2024.11.15. 09:54
Hétezer ultraortodox zsidó kapja meg behívóját
Az izraeli–palesztin háború 406. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Ultraortodox zsidó férfiak tiltakoznak a kötelező katonai szolgálat ellen Jeruzsálemben 2024. október 31-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
A zsidó telepekről származó termékek importjának betiltását sürgette az uniós külügyi főképviselő
Az illegális zsidó telepekről származó termékek európai uniós behozatalának tilalmát, valamint az Izraellel folytatott politikai párbeszéd felfüggesztését javasolta az EU tagállamainak pénteken az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
„Az egy éve tartó, ám süket fülekre találó könyörgések után Gáza ügyében, nem folytathatjuk a kereskedelmet úgy, mintha mi sem történt volna” – szögezte le Josep Borrell az X közösségi oldalon, hozzátéve, hogy a javaslatot az EU külügyminiszteri tanácsának jövő héten tartandó ülésén fogják megvitatni. A spanyol politikus arra utalt, hogy már több mint egy év telt el a Hamász palesztin szélsőséges szervezet Izrael elleni támadása és túszejtési akciója, valamint a többségében palesztin lakosságú Gázai övezetben ezt követően indított izraeli hadművelet kezdete óta.
„A Gázai övezet számos részén már gyakorlatilag nincs semmi, ami fenn tudna tartani egy emberi közösséget. Gáza északi része, ahol egykor több mint egymillióan éltek, teljesen kiürült a több héten át tartó, megállás nélküli ágyúzás után, amely az egészségügyi központok, iskolák és óvóhelyek maradékát is megsemmisítette” – olvasható a főképviselő blogjában
Hétezer ultraortodox zsidó kapja meg behívóját
Jiszráél Kac új izraeli védelmi miniszter jóváhagyta pénteken a már elődje által előkészített hétezer katonai behívóparancs kézbesítését ultraortodox zsidó fiataloknak.
Az első ezer behívót vasárnap, a többit pedig a következő hónapokban küldi ki az izraeli hadsereg (IDF).
„Szeretném párbeszéd révén elérni minden érintettel egy olyan megállapodás megkötését, amely megnyitja az utat azelőtt, hogy az ultraortodoxok is ténylegesen részt vegyenek a katonai szolgálatban, mint a többi sorköteles vagy tartalékos katona, aki bátran harcol és akár az életét is feláldozza Izrael biztonságáért. Szolgáljanak úgy, hogy közben tovább végzik hagyományos feladatukat, a Tóra őrzését, ami nagyon fontos népünk és országunk önazonosságának megtartásában” – írta Kac az X közösségi oldalon.
„Utasítottam az IDF-et: tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az ultraortodoxok olyan támogatást kapjanak, amely biztosítja számukra, hogy el tudják látni feladataikat a vallásos életmód megtartásával az IDF soraiban” – tette hozzá.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának ultraortodox koalíciós pártjai egy olyan törvény elfogadását követelik, amely mentesítené az ultraortodox fiatalokat a katonai szolgálat alól, ugyanis bánatukra a legfelsőbb bíróság júniusban úgy döntött: felmentésük évtizedek óta folytatott gyakorlata törvénytelen, mert sérti az alkotmányosság törvény előtti egyenlőségének elvét.
Miután az előző védelmi miniszter, Joáv Galant már előkészítette a hétezer ember behívását, és a kormányfő Likud pártjához tartozó Kac is hajlandó végrehajtani azt, az ultraortodox Egyesült Tóra párt egyik vezetője kijelentette: „nem a főügyész vagy Galant, hanem a Likud döntött úgy, hogy hadat üzen az ultraortodoxoknak.” Viszont Jaír Lapid, a parlamenti ellenzék és a Van Jövő nevű centrista párt vezetője üdvözölte Kac döntését szintén az X-en.
Idén nyáron az IDF már küldött ki háromezer behívóparancsot 18-26 év közötti ultraortodox fiataloknak, de csak kevesebb mint tíz százalékuk jelent meg a sorozóközpontokban.
Az ultraortodox közösségeket vezető rabbik ellenzik a katonai szolgálatot, mert összeegyeztethetetlennek tartják a vallásossággal, és attól tartanak, hogy a fiatalok szekularizálódnak, feladják vallásos életmódjukat a hadseregben.
A katonai szolgálatot teljesítő izraeliek azonban igazságtalannak érzik tömeges mentesítésüket, különösen a 2023. október 7-én a palesztin szélsőségesekkel kitört háború rájuk nehezedő egyre nagyobb terhei miatt. A konfliktusban eddig több mint hétszáznyolcvan katona vesztette életét, és mintegy háromszázezren szolgáltak tartalékosként, hátrahagyva munkájukat, családjukat.
A francia terrorelhárítási ügyészség fellebbez egy elítélt libanoni terrorista szabadlábra helyezése ellenA francia büntetés-végrehajtási bíróság pénteken elfogadta a két nyugati diplomata meggyilkolásában való bűnrészességért negyven éve bebörtönzött, palesztinbarát, libanoni Georges Ibrahim Abdallah feltételes szabadlábra helyezésére vonatkozó kérelmet. A terrorelhárítási ügyészség azonnal fellebbezést nyújtott be a végzés ellen, és ez felfüggesztő hatályú. „A büntetés-végrehajtási bíróság mai napon kelt határozatában december 6-i hatállyal feltételes szabadlábra helyezte Georges Ibrahim Abdallahot, azzal a feltétellel, hogy elhagyja Franciaország területét, és többé oda nem lép be” – tudatta az ügyészség az AFP hírügynökséggel. Abdallahot, a Libanoni Fegyveres Forradalmi Frakció terrorszervezet egykori vezetőjét 1986-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Franciaországban egy izraeli és egy amerikai diplomata 1982-es meggyilkolásában való bűnrészessége miatt. A Pireneusokban található Lannemezan börtönben fogva tartott libanoni terrorista támogatói szerint „a világ legidősebb foglya a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban”. A 73 éves elítélt 25 éve jogosult a feltételes szabadlábra helyezésre, azonban az erre vonatkozó kérelmeit sokáig elutasították. Egyet azonban 2013-ban a párizsi fellebbviteli bíróság azzal a feltétellel jóváhagyott, ha a kormány azonnal kiutasítja az elítéltet Franciaországból. Ezt azonban az akkori belügyminiszter, Manuel Valls nem hajtotta végre. A bíróság pénteki döntésében nem szabta feltételül, hogy a kormány kiadjon egy ilyen végzést – mondta az AFP-nek Abdallah ügyvédje, Jean-Louis Chalanset, aki "jogi és politikai győzelemként" üdvözölte a döntést. Az 1980-as évek elején, amikor Libanonban polgárháború dúlt, Georges Abdallah, egykori tanító, társalapítója volt a Libanoni Fegyveres Forradalmi Frakció nevű marxista, Szíria-barát és Izrael-ellenes csoportosulásnak, amely 1981-1982-ben öt merényletet vállalt magára Franciaországban, és ezek közül négy halálos áldozatokat követelt. A szabadon bocsátásáért folytatott, sokáig a szélsőbaloldalra korlátozódó mozgósítás fokozatosan lendületet vett. Októberben Annie Ernaux irodalmi Nobel-díjas francia írónő a L'Humanité című kommunista lapban azt írta, hogy Georges Ibrahim Abdallah „a Franciaország szégyenévé váló állami igazságszolgáltatás áldozata”. Csütörtökön, a döntés előestéjén mintegy kétszáz ember gyűlt össze Toulouse belvárosában, 120 kilométerre a börtöntől, ahol fogva tartják Abdallahot, míg október 26-án, letartóztatásának negyvenedik évfordulóján kétezer ember tüntetett a börtön előtt. Abdallah szabadlábra helyezési kérelmét egyszer már 2003-ban is jóváhagyta a bíróság, de akkor az Egyesült Államok tiltakozását és az ügyészség fellebbezését követően másodfokon végül mégis elutasította. |
Olaszországban a diáktüntetések kormány- és Izrael-ellenes tiltakozásba is átcsaptak
Olaszországban kormány- és Izrael-ellenes megmozdulásokká változtak az eredetileg az oktatási reform miatt rendezett diáktüntetések, amelyek résztvevői összecsaptak a rendőrökkel is pénteken. Giorgia Meloni miniszterelnök „elfogadhatatlan erőszakról” írt közösségi oldalán a történtekkel kapcsolatban.
A Rómában az oktatási minisztériumhoz vonuló fiatalok menetének élén „A fasiszták és cionisták kormánya ellen” feliratú transzparenssel haladtak.
Fotó: Tino Romano / Forrás: MTI/EPA/ANSA
A harmincöt városban rendezett diákmegmozdulást eredetileg az oktatási reformért, a tanuláshoz való jogért, az iskolai támogatási rendszer fenntartásáért hirdették meg baloldali és szélsőbaloldali ifjúsági szervezetek, gimnáziumi és egyetemi hallgatói önkormányzatok a november 17-én tartott diáknap alkalmából.
A demonstráció azonban végül a No Meloni Day jelszót kapta.
Utcai harcok is zajlottak Torinóban, ahol a diákok menetéből kivált négyszáz fős csoport összecsapott a rendőrökkel a városi rendőrkapitányság épülete előtt. Később az egyetemi vezetés és a RAI közszolgálati média épületéhez vonultak, és betörtek a torinói Mozi Múzeumba.
A biztonsági gyűrűt biztosító rendőrökre zászlórudakkal, füstbombákkal támadtak rá. Megrohamozták az ismert amerikai gyorsétteremlánc egyik üzletét, mivel a tüntetők szerint együttműködik Izraellel.
Tizenöt rendőr sebesült meg.
A fiatalok három ujjukat a magasba tartva úgy csináltak, mintha egy lövésre kész fegyvert tartanának. Ez a gesztus a hetvenes évekből, az úgynevezett ólomévekből ismert, amikor az Autonomia Operaia nevű szélsőbaloldali mozgalom ezzel a kézmozdulattal hirdette az állam elleni fegyveres harcot.
A pénteki tüntetéseken elégették a Giuseppe Valditara oktatási minisztert ábrázoló rongybábut, és piros színű festékkel festették be a kormánypárti politikusok – Giorgia Meloni, a Liga pártot vezető Matteo Salvini, a Hajrá Olaszországot vezető Antonio Tajani, Matteo Piantedosi belügyminiszter, valamint a legnagyobb ellenzéki erő, a Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein fényképét. Elégették a Confindustria gyáriparos szövetség plakátjait is.
Ancona városában a tüntetők „Építsünk új ellenzéket, szabadítsuk meg az országot, döntsük meg a kormányt!” szlogennel vonultak fel.
A közösségi oldalán reagáló Giorgia Meloni „elfogadhatatlan erőszakról” írt. Szolidaritását fejezte ki a rendfenntartó erők tagjaival. A baloldali pártokra utalva hangoztatta, hogy egyetlen politikai oldalnak sem szabad támogatnia vagy igazolnia a súlyos és az olasz demokráciához méltatlan cselekedeteket.
Elly Schlein a Demokrata Párt nevében szolidaritásáról biztosította a megsebesült rendőröket. „A tüntetéshez való jogot sosem szabad összekeverni a másokkal szembeni agresszióval. Az erőszak nem tolerálható, de az erőszakot sem lehet politikai eszközként kihasználni főleg azok részéről, akik kormányon vannak” – hangsúlyozta a baloldali politikus
Az EU elítéli, hogy egy izraeli légicsapásnak egészségügyi dolgozók estek áldozatul Libanonban
Az Európai Unió határozottan elítéli, hogy Izrael olyan légicsapást hajtott végre a libanoni Baalbek mellett, amelyben meghalt tizenkét egészségügyi dolgozó - jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken az X közösségi oldalon.
Hangsúlyozta: az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi létesítmények elleni támadások súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Az egészségügyi személyzet védelme a konfliktusövezetekben nem alku tárgya - jelentette ki.
Az egészségügyi dolgozók elleni támadás a más konfliktusokban is tapasztalt „megdöbbentő tendenciát tükrözi”, Szíriától Ukrajnáig vagy Szudánig - hívta fel a figyelmet Borrell.
Legyen szó meggondolatlanságról, figyelmetlenségről vagy szándékos célba vételről, az egészségügyi dolgozók elleni támadás az emberi méltóság megsértését jelenti, életeket veszélyeztet, és kiemelkedő módon sérti meg az alapvető emberi jogokat
– szögezte le az uniós főképviselő.
A libanoni nemzeti hírügynökség (NNA) csütörtökön jelentette, hogy az ország keleti részében fekvő és a Hezbollah erősségének számító Baalbekben Izraeli légicsapást hajtott végre.
Iráni tanácsadó: Teherán támogatja Libanont a tűzszüneti tárgyalásokon
Irán a libanoni kormány minden olyan döntését támogatja, amely az Izrael és a Hezbollah síita fegyveres mozgalom közti tűzszünet megteremtésére irányul – jelentette ki Ali Laridzsáni, Ali Hamenei legfőbb iráni politikai és vallási vezető tanácsadója Bejrútban pénteken.
„Nem akarunk megakadályozni semmit, és minden megoldásra nyitottak vagyunk” – fejtette ki a tanácsadó Nadzsib Mikáti ügyvezető miniszterelnökkel és Nabih Berri parlamenti elnökkel tartott találkozóját követően.
Irán minden körülmények között támogatja a libanoni kormányt és a libanoni „ellenállást” – hangsúlyozta a Hezbollahra utalva. Úgy vélte, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és emberei azok, akik ezt a folyamatot megzavarják.
Az Egyesült Államok libanoni nagykövete csütörtökön tűzszüneti megállapodásra nyújtott be javaslatot Nabih Berri libanoni parlamenti elnöknek, akit a Hezbollah hatalmazott fel a tárgyalások vezetésére – közölte két magas rangú libanoni forrás a Reuters hírügynökséggel. A javaslat tartalma egyelőre nem ismeretes.
Izraeli túszról készült videót tett közzé egy Irán által támogatott palesztin terrorszervezet
A palesztin Iszlám Dzsihád, egy Irán által támogatott gázai terrorszervezet közzétett egy videót a 29 éves orosz–izraeli túszról, Szása Trufanovról, amelynek vélhetően az volt a célja, hogy elrettentse Izraelt a túszok kiszabadításától. A videóban Trufanov arról beszél, hogy nincs élelem, megfelelő minőségű víz, sem higiéniai körülmények és gyógyszerek – számol be róla a Magyar Nemzet.
A férfi beszédstílusából egyértelmű, hogy a palesztin terroristák kényszerítik őt arra, hogy azt mondja, amit akarnak. Trufanov például kijelentette a videóban, hogy a terroristák megvédik őt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) elől, és hogy félni kezdett az izraeli katonáktól, nehogy megöljék egy mentési kísérlet során.
A korábbi túszvideók hasonló üzeneteket tartalmaznak, azok mindegyike szintén egyértelműen kényszer hatása alatt készült, céljuk az IDF elrettentése és az izraeli kormány destabilizálása.
Izrael szerint a Hamász mintegy 65 túszt tart fogva, és körülbelül 35 másik túsz földi maradványait, akiket vagy 2023. október 7-én öltek meg, vagy fogságban haltak meg.
A videót IDE kattintva nézheti meg.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
