Ezért szúrja a rezsicsökkentés a Nyugat szemét

Nem véletlen, hogy a brüsszeli bürokraták addig-addig ügyeskedtek, míg az uniós jog megsértésétől sem visszariadva végül olyan feltételrendszert dolgoztak ki, amely komoly veszélybe sodorná a rezsicsökkentés fenntartását is. Most, hogy az Oroszországból származó energiahordozók importját készül ellehetetleníteni az Európai Bizottság, a Magyar Nemzet felelevenítette, hogy a rezsicsökkentés hátterét megalapozandó hogyan szerezte vissza a magyar kormány a főleg nyugati vállalatoktól a stratégiai szolgáltatókat.

Baloldali politikai alku a magyar polgárok kárára

A hazai közműszektor 2000-s évek elején lezajlott privatizációja mögött nem csupán gazdasági, hanem politikai alku is meghúzódott. Mivel Magyarország éppen az Európai Unióhoz való csatlakozásra készült, a nyugati befektetők – köztük német, francia és olasz energetikai óriások – belépését a hazai piacra egyfajta hallgatólagos elvárásként is lehetett értelmezni Brüsszel és a nagy tagállamok részéről. Legalábbis az akkori magyar kormányok azt olvasták ki az aktuális viszonyokból, hogy nem elég teljesíteni a csatlakozási feltételeket, hanem a Nyugat bizalmának elnyeréséért cserébe hozzáférést kell biztosítani a hazai stratégiai ágazatokhoz.

Bár lehet, hogy ennyi is elég lett volna, de a szocialista kormányok még jobban igyekeztek, tekintet nélkül arra, milyen károkat okoznak ezzel a magyar lakosságnak. Az energiacégeknek ugyanis inflációkövető profitot garantáló privatizációs szerződéseket ajánlottak fel. A biztosíték a piaci körülmények és a fogyasztói igények alakulásától függetlenül is működött, így a vállalatok a lakossági energiaárakat éveken át mesterségesen magasan tarthatták. Ezekkel a szerződésekkel gyakorlatilag bebetonozták a külföldi vállalatok nyereségét, miközben a magyar családok hónapról hónapra a zsebükön érezték a drágulást.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakossági háztartási energia összesen 123 százalékkal drágult. Uniós viszonylatban ez az Eurostat mérései alapján azt jelentette, hogy 2010 első félévében Magyarországon volt a legmagasabb a villamos áram és a vezetékes gáz lakossági átlagára vásárlóerő-paritáson összehasonlítva.

Stratégiai vásárlások a nemzetbiztonság érdekében

Felismerve a helyzet tarthatatlanságát, 2010-ben az Orbán-kormány első lépéseinek egyike volt a lakossági áram- és gázdíjak befagyasztása, majd a rezsicsökkentés programjának elindítása. Emellett viszont elengedhetetlen volt az energetikai ágazati szereplők visszaszerzése, nemzet- és ellátásbiztonsági érdekek miatt. A cél nem kevesebb volt, mint megakadályozni a multinacionális vállalatokat abban, hogy a magyar fogyasztók kárára bezsebelt extraprofitot kitalicskázzák az országból.

A felvásárlásokkal a magyar állam jelentősen megerősítette befolyását az energiaszektorban, ami elengedhetetlen volt a rezsicsökkentés bevezetéséhez és fenntartásához. A lépéssorozat nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági és szuverenitási dimenzióval is bírt. És talán éppen ezen tényezők miatt nem tetszik annyira a brüsszeli döntéshozóknak.

Hogyan kerültek ismét magyar kézbe a közműszolgáltatók? Ide kattintva elolvashatja.