2024.12.12. 13:49
Békéről, tűzszünetről, kétoldalú együttműködésről tárgyalt Orbán Viktor Törökországban (videó)
A magyar békemisszió keretében Orbán Viktor kormányfő ezúttal Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egyeztetett. Minden korábbinál jobb a magyar–török kétoldalú együttműködés, ami soha nem hozott még ennyi hasznot a két országnak, ráadásul a felek most újabb stratégiai mérföldkövet jelöltek ki. Magyarország és Törökország kölcsönös híd szerepet tölt be Kelet és Nyugat között.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Ankarában 2024. december 12-én
Forrás: MTI
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
„Jelentés Ankarából. Fél éve még senki sem akart hallani a békéről, ma pedig már mindenki erről beszél. Kinyitottuk az ajtót, jöhetnek az érdemi tárgyalások. Ez a magyar EU elnökség legnagyobb eredménye” – írta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / Forrás: MTI
Törökország a háború kezdete óta a béke helyreállításán dolgozik
– hangsúlyozta a kormányfő a közösségi oldalán.
Magyarország és Törökország kölcsönös híd szerepet tölt be Kelet és Nyugat között
Sulyok Tamás köztársasági elnököt katonai tiszteletadással fogadta Ankarában Recep Tayyip Erdogan török államfő.
A találkozó során, majd a szűkkörű és jó hangulatú plenáris egyeztetésen többek között szó esett arról, hogy Magyarországot és Törökországot közös múlt, mély barátság, illetve stratégiai szövetség köti össze, a két ország mára kiemelt stratégiai partnerségi viszonyban van, amit a magas szintű találkozók gyakorisága is megerősít
– közölte a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága.
Magyarország elkötelezett a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés és a Törökországgal való sokoldalú partnerség további elmélyítése mellett – ismertették a találkozóról beszámolva, hozzáfűzve: közös cél, hogy Magyarország és Törökország kétoldalú energetikai, biztonságpolitikai, védelmi ipari, gazdasági és kulturális kapcsolatai tovább fejlődhessenek.
A találkozón szó volt arról is, hogy a kulturális és történelmi kapcsolatokról idén méltóképpen emlékeztek meg a Magyar–Török Kulturális Évaddal, amelynek mottója: „A barátság és együttműködés évszázada” volt.
Az évad programjai lehetőséget adtak további párbeszédre, így biztosítva a két ország közötti baráti kapcsolat további mélyítését – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a kiemelt stratégiai partnerségben a közös felfogás alapja a kölcsönös híd szerep Kelet és Nyugat között.
A két ország a 2025-ös évet a Magyar–Török Tudományos és Innovációs Évnek tekinti, célja pedig, hogy új lendületet biztosítson a közös kutatási projekteknek, a jó innovációs gyakorlatok megosztásának, valamint a felsőoktatási oktatók és hallgatók mobilitásának.
Az egyeztetésén elhangzott, hogy Törökország többek között az energiabiztonság, a kereskedelem, a regionális biztonság garantálása, a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelem területén az Európai Unió (EU) kiemelt és nélkülözhetetlen stratégiai partnere.
A soros EU-elnökségi félév során Magyarország kiemelt figyelmet fordított Törökország csatlakozási folyamatának előmozdítására – hangsúlyozták, kiemelve, hogy a migrációs kihívások leküzdése érdekében elengedhetetlen, hogy az EU megfelelő módon és mértékben támogassa Törökországot.
A közlemény szerint az államfői találkozón beszéltek arról is, hogy Törökország megkerülhetetlen szereplő a regionális stabilitás megteremtése, illetve a biztonság és a béke megőrzése szempontjából, a közel-keleti térség stabilitása pedig közös érdek.
Magyarország számára nagyon fontos, hogy semmilyen szélsőséges ideológia és radikális csoport ne keríthesse hatalmába a térséget, ezért kiemelt figyelmet kell szentelni a vallási közösségek és kisebbségek jogainak tiszteletben tartására és ezen közösségek biztonságára, emellett Magyarország különös figyelmet fordít a régióban élő keresztény közösségekre, akiknek továbbra is humanitárius segítséget nyújt – hangsúlyozták a találkozóról kiadott közleményben.
A kétoldalú tárgyalásokat követően a török államfő díszvacsorán látta vendégül a magyar államfőt és a magyar kormányfőt – tudatták.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / Forrás: MTI
Az ankarai program a Magyar–Török Kulturális Évad gálakoncertjével zárult, ahol a meghívott mintegy 1900 vendég előtt számos magyar és török művész lépett fel, felelevenítve a két nemzet közötti kulturális hagyományokon alapuló klasszikus és népzenei műveket – áll a Sándor-palota közleményében.
Újabb stratégiai mérföldkövet jelölt ki a magyar–török együttműködés
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarában arról számolt be, hogy a magyar békemisszió keretében Orbán Viktor kormányfő ezúttal Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egyeztetett, ami azért is fontos, mert az elmúlt ezer nap folyamán Törökországhoz kötődik az egyetlen igazán sikeres közvetítési kísérlet az ukrajnai háborúban.
„Magyarország ezer napja ugyanazt az álláspontot képviseli. Bebizonyosodott, hogy nincs megoldás a harctéren, megoldás csak a tárgyalóasztalnál van, ezért mielőbb fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – szögezte le.
Aláhúzta, hogy az ülésen a kétoldalú együttműködés kérdéseit is áttekintették, és örömmel állapították meg, hogy ez soha nem volt még ennyire szoros, soha nem hozott még ennyi hasznot a két országnak.
Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta, hogy idén fontos stratégiai mérföldkövet sikerült elérni azzal, hogy Magyarország lett az első olyan, nem szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportált, hazánk már 275 millió köbméternyit vásárolt.
„Ma az a megegyezés született, hogy ezt az együttműködést fenntartjuk, jövőre is érkezik török földgáz majd Magyarországra” – tudatta.
Illetve bejelentette egy újabb stratégiai mérföldkő kijelölését, szintén energetikai területen, méghozzá a kőolaj vonatkozásában.
„Az a megállapodás született, hogy Magyarország és Törökország vezető olajipari vállalatai, a Mol és a TPAO egy stratégiai együttműködést kezdenek, amelynek keretében lehetőség nyílik a Mol bevonására törökországi új kőolajmezők feltárásába, kitermelésébe, s lehetőség van arra, hogy a török olajtársaság is megjelenjen a magyar energiapiacon” – mondta.
„Ez tehát az az új stratégiai cél, amelyet a következő esztendőkben el kell érni” – tette hozzá.
A miniszter arról tájékoztatott, hogy a magyar–török együttműködés idén is a rekordokról szól, ugyanis ismét csúcsot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom.
„Az együttműködés újabb területekre is kiterjed, hiszen most már a bankközi együttműködés, illetve a vasútépítés terén történő együttműködés is ott van a listán” – hangsúlyozta.
Ezt követően kitért az energiabiztonság kérdésére is, és rámutatott, hogy Törökország nagymértékben hozzájárul Magyarország földgázellátásának biztonságához.
A Török Áramlat vezetéken, Törökországon keresztül idén már több mint hétmilliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ez bőven több mint egész tavalyi évben. Idén bebizonyosodott, hogy a Török Áramlat vezeték bírja a napi több mint húszmillió köbméteres forgalmazást, ez jó hír a következő időszak energiabiztonsága szempontjából
– jegyezte meg.
Végül arról is beszámolt, hogy megállapodás született azon intézkedések összehangolásáról, amelyek amiatt szükségesek, mert az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata szankciós listára helyezte az orosz Gazprombankot.
„Magyarország és Törökország együttműködése tehát nagyon sok hasznot hozott és hoz (…) És látván a folyamatokat, a tendenciákat, nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő esztendőben Magyarország még többet profitálhat majd ebből az együttműködésből, Törökországhoz hasonlóan” – összegzett.
Oroszország támogatja Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát
Orbán Viktor nagyszabású fogolycserét javasolt Oroszország és Ukrajna között, valamint karácsonyi tűzszünetet, Moszkva támogatja a magyar miniszterelnök erőfeszítéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
„A magyar miniszterelnök a Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott tegnapi telefonbeszélgetés során javaslatot tett arra, hogy karácsony estéjén nagyszabású fogolycserét hajtsanak végre Oroszország és Ukrajna között, és karácsonyi tűzszünetet hirdessenek” – mondta.
Hozzátette: Oroszország számít az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalások folytatására, és támogatja Orbán Viktor magyar miniszterelnök ebben az irányban tett erőfeszítéseit. Hangoztatta: „Oroszország soha nem mondott le a békeszerződésekről, és többször kijelentette, hogy kész a 2022-es isztambuli megállapodások alapján folytatni azokat”.
Közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) átadta a moszkvai magyar nagykövetségnek a cserére váró foglyok listáját, de Ukrajna minden javaslatot elutasított. Volodimir „Zelenszkijnek a közösségi médiában megjelent reakciójából, valamint környezetéből ítélve az ukrán fél elutasította Orbán minden javaslatát” – vélekedett a szóvivő.
Peszkov kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyelőre nem kapott meghívást Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatására.
Korábban írtuk
Megkezdődött Ankarában Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő tárgyalása – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a helyszínről.
A megbeszélés a török elnöki palotában zajlik, és szűk körű egyeztetéssel vette kezdetét, melyen a két ország külügyminisztere, Szijjártó Péter és Hakan Fidan is részt vesz. A tárgyalások fő témája az ukrajnai és a közel-keleti béke esélye, amit később a magyar és a török delegáció munkaebédjén is megvitatnak, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei mellett – közölte Havasi Bertalan.
Emlékeztetett: este kerül sor a magyar–török kulturális évad záró eseményére Ankarában, a rendezvénysorozat egy éve alatt több mint 150 programot szerveztek a két országban.
