2025.06.25. 10:17
Dúsított urán, mint a tiszta energia és az apokaliptikus pusztítás nyersanyaga
Mennyire veszélyes és miért kell félnünk tőle?
Illusztráció. Dúsított urán volt a hasadóanyaga a történelem első bevetett, Hirosimára dobott atombombájának
Forrás: Shutterstock
A világpolitikai színpadán zajló veszélyes események miatt egyre gyakrabban hangzanak el a médiában olyan nem hétköznapi kifejezések, mint
- a dúsított urán,
- az uráncentrifuga,
- vagy éppen a 235-ös,
- illetve a 238-as tömegrendszámú urán,
amelyeket az atomreaktorokban, valamint a maghasadás elvén alapuló úgynevezett fissziós nukleáris fegyverekben használnak fel az átlagember számára nehezen érthető és bonyolult technológiai folyamatok eredményeként – írja a Magyar Nemzet.
Forrás: Shutterstock
De miért olyan összetett és csak az iparilag rendkívül fejlett országok számára megvalósítható művelet a dúsított urán előállítása, amikor az első működőképes atomreaktor beüzemelése már 83 éve megtörtént, az első sikeres kísérleti atomrobbantás pedig kereken 80 éve volt? Az erre adott válasz összetettebb, mint gondolnánk.
Az uránnak kétfajta izotópja fordul elő a természetben: a 235-ös és a 238-as tömegszámú, amelyek közül a könnyebb, a 235-ös urán a hasadóképesebb, azt az eljárást pedig, amelynek során a hasadóképes 235-ös uránizotóp arányát megnövelik, urándúsításnak nevezzük.
Az urándúsító ultracentrifugák megépítése rendkívüli technológiai szaktudást és precíziós eszközöket igényel, továbbá igen komoly költségekkel jár együtt. Ez az oka annak, hogy ezeknek a berendezéseknek a megépítésére csak kevés ország képes.
Ha kíváncsi arra, mi a különbség az atomreaktor, illetve az atombomba hasadóanyaga között és miért jelenthetnek potenciális fenyegetést az uráncentrifugák, kattintson.
