Ukrán válság

2022.11.21. 06:27

Az oroszok ismét lövik Herszont

A háború 271. napjának krónikája.

Ukrán katonák állnak a Herszoni Nemzetközi Repülőtér lerombolt épülete előtt Herszon külvárosában, 2022. november 20-án

Forrás: AFP

Fotós: Bulent Kilic

Ukrajna támadást indíthatott a Dnyeper bal partján

Ukrajna déli hadműveleti parancsnoksága közölte, hogy a Mikolajivi területen lévő Kinburn-félszigetnél megkezdődött egy katonai művelet – közlésük szerint a tengeren tomboló vihar segíti az ukrán csapatokat a terület visszafoglalásában.

Az ukrán csapatok Herszon város november 11-ei visszafoglalása óta már valószínűleg hajtottak végre kisebb katonai akciókat a térségben.

Moszkva: a NAÜ megkapta a zaporizzsjai atomerőműre mért csapások adatait

Eljuttatta a zaporizzsjai atomerőművet ért ukrán támadásokra vonatkozó adatokat Oroszország a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) - közölte Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő hétfőn Moszkvában.

"A mostani csapássorozat után, ahogy korábban, úgy most is átküldünk minden rendelkezésre álló információt a találatok következményeiről, beleértve a fotó- és videoanyagokat" - mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország arra kérte a NAÜ-t, hogy haladéktalanul tájékoztassa tagállamait a történtekről, mert a nemzetközi közösségnek tudnia kell, hogy ki a felelős az erőmű elleni támadásokért.

Zaharova úgy vélekedett, itt az ideje, hogy a nevükön nevezzék a dolgokat, különben lehetetlen lesz megfékezni az ukrán hadsereg támadásait.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők szombaton és vasárnap reggel több mint 20 nagy kaliberű tüzérségi lövedéket lőttek ki a zaporizzsjai atomerőmű területére, valamint a létesítményt tápláló távvezetékre. A létesítményben a sugárzás szintje továbbra is normális.

Az orosz hadsereg által szervezett mariupoli sajtóút során készült kép egy gépfegyveres katonáról a zaporizzsjai atomerőmû bejárata elõtt a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. május 1-jén
Fotós: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA

Renat Karcsaa, a Roszenergoatom főigazgatójának tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva vasárnap elmondta: a NAÜ-nek a zaporizzsjai atomerőműben tartózkodó szakértői tájékoztatást kaptak arról, hogy az ukrán fegyveres erők szombaton és vasárnap a Dnyipropetrovszk megyei Marhanecből lőtték az erőművet. Karcsaa szerint egy ballisztikai szakértő bizonyítékokkal alátámasztva magyarázta el a csapások eredetét a NAÜ képviselőinek. Az orosz tisztségviselő szerint az ügynökség szakértői ezt követően jelentést küldtek a központjukba.

Elmondta azt is, hogy a létesítményben olyan szerkezeteket építenek ki, amelyek "biztonsági párnaként" szolgálnak, és megvédik a nukleáris hulladéktárolót a tüzérségi lövedékek esetleges találatától. 

Karcsaa szerint a "valódi döntéseket meghozó államoknak" szerződésben kellene kötelezniük Ukrajnát arra, hogy állítsa le a tüzérségi támadásokat, a kötelezettség megszegésének pedig súlyos következménnyel kellene járniuk.

Korábban az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők kéthónapos szünet után a hétvégén újrakezdték a zaporizzsjai atomerőmű lövetését, legkevesebb 25 lövedéket kilőve rá. Ezek közül az egyik a 2. számú különleges épület tetejét találta el, ahol a nukleáris üzemanyagot tárolják. A támadást a tárca szerint az orosz tüzérség elfojtotta.

Zelenszkij: a NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot

A NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt - jelentette ki az ukrán elnök az észak-atlanti szövetség 68. parlamenti közgyűlésének hétfői záróülésén Madridban.

"Az lenne a helyes, ha parlamentjeikben elismernék Oroszországot terrorista államként" - fogalmazott Volodimir Zelenszkij videokapcsolaton keresztül elmondott beszédében, amelyben hangsúlyozta: Oroszország milliók életét sodorja közvetlen veszélybe azzal, hogy télen tönkreteszi az áramellátást, a vízellátást és a fűtést.

Az elnök az agresszor elleni szankciók további fokozását követelte, és szorgalmazta egy újabb korlátozó intézkedéscsomag elfogadását az Európai Unió részéről. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az országának eddig nyújtott támogatásért, de további segítséget, "kellő mennyiségű és minőségű" légvédelmi és rakétaelhárító rendszerek biztosítását kérte a közgyűléstől.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO 68. parlamenti közgyűlésének záróülésén Madridban 2022. november 21-én 
Fotós: Oscar del Pozo / Forrás: AFP

"Fel kell készülnünk arra, hogy hosszú ideig segítsük Ukrajnát" - hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki beszédében figyelmeztetett a támogatás "kifáradásának" kockázatára.

Véleménye szerint meg kell érteni, hogy a demokrácia és a szabadság védelmének ára van, amelyet a szövetséges országokban a megélhetési költségek drágulásával, Ukrajnában azonban vérrel fizetnek meg. "Ha engedjük, hogy Putyin győzzön, mindannyiunknak egy sokkal nagyobb árak kell fizetnünk" - tette hozzá.

A főtitkár szót emelt a katonai támogatások további növelése mellett annak érdekében, hogy Ukrajna "független és szuverén nemzetként" létezhessen. Ismét sürgette a NATO-tagországokat védelmi kiadásaik további bővítésére legalább a GDP 2 százalékáig, amelyet "küszöb, nem pedig plafon" értéknek nevezett.

 

Magyarországot és Törökországot felszólította, hogy mielőbb fejezzék be Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását nemzeti parlamentjeikben.

 

Pedro Sánchez, a közgyűlésnek otthont adó Spanyolország kormányfője az eseményen bejelentette: még ebben a hónapban megkezdi működését Toledóban az a katonai kiképzőközpont, ahol Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében ukrán katonák képzését segítik.

Orosz védelmi vonalat hoznak létre az Ukrajnával határos Belgorod megyében

Új, a 10-17. században fennállóhoz hasonló védelmi vonalat alakítanak ki az orosz-ukrán határ mentén Belgorod megyében - jelentette ki hétfői sajtótájékoztatón Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó.

Gladkov biztonsági szempontokra hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe.

"Röviden válaszolok: nagyszabású munkálatok vannak folyamatban. Április óta aktívan erősítjük a határokat a hatáskörünkön belül" - mondta a kormányzó.

A területen a korai középkorban, a krími tatárok ellen védekezve, a gyepűrendszerhez hasonló védvonalakat hoztak létre, amelyeket később ágyúkkal felszerelt erődökkel erősítettek meg,

 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz hadsereg által meghiúsított támadási kísérletei közben Kupjanszk irányában több mint 35 embert, két páncélozott járművet és négy kisteherautót, Liman irányában több mint húsz embert, három gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet, a donyecki régió déli részén pedig 70 ukrán halottat és sebesültet, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és öt páncélozott járművet veszített.

 

A szóvivő szerint az orosz fegyveres erők Dnyiprovszke község közelében megsemmisítettek egy ukrán diverzánscsoportot, amely megpróbált átkelni a Dnyeper bal partjára. Mint mondta, a donyeck régióbeli Kramatorszk közelében megsemmisült egy ukrán fegyver- és hadianyagraktár.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetési pontra, 54 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 124 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. A lövegelhárító művelet során megsemmisült két, az oroszországi Belgorod megye civil célpontjait támadó ukrán Uragan sorozatvető. Az orosz légvédelem ukrán Uragan és Vilha sorozatvetők 11 rakétáját fogta el.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2543 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6743 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 901 sorozatvetőt, 30 607 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7302 darab katonai járművet veszített.

Viktor Bondarev, az orosz parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a "kijevi rezsimnek" nincs sem katonai ereje, sem erőforrása a Krím megtámadásához, de a helyi lakosság sem támogatna egy ilyen kísérletet. Ezzel Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a nyilatkozatára reagált, amely szerint Kijev hadjáratot tervez az Oroszország által 2014-ben elcsatolt félsziget visszafoglalására.

Norvégia kétmilliárd koronával támogatja Ukrajna gázellátását

Norvégia kétmilliárd koronával (78 milliárd forint) támogatja Ukrajna gázellátását a télen - jelentette be hétfőn az oslói kormány.

Az összeget az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD) keresztül fogják folyósítani. "Ukrajna kifejezetten arra kérte Norvégiát, hogy segítsen a földgázellátás biztosításában ezen a télen" - hangsúlyozta Trygve Slagsvold Vedum pénzügyminiszter.

"Miközben vészesen közeleg a tél Ukrajnában, Oroszország fegyverként használja az energiát, és célzottan a kulcsfontosságú infrastruktúrát támadja az ukrajnai ellenállás megtörése érdekében" - mondta Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter. "Amit Oroszország csinál, az a nemzetközi jog súlyos megsértésének számít, és óriási megpróbáltatásoknak teszi ki Ukrajna lakóit" - tette hozzá.

Jonas Gahr Store norvég kormányfő még júliusban jelentette be, hogy 2022-ben és 2023-ban tízmilliárd koronával (390 milliárd forint) fogják támogatni Ukrajnát.

A Dnyeper folyóból vesznek vizet emberek Herszonban 2022. november 21-én 
Fotós: Bernat Armangue / Forrás: MTI/AP

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Telegram-csatornáján erősítette meg a norvég gázvásárlási támogatás tényét. A kormányfő szerint Ukrajna gáztározóiban jelenleg 14 milliárd köbméter gázt tárolnak, amely elegendő a fűtési szezonra. "Párhuzamosan a kritikus infrastruktúránkra mért orosz támadások miatt további forrásokat fogunk felhalmozni" - tette hozzá.

Az orosz gázszállítások korlátozása miatt Norvégia Európa egyik legfontosabb gázszállítójává lépett elő. Az oslói vezetés szerint a skandináv ország az idén 8-10 százalékkal emelte gázexportját, miközben a norvég állam a magas energiaárak miatt jelentős bevételre tesz szert a nemzetközi olaj- és gázeladásokból.

Az oroszok ismét lövik Herszont

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára - közölte Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács alelnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A helyi vezető bejelentette, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, 

becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. 

A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak, ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.

Nem terveznek további mozgósítást az oroszok

A Kreml közölte, hogy nem tervezik újabb orosz katonák behívását az ukrajnai harcokba egy második mozgósítási forduló keretében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újabb mozgósítás lehetőségéről kérdezve azt mondta:

a Kremlben nem folynak erről megbeszélések.

Vlagyimir Putyin elnök szeptemberben jelentette be, hogy 300 000 embert kíván behívni az ukrajnai harcokba, ami a második világháború óta az első mozgósítás lenne Oroszországban a sorozatos katonai vereségeket követően. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter októberben jelentette be a "részleges mozgósítás" befejezését.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott videóról készített képen orosz katonák 240 mm-es Tyulpan önjáró aknavetővel készülnek ukrán célpontokra tüzelni Ukrajnában 2022. július 21-én
Fotós: - / Forrás: MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Az oroszok szerint tíz hadifoglyot végeztek ki az ukránok

A Kreml azt is közölte, hogy bíróság elé fogja állítani azokat, akik felelősek az orosz hadifoglyok állítólagos kivégzéséért Ukrajnában. Oroszország egy, az orosz közösségi médiában keringő videóra hivatkozva

azzal vádolja az ukrán katonákat, hogy több mint 10 orosz hadifoglyot végeztek ki.

"Nem kétséges, hogy Oroszország maga is keresni fogja ennek a bűncselekménynek az elkövetőit. Meg kell találni és meg kell büntetni őket" - mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az AP idézte Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesét, aki szerint Kijev kivizsgálja a videót, de "nagyon valószínűtlen", hogy az azt mutatja, amit Moszkva állít.

Varsó elfogadja Berlin felajánlását a Patriot rakéták ideiglenes telepítésére

Varsó elfogadja Berlin felajánlását a Patriot rakéták ideiglenes lengyelországi telepítésére, és javasolni fogja, hogy a rendszert az ukrán határ közelében helyezzék el - közölte hétfőn Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak arra reagált a Twitteren, hogy Christine Lambrecht német védelmi miniszter felajánlotta: Berlin az amerikai gyártmányú Patriot-ütegek, valamint brit gyártmányú Eurofighter vadászgépek ideiglenes telepítésével támogatná Lengyelország védelmi erőit.

"Elégedetten fogadtam a német védelmi miniszter ajánlatát" - írta Blaszczak bejegyzésében. A politikus bejelentette: a tervezett hétfői telefonbeszélgetésben azt fogja javasolni a német félnek, hogy a Patriot-ütegeket a lengyel-ukrán határ közelébe telepítsék.

A Lengyelországnak felajánlott védelmi támogatás hasonló a szlovákiai német misszióhoz, amelyet Lambrecht vasárnapi bejelentése szerint a jövő év végéig meghosszabbítanának.

A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelenti. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében pedig a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak ezeket a védelmi fegyvereket, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: Przewodówban feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet "tragikus kimenetelű balesetnek" nevezték.

Jelentősen csökkent az ukrán gabonaexport

Ukrajna a 2022-23-as szezonban eddig közel 16,2 millió tonna gabonát exportált, ami 31,7%-kal kevesebb, mint az előző szezon ugyanezen szakaszában exportált 23,8 millió tonna - derült ki a mezőgazdasági minisztérium adataiból.

A minisztériumi adatok szerint november első 20 napjában 3 millió tonna különböző gabonafélét exportáltak, 29,7%-kal kevesebbet, mint 2021 novemberének azonos időszakában. (Reuters)

Spanyolországban képeznek ki ukrán katonákat

November végén megkezdi működését az ukrán csapatok új kiképzőközpontja a közép-spanyolországi Toledo városában - közölte Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a NATO parlamenti közgyűlésén.

A következő hetekben spanyol rendőröket is bevetnek Ukrajnában, hogy segítsenek az állítólagos orosz háborús bűncselekmények kivizsgálásában - tette hozzá Sánchez.

Nikopolt támadják az oroszok

Folyamatos ágyútűz alatt a dél-ukrajnai Nikopol városa, az esti támadásban egy lakónegyedet ért több találat, egy 78 éves férfi megsebesült - jelentette a régió kormányzója.

A NAÜ vezetője elítélte a zaporizzsjai atomerőművet ért támadást

Elítélte Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait ért "szándékos és célzott" támadást vasárnap Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, aki "ennek az őrületnek a megállítására" szólított fel.

Oroszország és Ukrajna vasárnap ismét azzal vádolta meg egymást, hogy ágyúzták az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai atomerőművet.

"Robbanások történtek ennek a nagy atomerőműnek a területén, ami teljesen elfogadhatatlan" - mondta Rafael Grossi a BFMTV francia hírcsatornának adott nyilatkozatában. "Akárki is tette ezt, azonnal abba kell hagynia" - figyelmeztetett a NAÜ vezetője. Hangsúlyozta egyben: "Azok, akik ezt teszik, tudják, hogy hova csapódnak be a lövedékek. Ez teljesen szándékos, célzott támadás."

Moszkva és Kijev hónapok óta egymást vádolja a frontvonalhoz közel fekvő helyszín támadásával.

A hétvégén, "többtucatnyi" tüzérségi csapás érte az erőművet, amelyek közül néhánynak a NAÜ szakértői is szemtanúi voltak - áll az ügynökség közleményében.

A helyzet "rendkívül súlyos" - mondta a szervezet vezetője anélkül, hogy az orosz vagy az ukrán erőket hibáztatta volna.

Kifejtette, hogy a létesítmény a frontvonalon van, katonai tevékenységek zajlanak a környékén, amelyeket nagyon nehéz azonosítani, a térségben orosz és ukrán csapatok vannak jelen.

Fegyveres biztonsági ember a Zaporizhzhia Atomerőmű előtt
Fotós: Stringer / Forrás: AFP

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a kijevi rezsim "nem hagy fel a provokációkkal", hogy a zaporizzsjai atomerőműben katasztrófaveszélyt idézzen elő. A közlemény szerint szombaton és vasárnap az ukrán erők több mint húsz nagy kaliberű lövedéket lőttek ki a létesítményre. A lövedékek a 4-es és az 5-ös erőművi blokkok között robbantak fel, és egy, a blokkok közelében található "különleges épület" tetejét vették célba. Ez a különleges épület egy nukleáris üzemanyagraktárnak ad otthont - tájékoztatott a Roszenyergoatom, az atomerőműveket üzemeltető orosz vállalat egyik tisztviselője, Renat Kartcsa, akit a TASZSZ hivatalos orosz hírügynökség idézett.

A támadások ellenére "az erőmű területén a sugárzás szintje a normális értékeken belül marad" - derült ki az orosz védelmi tárca közleményéből.

A zaporizzsjai erőmű az Oroszország indította háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, és többször is kénytelen volt tartalékgenerátorokkal működni. Hat szovjet tervezésű, VVER-1000 V-320 típusú, vízhűtéses és vízzel moderált, 235-ös urániumot tartalmazó reaktora van. A reaktorokat leállították, de fennáll a veszélye annak, hogy a nukleáris üzemanyag túlmelegszik, ha a hűtőrendszereket működtető áramellátás megszűnik. A tüzérségi támadások többször elszakították az elektromos vezetékeket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna ágyúzta az erőművet ellátó elektromos vezetékeket, de az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat az orosz hadsereget vádolta a belövésekkel, mondván, hogy az oroszok az erőmű egyes részeinek újraindításához szükséges infrastruktúrát vették célba, hogy tovább korlátozzák Ukrajna energiaellátását.

Támogatják a vagyonelkobzást

A lengyel és a finn miniszterelnök támogatja az orosz vagyon elkobzását Ukrajna finanszírozására. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök finnországi látogatásán vetette fel az ötletet. "Erősebben kell megütnünk Oroszországot, mint ahogyan azt várná" - mondta a lengyel kormányfő. Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, reméli, hogy az Európai Bizottság bírósági megoldást talál az orosz vagyon elkobzására.

Az EU 68 milliárd euró értékű orosz vagyont zárolt, válaszul az ukrajnai orosz invázióra. A vagyon elkobzása azonban nehezebb kérdés, mert ehhez megfelelő jogszabályokra és bírósági határozatokra lenne szükség.

Ukrán tanácsadó: Kapituláció lenne a tárgyalás

Az Oroszországgal való tárgyalás „kapituláció" lenne – mondta az ukrán elnök tanácsadója. Mihajlo Podoljak szerint bizarr, hogy nyugati országok kísérletet tesznek arra, hogy Ukrajnát a Moszkvával való tárgyalásra ösztönözzék, tekintettel a Kijev által aratott jelentős katonai győzelmekre. Hozzátette, ez azt jelentené, hogy a területeit visszaszerző országnak kapitulálnia kell a vesztes ország előtt.

A közelmúltban megjelent amerikai médiajelentések szerint egyes magas rangú tisztviselők kezdték bátorítani Ukrajnát, hogy fontolja meg a tárgyalásokat.

Az orosz gyémánt is bekerülhet a szankciós csomagba

Lengyelország és a balti államok azt szorgalmazzák, hogy az orosz gyémántot is bevonják az EU következő, kilencedik szankciós csomagjába. Korábban már kétszer is szerepelt az orosz gyémánt a tervezett szankciós listákon, de mindkét alkalommal az utolsó pillanatban lekerült róluk.

A tervezett kereskedelmi korlátozás lényegében csak egy EU-tagállamot – Belgiumot – érint, ahol jelenleg is importálnak gyémántokat Oroszországból, jóllehet sokkal kevesebbet, mint a háború előtt.

Az orosz állami Alrosa gyémántvállalat vezérigazgatója, Szergej Szergejevics Ivanov volt az első oligarchák egyike, akit az Egyesült Államok szankcionált az ukrajnai orosz invázió első napján. Édesapja, Szergej Boriszovics Ivanov volt orosz védelmi miniszter, aki szintén amerikai szankciók alatt áll, Washington szerint Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségese.

Patriot rakéták Lengyelországban

Németország felajánlotta Lengyelországnak a Patriot rakétavédelmi rendszert, hogy segítse a légtere védelmét, miután egy eltévedt rakéta lezuhant az országban a múlt héten – mondta Christine Lambrecht védelmi miniszter. „Támogatást ajánlottunk Lengyelországnak a légtér biztosításához – Eurofightereinkkel és Patriot légvédelmi rendszereinkkel" – mondta Lambrecht a Rheinische Postnak és a General Anzeigernek. A földi légvédelmi rendszereket, mint például a Raytheon Patriot, a bejövő rakéták elfogására fejlesztették ki.

A katona legjobb barátja

Rishi Sunak brit miniszterelnök első kijevi látogatását követően új, 50 millió fontos támogatási csomagot jelentett be az ukrán csapatok számára. A segély részeként az Egyesült Királyság több tízezer extrém hideg téli készletet küld a fronton lévő katonák megsegítésére. A brit védelmi minisztérium most felfedte, hogy a csomagban található egyik elem „a katona legjobb barátja" – egy újratölthető benzines öngyújtó. Mindegyikbe bevésték a következő üzenetet: "Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek."

Francia fegyverek

A francia védelmi miniszter legutóbbi interjújában azt mondta, hogy Franciaország újabb két légvédelmi rendszert küldött Ukrajnába, valamint két rakétavetőt.

Csaknem tízezren érkeztek vasárnap Ukrajnából

Magyarország területére 2022. november 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4935 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4777 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 198 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 20-án 125 ember, köztük 39 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A NAÜ elemzi a helyzetet

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfőn vizsgálja meg a zaporizzsjai atomerőművet, miután a hétvégén több mint egy tucat találat érte. A robbanások épületeket és berendezéseket rongáltak meg, bár egyik sem volt „kritikus" a nukleáris biztonság szempontjából – közölte a NAÜ. A szervezet vezetője, Rafael Grossi azt mondta, hogy a lövöldözés mögött álló erők a „tűzzel játszanak", hozzátéve, hogy azonnal le kell állítani az erőmű felé irányuló támadásokat.

Az ukránok és az oroszok egymást vádolják a rakétaámadások végrehajtásával.

Zelenszkij megbuktatására szólított fel egy orosz képviselő

Egy amerikai újságíró osztott meg az interneten az orosz állami tévé egyik műsorából készült felvételt, amelyben többen az ukrajnai háborút és Moszkva jelenlegi támadási stratégiáját elemzik. A házigazda, Roman Babayan azt mondta, hogy az ororosz hadsereg most elkezdett csapást mérni az ukrán gázinfrastruktúrára, Borisz Csernisov orosz politikus pedig azt mondta, hogy a támadások egyszerűen megtorlások voltak. "Ez a gyűlöletünk, a szent gyűlöletünk kifejezése" - tette hozzá.

Az ukránokra utalva azt mondta: "Gáz nélkül, világítás nélkül és bármi más nélkül fognak ülni. Ott kell megfagyniuk és elrohadniuk." Később Csernisov felszólította Ukrajna lakosait, hogy menjenek az utcára, és „vessenek véget Zelenszkij náci rezsimjének".

Hozzászólásait Vlagyimir Olejnik volt ukrán politikus követte, aki "elnyomottnak" minősítette az ukrán embereket, és azt mondta, Zelenszkij "terrorista".

Dymtro Kuleba ukrán külügyminiszter retweetelte a videót, mondván, hogy az azt mutatja, hogy teljes lendülettel folyik az orosz állami tévében a népirtására való felbujtás, és a propaganda letiltására szólított fel.

Újra kinyitott a szupermarket

Újra megnyitotta kapuit Herszon első szupermarketje, miután a dél-ukrajnai várost felszabadították az orosz uralom alól. A vásárlók hosszú, tömött sorokban álltak az ATB nevű üzletben, hogy válogassanak a viszonylagos árubőségből. Az üzletben a város áramellátásával kapcsolatos folyamatos problémák miatt telefontöltő szolgáltatás is nyílt.

Lassan stabilizálódik az energiarendszer

Éjjel-nappal zajlik az elektromos hálózatok helyreállítása, a távvezetékek aknamentesítése és javítása - mondta Volodimir Zelenszkij. Vasárnap este 15 régióban és Kijevben is tervezett, stabilizációs leállások voltak. A legnagyobbak Vinnicja, Szumi, Poltava, Hmelnickij, Ivano-Frankivszk és Kijev régiókban, valamint a fővárosan. "Mindent megteszünk, hogy visszatérjen a normális élet Odesszába, Harkovba és minden városunkba és közösségünkbe. Köszönetet mondok minden energetikai dolgozónak, közüzemi dolgozónak, regionális közigazgatásban dolgozónak – mindenkinek, aki az ukránok érdekében dolgozik" - mondta az elnök.

Harcok keleten és délen

A leghevesebb csaták, mint korábban, most is a donyecki régióban zajlanak. Bár vasárnap az időjárás romlása miatt kevesebb volt a támadás, az orosz tüzérségi lövések száma sajnos továbbra is rendkívül magas - számolt be az aktuális fronthelyzetről az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében a Luhanszk régióról azt mondta, hogy ott apránként haladnak előre az ukrán erők, annak ellenére, hogy a nap folyamn csaknem 400 alkalommal ágyúztak az oroszok. "Délen tartjuk a vonalat, következetesen és nagyon kiszámítottan romboljuk a megszállók potenciálját" - mondta Zelenszkij.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában