagy űrprogramban dolgozó tudós, szakember. Emellett kiemelten fontos a UniSpace program, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai támogatása mellett valósítunk meg.
A program egyedülálló módon kapcsolja össze a felsőoktatást, a kutatás-fejlesztést és a gazdaságot az űrszektorban, 21 hazai egyetem együttműködésében hozza össze az űrtudományi képzést, kutatást és innovációt – biztosítva, hogy a magyar fiatalok világszinten versenyképes tudást szerezhessenek.
Ehhez a célhoz kapcsolódik a Huniverzum – Magyarok a világűrben interaktív látogatóközpont is, amely Budapesten, a Millenáris Parkban várja az érdeklődőket, és élményszerű formában mutatja be a magyar űrkutatás múltját, jelenét és jövőjét. Ha nem lesz elég mérnökünk, fizikusunk, orvosunk vagy informatikusunk, az űrbe vezető kapu is bezárulhat előttünk, így minden eszközzel igyekszünk elérni a fiatalokat.
Magyarország hídépítő szerepéről a világűrben, a misszió tudományos és gazdasági hasznáról ide kattintva tudhat meg további részleteket.
