Ukrán válság

2023.02.05. 07:01

Kiderült, ki lesz az új ukrán védelmi miniszter

A szomszédunkban dúló háború 347. napjának krónikája az Origo, az MTI és a Mandiner nyomán.

Ukrán katonák gyalogolnak a Donyeck régió frontvonalához közeli támaszpontjuk felé vezető úton 2023. február 4-én

Forrás: AFP

Fotó: Yasuyoshi Chiba

Ukrán kormánypárt frakcióvezetője: új védelmi minisztert neveznek ki Kirilo Budanov személyében

Új védelmi minisztert neveznek ki Ukrajnában Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzési főcsoportfőnökség (GUR) vezetőjének személyében - közölte vasárnap David Arahamija, a parlamenti többséget alkotó, Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép Szolgája párt frakcióvezetője.

Tájékoztatása szerint a védelmi minisztériumot érintő korrupciós botrány miatt nyomás alá került Olekszij Reznyikov eddigi tárcavezetőt egy másik kormányzati tisztségre helyezik át, a stratégiai termelő ágazatok miniszteri posztját kapja "a katonai-termelési együttműködés erősítése végett". Utóbbi tisztséget eddig Pavlo Rjabikin töltötte be.

Olekszij Reznyikov egyelőre nem erősítette meg a közlést.

"A háború változtatásokat diktál a személyzeti politikában" - írta Telegram üzenetküldő-oldalán a frakcióvezető.

"Az idők és a körülmények erősítést és átcsoportosítást igényelnek, Ez az ami, most zajlik, és a jövőben is zajlani fog. (...) Az ellenség offenzívára készül. Felkészülünk saját védelmünkre és annak visszaszerzésére, ami a miénk" - tette hozzá David Arahamija.

Január végén az ukrán védelmi minisztériumban botrány robbant ki a katonáknak szánt ellátmány túlárazott vásárlásával kapcsolatban. A történtekkel összefüggésben lemondott Vjacseszlav Sapovalov, a védelmi miniszter helyettese, és menesztették Bohdan Hmelnickijt, a tárca beszerzési osztályának igazgatóját. A tisztségviselőkkel szemben korrupció és az ukrán védelmi erők akadályoztatása címén indult büntetőeljárás.

Orosz külügy: beismerést tett Bennett volt izraeli kormányfő

Beismerésnek nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap a Telegram-csatornáján Naftali Bennett izraeli volt kormányfő interjúját, amelyben a politikus azt állította, hogy a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában a nyugati országok szakították meg.

Bennett, aki az orosz "különleges hadművelet" elején közvetítői szerepet vállalt Oroszország és Ukrajna között, egy csaknem ötórás YouTube-interjúban - amelyből az izraeli média szombat este óta több részletet közölt -, részletesen beszámolt a Vlagyimir Putyin orosz, Volodimir Zelenszkij ukrán, Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel és az Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásairól.

Az interjúban, amely iránt az orosz média komoly érdeklődést mutatott, a saját állítása szerint semleges álláspontot képviselő Bennett azt mondta: lépéseit a legapróbb részletekig egyeztette Washingtonnal, Berlinnel és Párizzsal. A kérdésre, hogy a Nyugat döntött-e a tárgyalások megszakításáról, a volt izraeli kormányfő a TASZSZ szerint kijelentette: "Lényegében igen. Ők (a nyugati országok) szakították meg a tárgyalásokat, és nekem akkor úgy tűnt, hogy rosszul teszik. Most pedig azt mondom, hogy még korai lenne következtetéseket levonni".

Bennett az orosz sajtóbeszámolók szerint azt mondta: az orosz-ukrán tárgyalásokon 17-18 megállapodástervezet is született, amelyek közül eddig egy sem szivárgott ki. Közölte, hogy az első eszmecserék egyikén Putyin kifejezte készségét az orosz "különleges hadművelet" céljaként megnevezett "nácitlanítás" és "demilitarizálás" feladására, Zelenszkij pedig nem zárkózott el az ukrán NATO-tagságról való lemondásról.

Az izraeli exkormányfő szerint a Nyugat végül úgy döntött, hogy "határozottabb álláspontot képvisel", és ezt a döntést ő is helyeseli.

"Mondjuk úgy, hogy meglátásom szerint a Nyugat nagyon helyesen döntött úgy, hogy a tárgyalások helyett továbbra is Putyin legyőzésére van szükség" - mondta.

"Még egy beismerés!" - írta Zaharova a nyilatkozatra reagálva.

Ezzel arra utalt, hogy Moszkva szerint a Nyugat nem törekedett diplomáciai megoldásra Ukrajnában. Orosz részről többször felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exelnök is elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, 2015-ös Minszk-2 megállapodáscsomagot azért írták alá, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre. Boris Johnson volt brit miniszterelnök pedig azt mondta: a "normandiai formátumban" folyó orosz-ukrán-német-francia tárgyalássorozat "diplomáciai szemfényvesztés" volt.

Bennett azt is mondta az interjúban, hogy Putyin biztosította őt: nem készül megölni Zelenszkijt. Állítása szerint miután ezt közölte a bunkerban rejtőzködő Zelenszkijjel, ő visszament a hivatalába, és egy szelfivideóban kijelentette, hogy nem fél.

Ukrán védelmi miniszter: Ukrajna nem veti be orosz terület ellen a nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket

Ukrajna nem használja az Egyesült Államok által ígért nagy hatótávolságú fegyvereket orosz terület elleni csapásra - jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter vasárnapi sajtótájékoztatóján.

"Minden esetben hivatalosan biztosítjuk partnereinket, hogy nem használjuk a tőlük származó fegyvereket orosz terület ellen. Csak orosz egységekre lövünk az ideiglenesen megszállt ukrán területeken" - idézte az Ukrajinszka Pravda a tárcavezetőt.

REZNYIKOV, Olekszij
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter sajtóértekezletet tart Kijevben 2023. február 5-én
Fotós: Daniel Cole / Forrás: MTI/AP

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 150 kilométeres hatótávolságú lövedékeket is tartalmaz az Egyesült Államok 2,175 milliárd dolláros új katonai segélycsomagja. Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott HIMARS rakéta-sorozatvetők mintegy 80 kilométeres távolságból képesek célba találni. Ukrajna régóta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú rakétákat, különösen az ATACMS típusúakat, amelyek akár 300 kilométeres távolságból is képesek eltalálni a célt. Ezt a kérést Kijev azzal indokolja, hogy a meglévő fegyverek nem teszik lehetővé az Ukrajna területére betört orosz erők logisztikai csomópontjainak megsemmisítését.

Reznyikov a sajtótájékoztatón kifejezte abbéli meggyőződését, hogy Ukrajna katonai repülőgépeket is fog kapni nyugati partnereitől. Eddig minden fegyvert megkaptak a partnerországoktól, amelyet kértek - mondta. "Mindent megkaptunk, csak még repülőgépeket nem, de lesznek azok is, kérdés, hogy milyenek" - fogalmazott a miniszter.

Emlékeztetett: Ukrajna rendszeresen jelzi partnereinek, hogy szüksége van repülőgépekre, hiszen ez is a védelem része. Mint mondta, F-16-ost és más típusú gépeket is szívesen fogadnának. Ukrajna lesz a második ország a világon, amelynek a legtöbb CAESAR típusú önjáró tüzérségi eszköze van a gyártó Franciaország után - közölte. "Hamarosan 12 CAESAR érkezik, amiről a francia védelmi miniszter tett bejelentést a látogatásom után. Ezenfelül Dánia is úgy döntött, hogy CAESAR-t ad nekünk" - fejtette ki a miniszter. Hétfőtől megkezdődik az ukrán katonák kiképzése külföldön a Leopard típusú harckocsik kezelésére - tette hozzá.

Reznyikov szerint a háború egy évvel ezelőtti kezdete, február 24-e körül számítani lehet újabb nagyszabású orosz támadásokra, mert az oroszok szeretik a jelképes dátumokat. Viszont arra kért mindenkit, hogy csak a hivatalos tájékoztatásokban bízzon.

Harkivval kapcsolatosan kijelentette, hogy a térségben jelenleg nincsenek orosz csapásmérő alakulatok. Nem zárta ki azonban, hogy idővel megjelennek. Hangsúlyozta továbbá, hogy a védelmi minisztérium nem észlelt csapásmérő orosz katonai csoportokat Fehéroroszország területén sem, ahonnan pedig elméletileg indulhat még támadás Kijev ellen.

Bahmutban minden egyes házért külön harc folyik a Wagner csoport alapítója szerint

Előnyösebb állásokat foglaltak el az orosz fegyveres erők vasárnapra a moszkvai katonai szóvivő szerint a Donyeck város környékén folytatott offenzívájuk során, a Wagner zsoldoscsoport alapítója pedig arról számol be, hogy Artemivszkben (Bahmutban) minden egyes házért elkeseredett harcok folynak.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszknál hat diverzáns- és felderítő csoport, mintegy 35 katona, egy páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Limannál pedig több mint 120 katona, egy gyalogsági harcjármű és három páncélozott harcjármű, Donyeck térségében több mint 115 katona, három gyalogsági harcjármű, négy egyéb jármű, valamint egy D-20-as és egy D-30-as tarack, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja környékén pedig több mint 130 katona, két harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, két egyéb jármű, egy Gvozgyika önjáró löveg, egy D-30 és egy D-20-as tarack valamint egy tüzérségi lőszerraktár, Herszon irányában pedig egy D-30-as tarack és egy Akacia önjáró löveg volt.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója a sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy Artemivszk (Bahmut) északi városrészeiben "minden utcáért, minden házért, minden lépcsőházért ádáz harc folyik". Prigozsin szerint az ukrán erők "nem vonulnak vissza sehová" és "az utolsó emberig harcolnak".

Orosz sajtójelentések szerint harcok folynak az Artemivszket Csasziv Jarral összekötő út, valamint Parszkoijivka és Kraszna Hora település birtoklásáért.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán Konasenkov beszámolója szerint 142 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 111 tüzérségi lőállásra mértek csapást, a légvédelem pedig megsemmisített két drónt, valamint 11 Uragan- és HIMARS-rakétát.

Nógrádi György szerint Zelenszkijt elsöpörnék az ukránok 

A biztonságpolitikai szakértő az Ultrahang adásában elmondta, hogy az ukrajnai élőerő rohamtempóban fogy. Szerinte ebben nagyon nagy szerepet játszik a politikai vezetés hibás cselekvése. Nógrádi úgy látja, hogy 

Zelenszkij napi propagandájából az embereknek rendkívüli mértékben elegük van.

A biztonságpolitikai szakértő szerint az ukrán lakosság elsöpörné Zelenszkijt, ha tehetné, azonban jelenleg erre nincs lehetőség, ugyanis az ukrán elnököt az amerikai titkosszolgálat védi – írja a Mandiner. 

Az ukrán csapatok ágyúzták Jaszinovataját

Az ukrán katonák hat NATO-kaliberű, 155 milliméteres lövedéket lőttek ki Jaszinovatajára – jelentette a Donyecki Népköztársaság képviselete

Az ukrán sajtó robbantásokról számolt be a Nikolaev régióban található Ochakovóban.

Robbanások hallatszanak a Mikolajiv régióban található Ochakov városában – írta a Zerkalo Nedeli ukrán kiadása vasárnap.

Megérkezett az első Leopard 2-es tank Ukrajnába

Kanada szombaton elküldte Ukrajnának az elsőt az átszállításra tervezett Leopard 2 harckocsik közül. Ezt Anita Anand védelmi miniszter jelentette be Twitter- fiókján.

Mint a miniszter megjegyezte, Halifaxból felszállt a kanadai légierő gépe tankkal a fedélzetén. A poszthoz csatolt képeket a harcjármű berakodásáról.

Kanada kiáll Ukrajna népe mellett, és továbbra is biztosítjuk az ukrán fegyveres erőknek a győzelemhez szükséges eszközöket

 – mondta a kanadai védelmi miniszter.

Az ukrán csapatok bombázták Donyecket

Az ukrán katonák három NATO-kaliberű, 155 milliméteres lövedéket lőttek ki Donyeckre – jelentette a Donyecki Népköztársaság képviselete.

Egy sebesült és egy másik, idős nő  elhagyja részben megsemmisült lakóhelyét Harkovban egy orosz rakétacsapás után 2023. február 5-én 
Fotós: Sergey Bobok / Forrás: AFP

Már nem ukránok többé

Az ukrán elnök több korábbi befolyásos politikus állampolgárságát is megvonta, ami szerinte újabb lépés volt az ország „megtisztítására" az oroszbarát befolyásoktól.

 Volodimir Zelenszkij nem sorolta fel a neveket, de azt mondta, hogy ukrán-orosz kettős állampolgársággal rendelkeztek.

 Az ukrán állami média szerint a listán több vezető politikus is szerepel Viktor Janukovics hivatalából, aki 2010-től 2014-ig Ukrajna oroszbarát elnöke volt.

Scholz: kizárólag Oroszország felelős a háborúért

Oroszország ok nélkül rontott rá Ukrajnára, és egyedül viseli a felelősséget a háborúért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár egy vasárnapi lapinterjúban.

A szociáldemokrata politikus a Bild am Sonntag című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúval szembeszegül az "európai békerenddel", amit nem lehet tétlenül szemlélni, ezért Németország pénzügyi és humanitárius segítségnyújtással, valamint fegyverszállításokkal is támogatja védekezést.

Mindez nem veszélyezteti Németország biztonságát, hiszen a  fegyverszállításokat "gondosan mérlegeltük" és "szorosan összehangoltuk szövetségeseinkkel, elsősorban az Egyesült Államokkal", ez a közös fellépés pedig "megakadályozza a háború eszkalálódását" - fejtette ki Olaf Scholz.

Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyinnal telefonon folytatott megbeszélésein rendre "nagyon világosan" az orosz elnök tudomására hozza, hogy "Oroszország egyedül viseli a felelősséget a háborúért".

Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állításával kapcsolatban, miszerint Vlagyimir Putyin a háború megindításának hónapjában, 2022 februárjában rakétacsapással fenyegette meg egy telefonbeszélgetésük során, 

Olaf Scholz azt mondta: az orosz elnök "nem fenyegetett meg sem engem, sem Németországot".

Vlagyimir Putyin azon kijelentésére, hogy ismét német tankok fenyegetik Oroszországot, kiemelte, hogy az orosz elnök szavai beleillenek a 

zavaros történelmi összehasonlítások sorába, amelyekkel az Ukrajna elleni támadást igyekszik igazolni.

 

MACRON, Emmanuel; SCHOLZ, Olaf; ZELENSZKIJ, Volodimir
Olaf Scholz német kancellár (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog megbeszélésük előtt Kijevben 2022. június 16-án, középen Emmanuel Macron francia államfő
Fotós: Ludovic Marin / Forrás: MTI/EPA/AFP POOL

Arra a kérdésre, van-e megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy a Nyugatról érkező fegyvereket csak ukrán területen vetik be és nem támadják velük Oroszországot a saját területén, a kancellár azt mondta, hogy "ebben egyetértés van."

Rakéta csapódott egy lakóházba Harkivban

Hárman megsebesültek egy orosz rakétacsapásban, amely egy lakóépületet ért vasárnap Harkiv városában – közölte Telegramon a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója.

Oleh Szinyehubov hozzátette, hogy egyelőre három sebesültről tudni, mindannyian civilek, egyikőjüket kórházban ápolják.

Mindeközben részlegesen helyreállt az áramszolgáltatás a dél-ukrajnai Odesszában. Helyi tisztségviselők azt mondták, a teljes körű javítás akár hetekig is eltarthat.

Denisz Smihal kormányfő szombaton jelentette, hogy Odesszában és környékén egy magasfeszültségű, orosz rakétacsapások miatt már korábban megrongálódott alállomáson történt súlyos meghibásodás miatt állt le az áramszolgáltatás.

Odesszában jelenleg plusz két Celsius-fok van, a jövő hétre fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre.

A kelet-ukrajnai Luhanszk megye állami közigazgatási vezetője, Szerhij Hajdaj vasárnap azt közölte, az ukrán erők továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Bilohorivka települést, jóllehet több orosz sajtóforrás azt állította, Luhanszk utolsó, ukrán kézen lévő települését elfoglalták az orosz csapatok.   

Az orosz támadások száma nő, de csapataink mindet visszaverték

 – szögezte le Hajdaj az ukrán televízióban.

Moszkva szerint politikai indíttatású a WHO-jelentés

Az Egyesült Államok és Oroszország szembekerült az ukrajnai humanitárius válságról szóló WHO-jelentés kapcsán, amelyet Moszkva "politikai indíttatásúnak" nevez.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus az ukrajnai helyzetet a nyolc akut globális egészségügyi vészhelyzet egyikének minősítette. A jelentés több mint 14 000 polgári áldozatot dokumentált, 17,7 millió ember szorul humanitárius segítségre, és 7,5 millió ukrán menekült kényszerült elhagyni Európát.

A WHO jelentése szerint a világszerte egészségügyi létesítmények elleni nehézfegyverekkel elkövetett 471 támadásból 448 Ukrajnában történt. Oroszország WHO igazgatótanácsi képviselője átpolitizáltnak, egyoldalúnak és megalapozatlan vádaknak minősítette az Ukrajnára való utalást. Moszkva tagadja, hogy civileket célzott volna meg Ukrajnában, mióta megkezdte az általa "különleges katonai műveletnek" nevezett műveletet.

Robbanások rázták meg Harkov régiót

Robbanások történtek Harkov régióban – közölte vasárnap Oleg Szinegubov, a regionális katonai közigazgatás vezetője. „Maradjunk óvóhelyen!" – írta Szinegubov a Telegram csatornáján. A térségben légiriadót rendeltek el. Az ukrán digitális átalakítási minisztérium online térképe szerint moszkvai idő szerint 09.20-kor kezdődött a riadó.

8 millió ukrán menekültet regisztráltak

Az ENSZ adatai szerint Oroszország inváziója óta több mint 18,1 millió határátlépés történt Ukrajnán kívül, 10 millió ember pedig visszatért Ukrajna területére. 

Ukrajnából menekült gyerekek online tanórán vesznek részt a budapesti Baross Imre Artistaképző Intézetben 2022. november 9-én 
Fotós: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

Az Ukrajnába való visszautazások nem feltétlenül jelentenek fenntartható visszatérést, mivel a helyzet Ukrajna-szerte továbbra is rendkívül ingatag és kiszámíthatatlan.

Az ENSZ több mint nyolcmillió menekültet tart nyilván világszerte, akiknek valamivel több mint a felét regisztrálták hivatalos rendszerekben.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. február 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4284 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4846 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 146 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. február 4-én 36 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4284-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4846-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 146 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A rendőrök továbbra is segítik az ukrajnai háború elől menekülőket – áll a közleményben.

1762 ukrán fogoly szabadult ki

Szombaton egy fogolycsere keretében 114 ukrán közlegény és őrmester és két tiszt szabadult ki az orosz hadifogságból. Velük együtt az orosz invázió február 24-i kezdete óta összesen 1762 ukrán férfit és nőt sikerült hazahozni az orosz fogságból – közölte éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azt is elmondta, hogy a kelet-ukrajnai frontvonalakon nehezedik a helyzet, mert Oroszország egyre több katonát vet be a harcokban. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában