Diplomácia

2022.12.16. 05:48

Michel: már jövőre biztosítani kell Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez – közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Forrás: MTI/EPA

Fotós: Olivier Hoslet

Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A fontos lépést jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről – húzta alá.

Közölte továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – közölte.

Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást – mondta.

Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére – közölte.

A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben – tájékoztatott Charles Michel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog.

Felhívta a figyelmet, hogy jövőre Európában, 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét.

„Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában és ne az Egyesült Államokban fektessen be”

– fogalmazott.

Ennek érdekében négypontos tervet javasol majd az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöld átmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.

A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban.

„A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében”

– fogalmazott.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor közös európai választ sürgetett az amerikai tervezett állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: el kell kerülni az unió egységes piacát veszélyeztető egyéni megoldásokat.

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit.

„Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet”

– fogalmazott a francia elnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok energiaügyi miniszterei hétfőre tervezett tanácskozásukon minden tagállamnak elfogadható megoldást találnak a tőzsdén jegyzett gázárplafon meghatározása ügyében.

Olaf Scholz német kancellár távozáskor adott nyilatkozatában, az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.

„A ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat”

– jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulást érhető el amerikai partnerekkel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában