Ursula von der Leyen tanácsadói szerződéssel kedvezhetett a fiának

Nem is olyan régen, 2020 februárjában a Brüsszel iránt mindig is lojális, sőt elfogult Euronews honlapja írt arról, hogy az Európai Bizottság elnökét a 2019-es megválasztásától számos kritika érte a kétes ügyekkel tarkított múltja miatt - hívja fel a figyelmet az Origo.

Ursula Von der Leyen szinte végigszolgálta Angela Merkel négy kormányzati ciklusát, a volt kancellár egyik lehetséges utódjának számított. Először 2005. november 22-én lépett hivatalba, mint Angela Merkel kormányának családügyi minisztere. Majd 2009-től szociális és munkaügyi miniszter, 2013-tól pedig honvédelmi tárcavezető volt. Pozícióját odahaza sokáig az is erősítette, hogy meggyőződéses atlantistának, liberálisnak és globalistának számít, ami komoly előnyt jelent a mai Németországban. Ursula Von der Leyent azonban több alkalommal is utolérte a múltja, mindenekelőtt a honvédelmi miniszteri korszakának fő botránya, a külsős tanácsadói szerződések ügye.

A történet nyilvános része 2018 őszén, a Német Szövetségi Számvevőszék egy jelentésének kiszivárgásával vette kezdetét. A botrány évekig elhúzódott, 2020-ban – már az Európai Bizottság elnökeként – Ursula von der Leyennek tanúvallomást kellett tennie a Bundestag vizsgálóbizottsága előtt a honvédelmi tárca által külsős tanácsadóknak kifizetett több tízmillió euró miatt. A teljes összeg csak 2019 első felében 154 millió euró volt. Viszonyításképpen: 2019 első hat hónapjában az összes többi német minisztérium 178 millió eurót költött külső tanácsadókra. Azaz, 

Éppen egy ilyen külsős tanácsadó cégtől, a McKinsey berlini irodájának vezetői székéből került a minisztériumba Katrin Suder, Von der Leyen államtitkára, aki egyébként büszkén és gyakran beszélt a nyilvánosság előtt, hogy leszbikus. Sőt, 2016 és 2019 között szintén ennél a multinál dolgozott a miniszternő fia, David von der Leyen, és az időbeli egybeesés nem tűnik véletlennek. Főként úgy, hogy Suder több milliárd eurós közbeszerzéseket felügyelt a fegyverkezés területén, és közvetlenül a miniszternek jelentett napi munkájáról.

Ursula von der Leyen a német parlamentben beismerte, hogy hibák történtek, „és mindennek soha nem lett volna szabad megtörténnie". Jogi következménye ugyanakkor nem lett a botránynak. Az Európai Bizottság jelenlegi elnökére az sem vet túl jó fényt, hogy még a balliberális Politico is arra jutott, hogy minisztersége idején ennél a kulcsminisztériumnál egyre növekedett a külső tanácsadói befolyás.