Háború a szomszédunkban

2023.01.16. 05:30

Az orosz erők ismét Herszont lőtték

Az ukrajnai háború 327. napjának krónikája az Origo és az MTI nyomán.

Áldozatokat keresnek a romok alatt az ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én, miután orosz rakétatalálat ért egy lakóházat

Forrás: MTI/AP

Fotós: Roman Csop

Cikkünk frissül!

Menedéket kért Norvégiában egy orosz férfi, aki ügyvédje szerint a Wagner zsoldoscsoport tagja volt

Menedéket kért Norvégiában egy orosz férfi, aki ügyvédjének közlése szerint a Wagner orosz katonai magánvállalatnál töltött be korábban magas tisztséget - derül ki a norvég hatóságok és az ügyvéd hétfői közléséből.

A norvég bevándorlási hivatal (UDI) megerősítette az AP amerikai hírügynökségnek, hogy Andrej Medvegyev menedékért folyamodott a skandináv országban, amelynek területére illegálisan érkezett.

"Biztonsági és adatvédelmi okokból az UDI nem fűzhet egyéb kommentárt az ügyhöz" - tette hozzá a bevándorlási hatóság.

Az orosz férfi norvég ügyvédje, Brynjulf Risnes szintén megerősítette, hogy Medvegyev menedéket kért Oslótól. Az ügyet a norvég bevándorlási rendőrség vette át, a férfit pedig átszállították a fővárosba, Oslóba, ahol a határsértők számára fenntartott létesítménybe került.

 

A norvég rendőrség a múlt héten számolt be arról, hogy elfogtak egy külföldit az Oroszországgal közös határ mentén. A határsértésre az orosz határőrök hívták fel a norvég hatóságok figyelmét, miután határsértésre utaló nyomokra figyeltek fel a hóban.

 

Medvegyev tavaly július 6-án otthagyta a Wagner csoportot, majd egy orosz emberi jogi csoportnak jelezte, hogy kész mindent feltárni a zsoldoscsapatról, illetve az azt vezető Jevgenyij Prigozsin ténykedéseiről. Brynjulf Risnes hétfőn megerősítette, hogy ügyfele kész megosztani tapasztalatait a háborúban elkövetett bűnöket vizsgálókkal.

Korábban ismertetett hírszerzési jelentések szerint a Wagner csoport többtucatnyi - főleg afrikai - országban aktív, mindemellett szerepet vállalt az ukrajnai harcokban is.

Az oroszok elfoglaltak egy fontos falut Donyeck közelében

Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck melletti Verkhnee Vodyanoye falut - közölte Denis Pushilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Telegram-csatornáján.

Pushilin szerint egy stratégiai fontosságú falut foglaltak el és várhatóan hamarosan újabbakat fognak elfoglalni – írja Ria Novosti.

Német külügyminiszter: különleges bíróságot kellene létrehozni az orosz vezetés felelősségre vonása érdekében

A nemzetközi közösségnek különleges törvényszéket kellene létrehoznia, hogy bíróság elé állítsa Vlagyimir Putyin orosz elnököt és rendszerét az Ukrajnában elkövetett háborús bűneik miatt

– jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) tartott vitaindító beszédében.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz vezetést felelősségre kell vonni a csaknem egy éve kezdődött ukrajnai háborúja miatt. Annalena Baerbock ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem lehetséges az ICC keretein belül, mivel Oroszország nem fogadja el a büntetőbíróság joghatóságát. Hozzátette: az sem valószínű, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ICC elé utalná az ügyet, mivel Oroszország állandó tagja a tanácsnak, így élhet vétójogával.

Annalena Baerbock szerint egy különleges bíróság létrehozása nem feltétlenül az „ideális megoldás”, azonban szükségszerűen pótolja a nemzetközi jog hiányosságait, és „világos üzenetet” küld az orosz vezetésnek. A külügyminiszter elmondása szerint megvitatta a különleges bíróság létrehozásának lehetőségét Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel múlt heti kelet-ukrajnai látogatása alkalmával. Mint mondta, egy ilyen bíróság legitimitását és pártatlanságát az biztosítaná, ha a törvényszék Ukrajnán kívül jönne létre, a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatásán keresztül, különböző országok ügyészeinek és bíráinak részvételével. „A bíróság az ukrán büntetőjogból vezetné le joghatóságát” – tette hozzá.

A német miniszter a nemzetközi büntetőjogi rendszer reformját is javasolta annak érdekében, hogy az ICC az agressziós bűncselekményeket is vizsgálhassa.

A büntetőbíróság joghatósága jelenleg csak a háborús és az emberiség elleni bűncselekményekre, valamint népirtásra terjed ki.

A különleges bíróság létrehozását az Európai Unió is támogatja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke novemberben kijelentette, hogy egy ilyen törvényszék megalakulása lehetővé tenné a büntetőeljárás lefolytatását azok ellen az orosz vezetők ellen is, akik egyébként mentességet élveznének, mivel Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát. Karim Khan, az ICC főügyésze szerint azonban a különleges törvényszék csak fokozná a „jogi széttagoltságot”, továbbá a megfelelő finanszírozással és eszközökkel a büntetőbíróság is képes lenne felelősségre vonni az orosz vezetést az agressziós bűncselekmények elkövetése miatt.

Légiriadót rendeltek el Ukrajna több területén

Légiriadót rendeltek el hétfőn este Ukrajna harkovi és zaporizzsjai területén – írja a Ria Novosti.

Fehéroroszországban elítéltek egy Ukrajna számára toborzó férfit

Öt év szigorított fegyházra ítéltek Fehéroroszországban egy férfit azzal a váddal, hogy toborzást folytatott Ukrajna javára, és "cinikus" falfirkákat helyezett el – közölte hétfőn honlapján a fehérorosz legfelsőbb bíróság.

A tájékoztatás szerint az ügyben illetékes Homel megyei bíróság súlyosbította a vádlott eredetileg enyhébb büntetését. Az ítélet nem jogerős, megfellebbezhető.

A férfi a vádak szerint Fehéroroszország területén tartózkodva a közösségi hálózatokon ismételten olyan bejegyzéseket tett, amelyekben arra ösztönözte az embereket, hogy csatlakozzanak az - ukrán nemzeti gárdához tartozó - Azov ezredhez, a fehérorosz katonákból és Ukrajnába emigrált fehérorosz állampolgárokból verbuvált, Kasztusz Kalinouszki 19. századi forradalmár nevét viselő zászlóaljhoz, valamint egyéb ukrán erőkhöz, illetve támogassák ezek tevékenységét.

A törvényszék megállapította azt is, hogy a férfi pénzt is átutalt a Kasztusz Kalinouszki zászlóalj részére.

Katonai szóvivő: az ukrán erők tartják magukat a Donyeck megyei Szoledarban

Az ukrán erők továbbra is védik a Donyeck megyei Szoledart és környékét - jelentette ki Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője hétfőn a 24-es ukrán tévécsatorna műsorában.

Ukrajna keleti része továbbra is az agresszor fő támadási iránya. Az ellenség a fő támadást Bahmut felé összpontosította, beleértve Szoledar térségét, ahol harcok folynak. Az ukrán egységek továbbra is védik magát a várost és annak peremvidékét is

– fogalmazott a szóvivő.

Az orosz védelmi minisztérium a múlt héten bejelentette Szoledar bevételét. Kijev ezt cáfolta: az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok komoly veszteségeket szenvedtek a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városnál.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz hadseregnek kevesebb mint száz Iszkander rakétája maradt, ezért az oroszok egyre gyakrabban használják az Sz-300-as és az Sz-400-as rakétákat ukrajnai földi célpontok megsemmisítésére.

Romok mellett tűzoltók, miután feltehetőleg ukrán tüzérségi támadás ért egy bevásárlóközpontot az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt kelet-ukrajnai Donyeckben 2023. január 16-án
Fotós: Alekszej Alekszandrov / Forrás: MTI/AP

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az Sz-300-as és Sz-400-as rakéták légiharcra, azaz levegőben lévő célpontok megsemmisítésére tervezett légvédelmi rakéták. Ihnat rámutatott arra, hogy az orosz erők egyre gyakrabban használják ezeket a rakétákat Ez arra utal szerinte, hogy kevés a ballisztikus rakétájuk. Megjegyezte, hogy az Sz-400-as egy új rendszer, amelyre az oroszok nagyon büszkék. Hatótávolsága több száz kilométer.

Az ilyen rakéták megsemmisítéséhez nyugati rendszerekre van szükség, vagy közvetlenül azokon a pozíciókon kell megsemmisíteni őket, ahonnan a csapásokat indítják

– emelte ki a szóvivő.

Elmondta, hogy Sz-300-as rakétákból jelentős tartaléka van még Oroszországnak, továbbá több száz H-22-es rakétája is van. Utóbbiból a szóvivő szavai szerint a háború kezdete óta az oroszok több mint 210-et lőttek ki ukrán területre, melyekből az ukrán légvédelemnek egyet sem sikerült megsemmisítenie. Ihnat ismételten leszögezte, hogy H-22-eseket csakis nyugati modern rendszerek - mint például Patriot légvédelmi rakéták - képesek megsemmisíteni, az Ukrajnában jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem.

Putyin és Erdogan orosz-ukrán fogolycseréről és gazdasági együttműködésről tárgyalt

Hadifoglyok, köztük elsősorban a sebesültek Oroszország és Ukrajna közötti cseréjéről, valamint a törökországi gázközpont kialakításáról tárgyalt telefonon más témák mellett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

„Mindkét fél megerősítette, hogy kész az orosz-török együttműködés átfogó továbbfejlesztésére. A prioritások között szerepel az együttműködés az energiaágazatban, beleértve az orosz földgázszállításokat és egy regionális gázközpont létrehozását Törökországban”

– áll a moszkvai tájékoztatásban.

Kitérve az ukrajnai helyzetre, a két vezető beszélt egyebek között a foglyok, köztük elsősorban a sebesültek lehetséges cseréjéről. Az erre szolgáló humanitárius folyosó központjává Isztambul válhatna.

A Kommerszant című lap a török elnöki hivatalra hivatkozva azt írta, hogy Erdogan ismételten kifejezte készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldásában. 

Putyin elítélte az ukrán hatóságok „destruktív politikáját”, és kitért a Kijevbe irányuló növekvő nyugati fegyver- és katonai felszerelésszállítások kérdésére. Az orosz elnök képmutatásnak nevezte, hogy Ukrajna elutasította a karácsonyi tűzszünetet.

Az elnökök emellett a gabonaegyezmény végrehajtásáról és a török-szíriai kapcsolatok normalizálásáról is tárgyaltak. Megvitatták a török fél arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsanak konzultációkat Oroszország, Törökország és Szíria képviselőinek részvételével. December 28-án a három ország védelmi miniszteri egyeztetést folytatott; 11 év óta ez volt az első ilyen szintű hivatalos kapcsolatfelvétel Ankara és Damaszkusz között. Ezt követően megkezdődött a három ország külügyminiszteri találkozójának előkészítése.

A két vezető idén immár második alkalommal folytatott telefonbeszélgetést. Először január 5-én léptek kapcsolatba egymással. Akkor Putyin arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy nyitott a párbeszédre Ukrajnával, amennyiben Kijev teljesíti a vele szemben megfogalmazott orosz követeléseket. Erdogan a maga részéről felvetette, hogy a tárgyalásokra való felhívást „egyoldalú tűzszünettel” kellene alátámasztani, amit Moszkva meg is hirdetett az ortodox karácsony alkalmából, de Kijev elutasította.

Kreml: a brit tankok égni fognak

Égni fognak a Nagy-Britannia által leszállítani tervezett Challenger 2 harckocsik is, a "különleges hadművelet" el fogja érni az összes célját – jelentette ki hétfőn Moszkvában Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

Korábban Rishi Sunak brit miniszterelnök hivatala közölte, hogy 

Nagy-Britannia a következő hetekben 14 Challenger 2 harckocsit ad át Ukrajnának, és a közeli napokban megkezdődik az ukrán katonák kiképzése ezek használatára.

A különleges hadművelet folytatódik. Ezek a tankok ugyanúgy égnek és fognak égni, mint a többi. A különleges katonai művelet el fogja érni a céljait

– reagált Peszkov a brit döntésre reagálva.

A szóvivő információs manipulációnak nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint konfliktusos a Wagner katonai magánvállalat és az orosz védelmi minisztérium viszonya. Mint mondta, mindenki a közös ügyért harcol, és emlékezni fognak mind a Wagner, mind a hadsereg hőseire.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy 

az orosz erők folytatták előrenyomulásukat Donyeck felé, ahol több mint ötven ukrán katonát megöltek, és egy páncélozott személyszállítót és nyolc járművet megsemmisítettek.

A tábornok szerint az ukrán erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Kupjanszk térségében több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három egyéb jármű, Liman közelében több mint 75 katona, három harckocsi, öt páncélozott harcjármű és egy kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katona, egy páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők két fegyver- és hadianyag-raktárra, 79 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 101 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Megsemmisítettek egyebek között egy Grad sorozatvetőt, egy 2A36-os Giacint-B, egy 2C3-as Akacija és egy 2C1-es Gvozgyika önjáró tarackot, egy 2A65-ös Mszta-B egy D-30-as tarackot, valamint egy AN/TPQ-37-es és egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt, valamint hét HIMARS- és Uragan-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint 

az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2885 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7537 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 983 sorozatvetőt, 3841 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8066 speciális katonai járművet veszítettek. 

Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta fő kikötőjének otthont adó Szevasztopol felett tíz ukrán drónt lőttek le hétfőn. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Tűzoltók egy rakétatámadásban megsemmisült beváráslóközpont romjai között a kelet-ukrajnai Donyeckben 2023. január 16-án 
Fotós: - / Forrás: MTI/AP

Az EU elítélte az orosz légierő szombati támadásait az ukrán városok ellen

Elítélte az orosz légierő szombati támadásait az ukrán városok ellen az Európai Unió külügyi szóvivője hétfőn.

A hétvégén újabb orosz rakéták csapódtak be ukrán városokban, köztük Dnyipro egyik lakóépületébe. Oroszország továbbra is embertelen arcát mutatja és brutális rakétaterrort alkalmaz

– mondta Peter Stano az Európai Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: az ilyen műveletek háborús bűnöknek minősülnek, nem maradhatnak büntetlenül.

Az oroszok barbár akciói megerősítik az EU-t abbéli elhatározásában, hogy elszámoltassa a háborús bűnösöket és tovább támogassa az ukrán népet

– tette hozzá.

Közölte: az ukrajnai civil célpontok elleni hétvégi orosz támadás, „újabb példa arra, hogy az orosz rezsim tovább kívánja fokozni a feszültséget a konfliktusban.”

Az EU-ban tárgyalások folynak arról, hogyan kezeljék Oroszország folyamatos agresszióját, és hogyan reagáljanak az eszkaláció legújabb jeleire

– mondta Peter Stano.

Ukrán hivatalos források szerint Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat. A támadásban elhunytak száma hétfőre negyvenre nőtt, mintegy harminc ember eltűnt, 75-en megsebesültek, köztük 14 gyerek.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn tagadta hogy az orosz hadsereg csapást mért lakóépületekre. Közölte: a dnyiprói lakóház egy ukrán légvédelmi rakéta miatt omlott össze.

Peszkov arra utalt, hogy Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének állományon kívüli tanácsadója szombat este azt mondta, hogy a ház egy része azért omlott össze, mert rázuhant az ukrán légvédelmi erők által lelőtt orosz rakéta.

Lengyel kormányfő Berlinben: Európa sorsa is eldől Ukrajnában

Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa sorsa is eldől Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért a német kormánynak minden lehetséges módon, így páncélozott szállító harcjárművekkel is támogatnia kell a szabadságért küzdő országot – jelentette ki a lengyel kormányfő hétfőn Berlinben.

Mateusz Morawiecki az egyik legtekintélyesebb német politikus, Wolfgang Schäuble parlamenti képviselői munkássága kezdetének 50. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elvetett a hidegháború vége óta folytatott európai Oroszország-politika alapvetését, a közeledést, valamint a demokratikus és piacgazdasági irányú változások ösztönzését a kereskedelmi kapcsolatok erősítése révén.

MORAWIECKI, Mateusz; SCHÄUBLE, Wolfgang
 Wolfgang Schäuble, a német parlament volt elnöke Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) társaságában a parlamenti képviselősége 50. évfordulójának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2023. január 16-án
Fotós: Lisi Niesner / Forrás: MTI/AP/Reuters pool

Mint mondta, „az ördöggel cimborál”, aki megállapodásokat köt Oroszországgal. Sokan illúziókat kergettek az utóbbi három évtizedben, Lengyelország viszont évszázadokat töltött „az orosz imperializmus árnyékában”, így világosan látja, hogy Ukrajna, a balti államok és Lengyelország függetlensége nem egyeztethető össze az orosz birodalmi érdekekkel – fejtette ki a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel konzervatív párt politikusa a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) rendezvényén.

Hangsúlyozta, hogy 

Ukrajnát „az európai túlélés” érdekében is támogatni kell, hiszen Ukrajna az orosz támadás elleni védekezéssel „a szabadságért és a jövőnkért” is küzd. Ezért a német kormánynak minden „létfontosságú” fegyverrel segítenie kell az ukrán haderőt, így „nem maradhatnak a raktárakban” a páncélozott szállító harcjárművek sem 

– idézte Mateusz Morawiecki beszédét az ARD országos közszolgálati televízió.

A lengyel kormány a napokban jelezte, hogy egy harckocsizászlóalj - egy 14 járműből álló egység - erejéig Leopard-2 típusú német harcjárművekkel is támogatná Ukrajnát, ha más országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez.

Lengyelország után Finnország és Spanyolország is jelezte, hogy hajlandó átadni Leopardokat Ukrajnának. A Lepodard-2 a világ legerősebb páncélozott szállító harcjárművének számít.

A német sajtóban idézett szakértői vélemények szerint ilyen járművek megjelenése nagy számban jelentősen befolyásolhatja a háború menetét.

A német kormánynak döntő szerepe van abban, hogy Ukrajna megkapja-e a támogatást, akkor is, ha a német hadsereg (Bundeswehr) egyetlen ilyen járművet sem ad át Ukrajnának, és a gyártó - a Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall konzorciuma – sem szállít, mert a hadiipari exportról szóló jogszabályok szerint ezeket a járműveket csak a kormány engedélyével lehet külföldre értékesíteni, és ahhoz is meg kell szerezni Berlin hozzájárulását, ha a vásárló átadna Leopardokat más országnak.

A hadiipari exportot felügyelő gazdasági tárca vezetője, Robert Habeck a lengyel kezdeményezéssel kapcsolatban egy pénteki tájékoztatón azt mondta, hogy „Németország nem állhat az Ukrajna támogatásáról döntő országok útjába, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz”. Olaf Scholz kancellár egyelőre nem nyilatkozott a kérdésről.

Medvedcsuk: a rendezéshez el kell ismerni Oroszország érdekeit

Az ukrajnai helyzet rendezéséhez el kell ismerni minden fél, benne Oroszország érdekeit, Ukrajnában pedig a Nyugattól független politikai mozgalmat kell indítani – írta az Izvesztyija című orosz lap hétfői számában Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikus, akit megfosztottak ukrán állampolgárságától.

A hidegháború azzal a politikai döntéssel ért véget, hogy építsünk fel olyan új világot, amelyben nincsen háború. Jól látható, hogy ez a világ nem épült fel, hogy a jelenlegi világpolitika visszatért ugyanoda, ahonnan az enyhülés elindult. És most már csak két lehetőség van: vagy belecsúszunk a világháborúba és nukleáris konfliktusba, vagy újraindítjuk az enyhülési folyamatot, amihez minden fél érdekeit figyelembe kell venni

– vélekedett az ukrán vezetés által oroszbarátnak bélyegzett politikus.

Medvedcsuk szerint a konfliktus vagy eszkalálódni fog, átterjedve Európára és más országokra, vagy sikerül lokalizálni. Mint írta, a második úthoz az kell, hogy „a békepártiakat meghallják”, amit azonban az akadályoz, hogy a nyugati országok támogatják a katonai megoldást Ukrajnában.

A politikus azt állította, hogy sok ukrán a béke híve, és nem támogatja Zelenszkijt a katonai győzelemre való törekvésben, ahhoz pedig, hogy ezek az emberek meghallgatásra találjanak, olyan politikai mozgalom elindítására van szükség, amelynek nem részesei a nyugati országok.

Politikai mozgalmat kell létrehozni azokból, akik nem adták meg magukat, akik nem mondtak le meggyőződésükről halál és börtönbüntetés terhe mellett, akik nem akarják, hogy hazájuk a geopolitikai leszámolás színhelyévé váljon

– írta Medvedcsuk, aki azzal vádolta meg az amerikai és az európai politikusok nagy részét, hogy nem akarnak békét.

A szerző szerint Ukrajnában 1991 óta két ország élt egymás mellett: egy ellen-Oroszország és egy másik Oroszországként élő Ukrajna.

Az egyik nem tudja elképzelni magát Oroszország nélkül, a másik nem tudja elképzelni magát Oroszországgal együtt. Ugyanakkor ez a felosztás meglehetősen mesterséges. Ukrajna történelme nagy részében Oroszországgal együtt haladt, kulturálisan és szellemileg is kötődik hozzá. Az Oroszországgal való integrációt a gazdaság egyértelműen diktálja, mert ha a szomszédban egy ilyen hatalmas piac és ekkora erőforrásmennyiség áll rendelkezésre, ezzel nem élni, mi több, ennek ellenállni csak egy nagyon korlátolt hatalom tud

– fogalmazott Medvedcsuk.

Ukrajna függetlensége jó eséllyel végződhetett volna gazdasági összeomlással, ha nem lett volna a délkelet, ahol most ádáz harcok folynak. Ukrajna délkeleti része hatalmas termelési kapacitásával és fejlett iparával beillesztette Ukrajnát a nemzetközi munkamegosztásba. Nem szokás erről beszélni, de az 1990-es években az orosz ajkú délkelet volt az, amely megmentette Ukrajna gazdasági és ezzel együtt politikai függetlenségét 

– írta Medvedcsuk.
   Emlékeztetett arra, hogy a délkeleti régió üzleti élete nagymértékben kötődik Oroszországhoz és az érdekeihez, „így a konfliktus már nem tisztán belügy”.
   Az ukrajnai konfliktus gyökerét Medvedcsuk abban látja, hogy a Nyugat és Oroszország hogyan élte meg a hidegháború lezárását. A Nyugat magát egyértelműen győztesnek, Moszkvát pedig vesztesnek tekinti.

És ha Oroszország állítólag a legyőzött fél, akkor az egykori Szovjetunió és a szocialista tábor területe az Egyesült Államok és a NATO jogos zsákmánya, amely felett a +jaj a legyőzötteknek!+ elve alapján a Nyugat átveszi az ellenőrzést. Ukrajna ebből eredően az Egyesült Államok, a NATO, és egyáltalán nem Oroszország befolyási területe 

– utalt a nyugati érvelésre Medvedcsuk.

Úgy vélekedett, hogy a Kelet és Nyugat katonai konfrontációjából, amely akár nukleáris katasztrófával is végződhetett volna, Moszkva és Washington közösen találta meg a kiutat, és nem arról volt szó, hogy a Nyugat bekebelezi a Keletet.

Egyenlő együttműködésről és egy új politikai és gazdasági valóság közös felépítéséről volt szó. A hidegháború végének két megközelítését látjuk tehát világosan: egyrészt a győztesek diadalát, másrészt egy új világ és civilizáció építését. Ezekre a megközelítésekre alapozva fognak a jövőben az események alakulni 

– jósolta a politikus.

Medvedcsuk, akinek Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztkomája, most publikált egy cikket először, mióta elhagyta Ukrajnát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kitért az arra vonatkozó kérdések  megválaszolása elől, hogy Putyin olvasta-e a cikket, vagy hogy fogadta-e a politikust, amióta Oroszországba érkezett.

Medvedcsuk korábban az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Platform - Az Életért párt politikai tanácsának vezetője volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly április 12-én jelentette be, hogy letartóztatták hazaárulás és a háborús törvények megsértésének vádjával. Egyes ukrán sajtóforrások állítása szerint Kijev orosz kézre kerülése esetén oroszbarát kormányt alakíthatott volna.

MEDVEDCSUK, Viktor
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott kép az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által őrizetbe vett, megbilincselt kezű Viktor Medvedcsuk ukrán politikusról egy meg nem nevezett helyszínen 2022. április 12-én
Fotós: Ukrán elnöki sajtóhivata / Forrás: MTI/EPA

Medvedcsuk szeptember végén, fogolycsere keretében hagyhatta el Ukrajnát. Zelenszkij január 11-én fosztotta meg az ukrán állampolgárságától, később a parlament a mandátumától is.

Az ukrán alkotmány 25. cikke értelmében egyébként egy ukrán állampolgár nem fosztható meg az állampolgárságától, nem utasítható ki Ukrajnából és nem adható ki más államnak.

 

Ukrán dróntámadás Szevasztopol ellen

A Krím-félsziget Oroszország által kinevezett kormányzója közölte, hogy elhárítottak egy Szevasztopol elleni ukrán dróntámadást.

Mihail Razvozhajev kormányzó egy Telegram-posztban azt állította, hogy 

a légvédelem és a Fekete-tengeri Flotta "10-ből 10" ukrán drónt lőtt le a tenger felett.

Cáfolva az ukrán médiában megjelent értesüléseket, miszerint robbanások történtek volna a városban, hozzátette: 

A városban és a környékén sem sérült meg semmilyen objektum. Minden nyugodt

– írja a Sky News.

Közös légi hadgyakorlatot kezdett Oroszország és Fehéroroszország

Oroszország és Fehéroroszország hétfőn közös hadgyakorlatot kezdett – közölte a fehérorosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint: 

a két szövetséges ország január 16. és február 1. között légi hadgyakorlatokat tart az összes fehérorosz katonai repülőtéren, a manőverekben közreműködik egy gépesített dandár is 

– közölte a fehérorosz védelmi minisztérium.

Minszk szerint a légi gyakorlatok védelmi jellegűek, és az ország nem lép be az ukrajnai háborúba.

Az ukrán fővárosban és a Nyugaton is attól tartanak, hogy Moszkva Fehéroroszországot felhasználva újabb szárazföldi támadást indíthat Ukrajnában, akárcsak tavaly februárban, amikor fehérorosz területről, északról is orosz csapatok léptek be Ukrajna területére.

Az orosz erők ismét Herszont lőtték, áldozatok

Az orosz erők hétfő délelőtt egy toronyházat, egy bentlakásos iskolát és egy gyermekkórházat támadtak meg Herszon városában, aminek következtében egy ember, az elmúlt nap folyamán pedig hárman haltak meg a térségben – közölte Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő hozzátette, hogy 

az elmúlt nap során az orosz hadsereg kilencven alkalommal támadta meg Herszon megyét harckocsikkal, aknavetőkkel és rakéta-sorozatvetőkkel. Ezen belül 21-szer lőtték a megyeszékhelyet, Herszont. 

A város lakónegyedeit is csapás érte. Megjegyezte, hogy az oroszok célzott lövést adtak le a Nemzetközi Vöröskereszt épületére, a városi kórházra, a fogyatékos gyermekek rehabilitációs központjára, egy hajógyárra, egy létfontosságú infrastrukturális létesítményre és a lakóépületekre. A halálos áldozatok mellett 14 lakos szenvedett különböző súlyosságú sérüléseket.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy hétfőre virradó éjjel az orosz erők rakétacsapást mértek Zaporizzsja városra és peremvidékére, a támadás következtében öt civil, köztük két gyermek megsebesült. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy egy rakéta egy ötemeletes lakóház mellett csapódott be, ennek következtében sérült meg az említett öt helyi lakos, köztük egy 9 és egy 15 éves gyermek.

Egy éjszakai orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóház a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2023. január 16-án
Fotós: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP

A katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy negyvenre emelkedett Dnyipróban a halálos áldozatok száma, és három gyermek van közöttük. 

A megyeszékhelyen szombaton talált el egy orosz lövedék egy kilencemeletes lakóházat. A sérültek száma 75-re emelkedett, közülük 15 gyermek. 39 embert mentettek ki, a 46 eltűntből 12-őt találtak meg eddig.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy jelentősen megnőtt az energiahiány Ukrajnában, amit az erőművek elleni rakétatámadások okoztak.

 A regionális energiatársaságoknak egész napra csökkentett fogyasztást írtak elő, kilenc régióban pedig vészleállást rendeltek el.

Lengyel védelmi elemző: Minden jel arra mutat, hogy Fehéroroszország is csatlakozik a háborúhoz

Egy független védelmi elemző a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy

minden jel arra mutat, hogy Fehéroroszország a jövőben csatlakozik a háborúhoz.

Konrad Muzyka a fehérorosz erőket "egy kicsit rejtélyesnek" nevezte, de hozzátette, hogy a reguláris erők április óta megállás nélkül gyakorlatoznak, és nemrég frissítették a tartalékosok adatait.

A lengyel védelmi elemző elmondta:

A fehéroroszok katonai tevékenységének intenzitása és mértéke a legmagasabb a hidegháború vége óta. Soha nem láttunk még fehérorosz erőket ennyit gyakorolni. Április vége óta lényegében minden olyan katonai képességet gyakoroltak, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy Fehéroroszország csatlakozzon a háborúhoz.

Kreml: Oroszország nem mér csapást lakóházakra

Az orosz hadsereg nem mért csapást lakóépületekre, ukrán részről is közölték, hogy a dnyiprói lakóház szombati összeomlása egy légvédelmi rakétatalálat következménye volt - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

Az orosz fegyveres erők nem mérnek csapást lakóépületekre vagy a szociális infrastruktúrára. A csapásokat katonai - nyilvánvaló vagy álcázott - célpontok ellen hajtják végre

– mondta Peszkov.

Önök is látták az ukrán fél egyes képviselőinek következtetéseit, amelyek szerint ez a tragédia a légvédelmi ellenrakéták működésének eredménye volt

 – tette hozzá.

Peszkov arra utalt, hogy Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének állományon kívüli tanácsadója szombat este azt mondta, hogy Dnyipróban egy ház egy része azért omlott össze, mert rázuhant egy, az ukrán légvédelmi erők által lelőtt rakéta. Aresztovics, aki a háborúval kapcsolatos ügyek egyik vezető kommunikátora Kijevben, később, miután bíráló nyilatkozatok célpontjává vált Ukrajnában, azzal igyekezett tisztázni magát, hogy ezt akkor mondta, amikor már a fáradságtól „járás közben elaludt”.

Lelőtték, egy lépcsőházra esett. Felrobbant, amikor lezuhant

– jelentette Aresztovics szombaton, Mark Fejgin YouTube-műsorában a Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál szerint.

Romeltakarítást végző mentők 2023. január 15-én, miután az előző nap orosz rakétatalálat ért egy lakóházat az ukrajnai Dnyipróban. A támadás következtében legalább 23 ember életét vesztette
Fotós: Oleg Pertaszjuk / Forrás: MTI/EPA

Dnyipro polgármestere, Borisz Filatov a Telegram-csatornáján élesen bírálta Aresztovicsot és felszólította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), hogy „reagáljon” az elnöki hivatali tanácsadó nyilatkozatára. Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek nincs olyan eszközük, amely alkalmas lenne az olyan, H-22-es orosz rakéták lelövésére, mint amilyen a dnyiprói lakóházat eltalálta.

A Meduza ukrán sajtóforrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők képviselői korábban legalább három alkalommal tettek bejelentést a Szovjetunióban 1958-ban kifejlesztett és 1968-ban hadrendbe állított szuperszonikus rakéták lelövéséről.

Ezeket a korábbi bejelentéseket az ukrán légierő tévesnek minősítette.

Aresztovics vasárnap esti Telegam-bejegyzésében azt írta, hogy „senki sem fogja Ukrajnát hibáztatni” azért, hogy a rakéta egy lakóházra zuhant.

Ahogy nem hibáztatták a légvédelmi rakétánk lengyelországi lezuhanása után sem, ami két lengyel állampolgár halálát okozta. Oroszország bűnössége egyértelmű, ezt nem lehet elhomályosítani vagy gyengíteni. Mindenki tökéletesen érti , hogy ha nem lett volna orosz csapás, nem lett volna tragédia, függetlenül a támadás konkrét mechanizmusától

– fogalmazott az ukrán tanácsadó.

Ukrán hivatalos források szerint a rakéta által eltalált dnyiprói lakóházban hétfőre negyvenre nőtt a halálos áldozatok száma, mintegy harminc ember pedig eltűnt, 75-en megsebesültek, közülük 14 gyerek.

Folytatódik a lakóépületek lerombolása Mariupolban (videó)

40-re emelkedett a dnyiproi rakétacsapás halálos áldozatainak száma

A dnyiprói támadás halálos áldozatainak száma 40-re emelkedett. A mentési munkálatok még mindig folynak majdnem két teljes nappal a rakétacsapás után, amely a háború eddigi egyik legtöbb civil áldozatot követelő csapásának bizonyult. 

Eddig 39 embert mentettek ki a romok alól, és legalább 75-en megsebesültek, köztük 14 gyermek.
A lakóház további 30 lakóját még mindig keresik.

Tűzoltók egy rakétatámadásban megsemmisült beváráslóközpont romjai között a kelet-ukrajnai Donyeckben 2023. január 16-án. Az orosz hatóságok szerint a támadást az ukrán hadsereg hajtotta végre
Fotós: - / Forrás: MTI/AP

Ukrajna szerint az épületet egy orosz Kh-22-es rakéta találta el, amelynek lelövéséhez nem rendelkezik légvédelemmel.

A kreml azt állítja, hogy szombati rakétacsapáshulláma nem célzott lakóépületeket.

Oroszország felül akar kerekedni

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóintézet elemzése szerint Moszkva valószínűleg „döntő stratégiai akcióra” készül idén, hogy „véget vessen Ukrajna hadműveleti sikereinek és visszaszerezze a kezdeményezést”.

A Kreml megkésve hajtja végre a személyzeti mozgósítást, az átszervezést és az ipari intézkedéseket, amelyeket reálisan a 2022. februári ukrajnai invázió megindítása előtt kellett volna megtennie, és lépéseket tesz a „különleges katonai művelet” nagyszabású hagyományos háborúként való lebonyolítására

– írta az ISW.

A kutatóintézet szerint a következő hat hónapon belül a következő lépésekre fog sor kerülni Moszkva részéről:

1. Még több katonát vezényelnek a frontvonalra. Terveket jelentettek be az orosz hadsereg bővítésére új hadosztályok felállításával, a 2010 előtti katonai körzetek visszaállításával Nyugat-Oroszországban és a sorkötelezettségi korhatár emelésével. Az ISW szerint Moszkva szándékában áll „megreformálni az orosz hadsereget, hogy nagyszabású hagyományos hadviselést folytathasson” – bár valószínű, hogy valójában nem fog rendelkezni ezzel a képességgel.

2. A mozgósított katonák megőrzése a jövőbeni felhasználásra. Bár kezdetben kiképzetlen csapatokat küldtek a frontra, most Oroszország időt szán arra, hogy kiképezze és felszerelje ezeket az erőket egy későbbi, koncentrált bevetésre.

3. „Megkísérli újjáéleszteni védelmi ipari bázisát” – vagyis nagyobb hangsúlyt fektet az utánpótlás fenntartására.

4. Újra központosítja a háborús erőfeszítések irányítását azzal, hogy Oroszország legmagasabb rangú egyenruhás tisztjét, Valerij Geraszimov vezérkari főnököt nevezte ki hadvezetővé.

5. Az invázió közvélemény általi támogatásának újjáélesztése az információs tér feletti ellenőrzés fokozásával.

Az orosz rakéták fele még indításra vár

Az orosz fekete-tengeri flotta csak az előkészített Kalibr cirkálórakétáinak felét indította el, a másik fele az ukrán hadsereg szerint bármikor bevethető.

Natalia Humeniuk, az ukrán hadműveleti parancsnokság déli részlegének szóvivője elmondta:

A Fekete-tengeren lévő rakéták körülbelül a felét használták fel az eddigi támadások során. Ezek a rakétahordozók továbbra is harci szolgálatban maradnak... Tisztában kell lenni azzal, hogy még mindig bevethetők.

Az orosz védelmi minisztérium által videófelvételről készített és 2023. január 13-án közreadott képen orosz tüzérek 122 milliméteres BM-21-es Grad rakétavetővel tüzelnek a kelet-ukrajnai Donyecki területen
Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Robbantási szakértőket képeznek ki Kambodzsában

Kambodzsa vállalta, hogy 15 ukrán robbanóanyag-szakértőt fogad és képez ki, valamint megosztja a területek aknamentesítésével kapcsolatos szakértelmét.

Megrázó felvételek a bombázás előtt és után

Oroszország január 14-én indította leghalálosabb támadását Dnyipro ellen, a legfrissebb adatok szerint legalább 30 ember, köztük egy 15 éves lány meghalt és 73 ember megsérült.

A Dnyipro elleni rakétatámadás következtében meghalt az ukrán kitüntetett ökölvívóedző, Mihajlo Korenovszkij, aki a bombázások előtt egy nappal ünnepelte családjával lánya születésnapját.

A bombázás utáni képeken pedig a romokban álló konyhájuk látható, ahol a szülinapi videót is felvették.

Sortűz alá vették Herszont

Az orosz erők január 15-én 90 alkalommal lőtték a Herszon területet, három ember meghalt és 14 megsebesült – jelentette Jaroszlav Janusevics, a Herszon terület kormányzója.

Ukrajna tartja pozícióit Szoledarban

Vasárnaptól az ukrán erők állásokat tartanak fenn a Bakhmutól északra fekvő Szoledarban – közölte a brit védelmi minisztérium. A hétvégén intenzív harcok folytak a donbászi front Kremina és Bakhmut szektorában is – tette hozzá a minisztérium.

Összességében az UAF továbbra is fokozatosan előretolja frontvonalát keletre, Kremina város szélén

– áll a jelentésben.

Oroszország csapást mért Zaporizzsjára

Oroszország az éjszaka folyamán támadást indított Ukrajna délkeleti Zaporizzsja városa ellen, amelyben civilek sebesültek meg és lakóépületek infrastruktúrája semmisült meg – közölték regionális tisztviselők.

Egy éjszakai orosz rakétatámadásban megrongálódott házból költöznek ki lakók a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2023. január 16-án
Fotós: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP

Olekszandr Sztaruh, a zaporizzsjai területi államigazgatás vezetője helyi idő szerint hajnali 1 óra körül egy Telegram-üzenetben közölte, hogy Oroszország rakétatámadást indított a régióközpont ellen.

A zaporizzsjai városi tanács titkára, Anatolij Kurtev megerősítette, hogy három embert kórházba szállítottak. Köztük van egy kilenc és egy tizenöt éves gyermek.

Képek az orosz–fehérorosz gyakorlatról

Oroszország és Fehéroroszország közös hadgyakorlatot kezd hétfőtől február 1-ig, mely során légi hadgyakorlatot tartanak az összes fehérorosz katonai repülőtéren.

Ukrajna aggodalmát fejezte ki egy esetleges újabb orosz offenzíva miatt a fehérorosz területről, mivel az országot korábban a támadások ugródeszkájaként használták.

Oroszország nyomást gyakorol Fehéroroszországra, hogy csapatok küldésével közvetlenül vegyen részt a háborúban.

Ennek következtében Ukrajna megerősítette védelmét a fehérorosz határ mentén.

A Dnyipro elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma 35-re emelkedett

A Dnyiproban egy lakóház nagy részét leromboló orosz rakétatámadásban legalább 35 ember, köztük két gyermek vesztette életét – közölte Valentyn Reznicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója a Telegramon.

Az is kiderült, hogy a Dnyipro elleni orosz rakétatámadás következtében meghalt egy híres bokszedző, Mihajlo Korenovszkij.

A NATO még több nehézfegyvert küld

A NATO főtitkára szerint Ukrajna hamarosan újabb nehézfegyver-szállításokra számíthat a nyugati országoktól.

A közelmúltbeli ígéretek fontosak – és a közeljövőben továbbiakra számítok – mondta Jens Stoltenberg a Handelsblatt című német napilapnak.

A nyugati szövetségesek fontolóra veszik harckocsik küldését Kijevbe a németországi Ramsteinben jövő pénteken tartandó találkozó előtt, ahol a kormányok várhatóan bejelentik a katonai támogatásra vonatkozó legújabb ígéreteiket.

E hónap elején Franciaország, Németország és az Egyesült Államok AMX-10 RC könnyű harckocsikat, 40 német Marder gyalogsági járművet és 50 Bradley harcjárművet ígért.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szombaton ígéretet tett arra, hogy 14 Challenger 2 harckocsit szállít Ukrajnának, és ezzel az első nyugati ország lenne, amely a Kijev által kért nehéz harckocsikat leszállítaná.

Az USA kiképzési programot indít az ukrán erők számára

Az amerikai hadsereg elindította az ukrán erők kibővített, kifinomultabb kiképzési programját, amely a nagyszabású harcokra összpontosít, és amelynek célja, hogy megerősítse Ukrajna képességét arra, hogy területeket foglaljon vissza az orosz erőktől – közölte vasárnap a Pentagon legfőbb tábornoka.

Mark A. Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a Washington Post jelentése szerint elmondta, hogy a kiképzés vasárnap kezdődött a németországi Grafenwoehr gyakorlóterén, és öt-hat hétig tart majd.

A jelentések szerint mintegy 500 katona fog részt venni a kiképzés kezdeti változatán, amely a hadsereg által kombinált fegyveres hadviselésnek nevezett kiképzésre összpontosít.

Azt akarjuk, hogy az ukránok képesek legyenek sikeresen megvédeni az országukat. Ukrajna nem tesz mást, mint védi magát, és megpróbálják felszabadítani az oroszok által megszállt Ukrajnát

– mondta Milley.

Az ukrán sürgősségi szolgálat által 2023. január 16-án közreadott képen egy sebesült nőt mentenek ki tűzoltók az előző napi orosz rakétatámadásban megsemmisült épület romjai közül az ukrajnai Dnyipróban január 15-én. A támadás következtében több mint húsz ember életét vesztette
Fotós: Pavel Petrov / Forrás: MTI/AP/Ukrán sürgősségi szolgálat

Több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán–magyar határszakaszon 5097-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6300-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.

Az ukrajnai háború elől vonattal 115 ember – köztük 37 gyermek – érkezett Budapestre – írták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Döntő akcióra készülnek az oroszok

A Kreml döntő akciót készül végrehajtani a következő hat hónapban, hogy visszaszerezze a fölényt Ukrajnában a sikeres ukrán ellentámadások sorozata után – közölte az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW).

Veszteségek az orosz zsoldoscsapatban

A Wagner-csoport által toborzott orosz elítéltek közel 80 százalékát megölték vagy megsebesítették – közölte Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal tanácsadója.

Összefog az orosz–fehérorosz légierő

Fehéroroszország biztonsági tanácsa vasárnap közölte, hogy az Oroszországgal hétfőn kezdődő közös légierőgyakorlatok tisztán védelmi jellegűek, és a felderítési feladatokra, valamint egy esetleges támadás meghiúsítására összpontosítanak. Ez egy intézkedéssorozat lesz, amely felkészíti a mi és az orosz légierőnket a vonatkozó harci feladatok végrehajtására – mondta Pavel Muravejko, a fehérorosz biztonsági tanács első helyettes államtitkára. (The Guardian)

További nehézfegyvereket kap Ukrajna

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke megerősítette, hogy az ország a következő hetekben 14 Challenger 2 harckocsit és más fejlett tüzérségi támogatást nyújt Ukrajnának. Ugyanakkor az Ukrajna által kért német ipari tartalékokból származó harckocsik csak 2024-ben lesznek szállíthatóak – mondta  Armin Papperger a Rheinmetall vezérigazgatója. (The Guardian)

Putyin elégedett

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz állami televíziónak azt mondta, hogy a „különleges katonai művelet” lendületet vett.

„Minden a védelmi minisztérium és a vezérkar tervei szerint zajlik” – mondta Putyin, aki reméli, hogy a katonái további győzelmeket fognak aratni, miután Oroszország elfoglalta a kelet-ukrajnai Szoledart –, amit egyébként Ukrajna vitat.

Harminc halott Dnyiproban

Harmincra emelkedett a Dnyiproban vasárnap egy lakótömböt ért orosz rakétatámadás áldozatainak a száma – írta a The Guardian. Az áldozatok egyike egy 15 éves lány.  A dnyiprói városi önkormányzat közölte, hogy 43 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.

 

Az EU elítélte az orosz légierő szombati támadásait az ukrán városok ellen
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában