Ukrán válság

2022.10.12. 07:00

Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába

231. napja tart a háború a szomszédban.

Orosz katonák egy 152 mm-es 2A36 Giatsint-B tarackágyúval lőnek ukrán célpontokra a kelet-ukrajnai donyecki régióban 2022. október 11-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Alekszej Alekszandrov

Az oroszok készen állnak egy újabb támadásra Zaporozsje régióban

Az orosz katonák védelmi vonalakat építettek a Zaporozsje régióban, és készen állnak a támadásra – írja a RIA Novosztyinak hadi forrásra hivatkozva.
Az orosz sereg három Kislovka falu elleni támadását is visszavert. A fegyvereseknek eleinte sikerült áthatolniuk a védelmen, de később visszaszorították őket - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Csehország a következő három évben tetemes összeggel segíti Ukrajnát

Csehország 2023 és 2025 között évente félmilliárd koronás (8,25 milliárd forintos) segítséget nyújt Ukrajnának. A segélyprogramot, amelyet a külügyminisztérium, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium dolgozott ki közösen, szerdán este hagyta jóvá a kormány - közölte Jan Lipavsky külügyminiszter a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón. 

A humanitárius, illetve Ukrajna háború utáni stabilizációját és átalakulását segítő programokra a következő három évben évente 415 millió koronát szán a kormány, míg évi 85 millió koronával az Ukrajna újjáépítésébe bekapcsolódó cseh cégeket kívánja támogatni 

- idézte a CTK hírügynökség a kormány határozatát. 

Az Ukrajnának nyújtott humanitárius és stabilizációs segítséget a külügyminisztérium, míg a gazdasági segítséget az ipari és kereskedelmi tárca fogja felügyelni és irányítani. 

A kormány azzal számol, hogy 

Ukrajna a jövőben Csehország stratégiai partnerévé válik, Prága és Kijev együttműködése kölcsönösen előnyös lesz. 

Jan Lipavsky további közlése szerint Csehország október 25-től megtagadja a schengeni övezethez tartozó országok által kiadott turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok beutazását az országba. Csehország ezzel csatlakozott az Európai Unió több más tagállamához, amelyek megszigorították az orosz állampolgárokra vonatkozó beutazási szabályokat.
 

Közel 4000 településen helyreállt az áramellátás Ukrajnában

Bár még folynak a helyreállítási munkák, Ukrajna energiaellátása normális.

Mint ismert október 10-én az orosz erők 12 megyében és Kijevben csaptak le különböző infrastruktúrákra, beleértve az energetikai létesítményeket.

A Kreml török békejavaslatra számít Putyin és Erdogan találkozóján

A Kreml érdemi török közvetítési javaslatra számít Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtöki találkozóján az ukrajnai konfliktus ügyében – mondta szerdán Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója.

Erdogan valószínűleg hivatalosan javaslatot fog tenni valamire

– mondta az elnöki tanácsadó a két vezető Kazahsztánban esedékes csütörtöki találkozójára utalva.

Sajtóértesülések vannak arról, hogy a török fél meghatározott elgondolásokkal fog előállni, nem zárhatom ki, hogy Erdogan aktívan érinteni fogja ezt a témát az asztanai tárgyalás során

– tette hozzá Usakov, aki úgy fogalmazott, hogy érdekes és hasznos megbeszélést vár.

Usakov beszélt arról is, hogy amennyiben sor kerülne orosz–ukrán kapcsolatfelvételre, az török területen történne. Egyben méltatta Törökország álláspontját, hogy „elvből nem csatlakozik az illegális nyugati szankciókhoz”. Törökország erőteljesen függ az orosz gáztól és olajtól. Az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta Ankara arra törekszik, hogy fenntartsa kapcsolatait Ukrajnával és Oroszországgal egyaránt.

Ankara fontos szerepet játszott a szeptemberi orosz–ukrán fogolycserében, illetve a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindítását célzó júliusi megállapodás létrejöttében.

Légiriadó Kijevben

Kijevben ismét bejelentették a légiriadót – számoltak be a RIA Novosztyi a város vezetés Telegram üzenetére hivatkozva.

Georgiai kormányfő: Tbiliszinek semmi köze a Krími hídon történt robbantáshoz

Georgiának semmi köze a Krími hídon történt robbantás ügyéhez, a teherautóban szállított robbanószert nem regisztrálták az ország területén – közölte szerdán Alekszandr Darahvelidze georgiai belügyminiszter-helyettes.

Georgia semmiképpen sem köthető az adott ügyhöz. A tranzit és a nem tranzit szállítmányok egyaránt vámellenőrzésen esnek át Georgiában, és gyanús dolgot (robbanószert) nem regisztráltak

– mondta Darahvelidze újságírói kérdésre válaszolva.

Georgij Kakauridze pénzügyminiszter-helyettes a nap folyamán közölte, hogy a teherautó nem haladt át georgiai vámhatáron.

A Krími hídon október 8-án felrobbant egy teherautó, az orosz hatóságok szerint két közúti hídlábköz megsemmisült, és egy üzemanyagot szállító vasúti szerelvény kigyulladt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap azt mondta, a robbantás terrortámadás volt, amelyet az ukrán titkosszolgálatok követtek el. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke közölte: a teherautó Bulgáriából indult, majd Georgián, Örményországon és Észak-Oszétián áthaladva érte el a krasznodari régiót Oroszországban. Basztrikin szerint a szállítás szervezésében két ukrán, egy georgiai és egy örmény állampolgár vett részt, és a szállításra egy Georgiában regisztrált, DAF típusú teherautót használtak.

Terrorcselekmény megakadályozásáról számolt be az FSZB

Megakadályozták az orosz szakszolgálatok, hogy egy férfi terrortámadást hajtson végre egy közigazgatási épület ellen a Szverdlovszk megyei Nyizsnyij Tagilban – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtószolgálata.

Az FSZB őrizetbe vett egy 49 éves helyi lakost, aki 2014-ben települt át Ukrajnából Oroszországba. A gyanúsított ellen, akinek otthonában robbanó- és gyújtószerkezet előállítására alkalmas anyagokat foglaltak le, terrorcselekmény előkészítése és robbanóanyagok jogellenes előállításának kísérlete címén indult büntetőeljárás.

Az FSZB szerdán Moszkva megyéből és Brajnszkból ukrán terrortámadási kísérlet megakadályozását jelentette.

Az ukránok áramkimaradások elkerülése miatt 25 százalékkal csökkentik az áramfogyasztást

Ukrajna miniszterelnöke, Denys Shmyhal arra kérte az állampolgárokat és a vállalkozásokat, hogy csökkentsék áramfogyasztásukat csúcsidőben, hogy elkerüljék az áramkimaradásokat.

Arra kérik az embereket, hogy

25 százalékkal csökkentsék az áramfogyasztást délután 5 óráról este 22 óráig,

hogy stabilizálják az orosz rakétatámadások által megrongált energiarendszert.

Az EU-ban képezhetik ki az ukrán katonákat

Az Állandó Képviselők Bizottsága megállapodott abban, hogy új missziót hoznak létre az ukrán katonák kiképzésére. Az első körben összesen 15 ezer ukránt képezhetnek majd ki. Németország és Lengyelország már jelezte, hogy elszállásolja a missziót, de végleges döntés csak október 17-én várható. A megállapodás lehetővé teszi majd, hogy a fogadóországokban támaszpontot és kiképzési központot hozzanak létre – írja a Ria Novosti.

Riportereknek szervezett túrán készített képen humanitárius segélyt osztanak a helybelieknek az orosz hadseregtől a közelmúltban visszafoglalt kelet-ukrajnai Liman közelében fekvő faluban, Szvjatohirszkben 2022. október 11-én
Fotós: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

Amerikai védelmi miniszter: az orosz támadások csak megerősítik a szövetségesek elszántságát

Oroszország Ukrajnára mért rakétacsapásai Vlagyimir Putyin orosz elnök háborújának rosszindulatát és kegyetlenségét mutatják, de még inkább megerősítik a nemzetközi közösséget abban, hogy támogassa Ukrajna katonai erőfeszítéseit önmaga megvédésére – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi miniszteri találkozójának keretében szervezett Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport tanácskozását megnyitó beszédében.

Mint mondta, az ukrán városok elleni orosz támadások ártatlan civileket öltek és sebesítettek meg, végrehajtásukhoz katonai cél nem fűződött. Véleménye szerint Putyin választotta ezt az „imperialista” háborút, Ukrajna pedig úgy döntött, hogy megvédi magát, „amit eddig nagyszerűen meg is tett”.

Austin rendkívülinek nevezte, hogy az ukrán erők „képesek voltak megváltoztatni a háborús dinamikát”.

„Ezek a győzelmek Ukrajna bátor katonáinak köszönhetők. De az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport biztonsági segítségnyújtása, kiképzése és erőfeszítései létfontosságú szerepet játszottak ebben – jelentette ki.

Az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Defense Contact Group) találkozóján 50 ország miniszterei és védelmi vezetői vettek részt. A csoportot nyugati szövetséges katonai vezetőkkel egyetértésben, áprilisban hozta létre az Egyesült Államok, azzal a céllal, hogy segítsék Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítését.

Az amerikai védelmi miniszter hosszú távú katonai segítséget ígért Ukrajnának az orosz légicsapásokat követően. „Az ukrán honvédők támogatása iránti eltökéltségünk minden időszakra érvényes, nem csak az összecsapások kimenetelétől függ. Folytatjuk Ukrajna védelmi képességeinek bővítését, a jelenlegi sürgető szükségletek kielégítése végett, és hosszú távon is” – jelentette ki Lloyd Austin.

Hollandia védelmi minisztere, Kajsa Ollongren a találkozón bejelentette, hogy kormánya 15 millió értékű légvédelmi rakétákat adományoz Ukrajnának. A miniszter szerint Hollandia így reagál „a több ukrajnai város ellen elkövetett gyáva orosz támadásokra”.

„Láthatjuk, hogy mennyire fontos a légvédelem, és ehhez mi további hozzájárulást nyújtunk. Az egyetlen eredmény, amit Putyin a támadásaival elér, az az, hogy még több légvédelmi eszközt fogunk szállítani Ukrajnának” – jelentette ki Ollongren.

Hollandia eddig több mint 210 millió euró értékben szállított katonai felszerelést Ukrajnának.

Európa Tanács: több támogatást kell nyújtani az orosz és fehérorosz emberijog-védőknek

Az Európa Tanács tagállamainak több támogatást kell nyújtaniuk az orosz és fehérorosz emberijog-védőknek, különösen a jelenlegihez hasonló háborús válság idején - jelentette ki Dunja Mijatovic, a 46 tagot számláló, strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán.

Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta, a tagállamoknak nyíltan el kell ítélniük az orosz és fehérorosz emberijog-védőkkel szemben elkövetett jogsértéseket, különösen most, amikor egyre gyakoribb zaklatásokkal és büntetőeljárással kell szembenézniük az ukrajnai háborúval szembeni ellenállásuk miatt.

Kiemelte: mivel az emberijog-védőket jogszerű munkájuk megtorlásaként szankcionálják vagy börtönözik be, azonnali szabadon bocsátásukra és a visszaélésszerű eljárásokért felelősök elszámoltatására van szükség. Kijelentette: politikai és pénzügyi támogatást kell nyújtani mindazoknak, akik Oroszországban és Fehéroroszországban maradtak, és hajlandók és képesek helyben végezni civil társadalmi és emberi jogi munkájukat. Segíteni kell az emberi jogok azon védelmezőinek és civil társadalmi aktivistáknak, akik Oroszországon vagy Fehéroroszországon kívül kívánnak telepedni - jelentette ki.

Mijatovic fontosnak nevezte, hogy különféle jogi csatornák álljanak az oroszországi és fehérorosz civil társadalom tagjai rendelkezésére, sajátos helyzetükhöz igazodva annak érdekében, hogy ők és családjaik biztonságosan átköltözhessenek az Európa Tanács valamely tagországába. A fogadó országoknak meg kell könnyíteniük az emberijog-védők és civil társadalmi aktivisták munkáját, biztosítva számukra a szociális juttatásokat. Ez döntő lépést jelent annak szavatolására, hogy biztonságos környezetben folytathassák tevékenységüket - jelentette ki.

Mijatovic végezetül hangsúlyozta, az emberi jogok védelmezőinek, az önkénteseknek és a független újságíróknak fontos szerep jut az Ukrajnában zajló háborúban. Hozzájárulnak a háborúval kapcsolatos hiteles információk terjesztéséhez és az igazság megismeréséhez saját szabadságuk, biztonságuk és akár életük kockáztatásával is. Az emberi jogok védelmezőivel való együttműködés, támogatásuk fenntartása döntő fontosságú egy békés Európa számára, ahol az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság mindenki számára valósággá válik

 - tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Putyin: Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába

Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában az Orosz Energiahét 2022 rendezvény plenáris ülésén.

Putyin szerint a megrongált Északi Áramlat vezetékek gáztranzitja áthelyezhető lenne a Fekete-tenger térségébe. Mint mondta, Törökországban jelentős gázcsomópontot lehetne létrehozni, ha ebben Európa is érdekelt lenne.

Kifejezte Oroszország készségét a gázszállításra az Északi Áramlat-2 vezeték megmaradt kapacitásain keresztül.

Ukrajnába küldött energetikai eszköztámogatást a Mol

Elindult a Mol-csoport százhalombattai Dunai Finomítójától az az eszköztámogatási szállítmány, amelyet a vállalat az ukrán energetikai szektor megsegítésére állított össze; most 135 ezer eurónak megfelelő eszköztámogatást küldtek a háború sújtotta országba - közölte az olajipari vállalat az MTI-vel szerdán.

A tájékoztatás szerint a Mol egy nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozva eddig 290 ezer euró értékű eszközt ajánlott fel. Az eszközök a kőolaj- és földgázkitermelés folytonosságát, az ukrán energia-infrastruktúra működőképességét, ezáltal Ukrajna ellátásbiztonságát is segítik.

A mostani szállítmányban, amelyet jórészt a vállalat kutatás-termelés üzletága gyűjtött össze, helyet kaptak többek között rendszerüzemeltetéshez és javításhoz szükséges eszközök, csővezetékek, terepmunkához vasanyagok és nyomásmérők, valamint villamoshálózat építéséhez és javításához szükséges elemek is - közölték.

A Mol-csoport támogatása egy nemzetközi iparági összefogás része, amelyet az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága (DG ENER), az Európai Bizottság Vészhelyzeti Válasz Koordinációs Központja (ERCC) és az Energiaközösség Titkársága (ECS) hívott életre, együttműködésben az ukrán energiaminisztériummal. A Nemzetközi Olaj- és Gáztermelők Szövetsége (IOGP) már ez év márciusában, közvetlenül a háború kitörése után, az elsők között csatlakozott az együttműködéshez. A kezdeményezés célja, hogy enyhítse a háború miatt keletkezett károkat és támogassa az ukrán energetikai hálózat zavartalan és biztonságos működését. A programban részt vevők az ukrán energiaügyi minisztériumtól rendszeres és pontos tájékoztatást kaphatnak a hálózat fenntartásához éppen szükséges eszközökről.

Kormányzó: az orosz erők csapást mértek az energetikai infrastruktúrára Dnyipropetrovszk megyében

Az orosz erők szerdán csapást mértek energetikai létesítményekre az ország keleti részében lévő Dnyipropetrovszk megye kamjanszkei járásában, a támadás következtében nagy kiterjedésű tűz ütött ki - közölte Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint a tűzoltók most is oltják a tüzet. Ezután az energetikai mérnökök megpróbálják helyreállítani a sérült berendezéseket.

Az orosz erők egész éjjel lőtték Grad rakéta-sorozatvetőkkel és más nehézfegyverekkel a régióban lévő Nyikopol várost és környékét - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a megyei kormányzói hivatal korábbi közlése alapján. Nyikopolban hárman sérültek meg, köztük egy 6 éves kislány, valamennyien kórházban vannak, az állapotuk súlyos. A városban több mint harminc lakóház, köztük többszintesek rongálódtak meg, károk keletkeztek két óvoda, egy iskola, két vállalkozás épületében és egy üzlethelyiségben. Az ágyúzás több gázvezetéket és elektromos vezetéket rongált meg.

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy az ukrán erők folytatják a régió településeinek felszabadítását. "Az ukrán fegyveres erők kismértékű előrehaladást értek el a régióban. Az orosz megszálló csapatok rohamosan próbálnak többszintű védelmi vonalat kiépíteni maguknak, aláaknázzák a front első szakaszát a teljes vonalon, és ez nemcsak a hidakat és az utakat, hanem adminisztratív épületeket is érint" - írta közleményében. Hajdaj emlékeztetett arra, hogy mostanáig hét település szabadult fel az orosz megszállás alól, az ukrán fegyveres erők azóta is haladtak előre, de részleteket még nem hozhatnak nyilvánosságra.

Az ukrán légierő sajtószolgálata arról számolt be, hogy Ukrajna déli részén a légvédelmi rakétaegységek reggel mindössze 18 perc alatt legalább négy orosz harci helikoptert - feltehetően Ka-52-eseket - semmisítettek meg.

Eltávolítják Elon Musk posztereit Odesszában

Odesszában megkezdték azon poszterek eltávolítását, amelyeken köszönetet nyilvánítanak Elon Musknak. A Tesla és a SpaceX vezére korábban nagy támogatója volt Ukrajnának, azonban miután tárgyalásokat és kompromisszumot javasolt az ukrán - orosz konfliktus lezárására, népellenséggé vált Ukrajnában.

Jachtokon menekült több orosz a mozgósítás elől egészen Dél-Koreáig

Jachtokon menekült el az oroszországi katonai mozgósítás elől több férfi egészen Dél-Koreáig, de a legtöbbjüktől megtagadták a belépést - közölte szerdán egy szöuli parlamenti képviselő.

A hadköteles korú férfiak elvándorlása az országból jelentősen megnövekedett azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború miatt mozgósítást rendelt el szeptember 21-én. A legtöbben vasúton, közúton vagy légi úton próbáltak Európába vagy a szomszédos volt szovjet tagköztársaságokba menekülni a besorozás elkerülése érdekében.

Huszonhárom férfi azonban négy jachton a Csendes-óceánon Dél-Koreáig hajózott, de a dél-koreai hatóságok közülük csak kettőnek engedélyezték a belépést - mondta An Ho Jung a parti őrségre hivatkozva. A többieket "azért nem, mert belépési céljuk nem volt egyértelmű, vagy nem voltak megfelelő úti okmányaik" - tette hozzá.

A négy hajóból kettő 15 orosszal a fedélzetén kedden elhagyta a dél-koreai kikötőket. Egy harmadik egyelőre Pohangban maradt, a negyedik pedig két emberrel a fedélzetén Thaiföld felé vette az irányt - mondta a képviselő.

Az igazságügyi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta: nem tud részleteket ezekről a jachton érkezőkről, de az orosz állampolgárok általában vízum nélkül léphetnek be az országba, amennyiben előzetesen megszerezték az engedélyt a dél-koreai elektronikus határrendészeti rendszeren keresztül.

Ukrán terrorcselekmények megakadályozásáról számolt be az FSZB

Oroszországi légi és szárazföldi tömegközlekedés elleni ukrán terrortámadási kísérlet megakadályozásáról számolt be szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva megyében az FSZB szerint őrizetbe vettek egy ötvenéves ukrán állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából terrortámadás elkövetésére készült. A férfi két Igla típusú hordozható légvédelmi rakétarendszert csempészett be az Észtországon keresztül Oroszországba. A fegyvereket elrejtette.

A szolgálat szerint a gyanúsított megbánta tettét és együttműködik a nyomozásban. Szervezett csoport általi illegális fegyverbeszerzés és -tárolás címén indult büntetőeljárás ellene.

Brjanszkban őrizetbe vettek egy másik ukrán állampolgárt, akinek a bérelt lakásán egy rögtönzött, három kilogramm TNT-vel egyenértékű robbanószerkezetet foglaltak le, valamint az ukrán különleges szolgálatokkal való kapcsolattartásra szolgáló kommunikációs eszközöket. A gyanú szerint a férfi terrorcselekményre készült város egyik közlekedési terminálján. Ellene terrorcselekmény előkészítése, valamint robbanóanyagok és robbanóeszközök szervezett csoportban történt illegális megszerzése, tárolása, szállítása és szállítása címén büntetőeljárás indult.

A gyanúsított az FSZB szerint Kijevből Észtországon keresztül érkezett Brjanszkba és arra készült, hogy egy szállítási és logisztikai vállalat egyik raktárában nagyerejű pokolgépet helyezzen el.

Elemzők az orosz médiában arra hívták fel a figyelmet, hogy a Darja Dugina orosz újságírónő augusztus 20-i , Moszkva megyei meggyilkolásával meggyanúsított, ukrán állampolgárságú Natalja Vovk Észtországba távozott a robbantás után, a szintén ukrán Bohdan Ciganenko, akit merényletben való bűnrészességgel gyanúsítanak, pedig onnan érkezett Oroszországba.

A Kreml szerint "káros és provokatív", hogy a nyugati vezetők az atomfegyverek bevetéséről beszélnek

Káros és provokatív a nyugati vezetők retorikája a nukleáris fegyverek lehetséges alkalmazásáról - jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Szólt arról is, hogy 

az orosz hadsereg mozgósításának nincs újabb hulláma, miután egyes regionális tisztviselők arról számoltak be, fokozzák a mozgósítási erőfeszítéseket. 

Újságíróknak azt tanácsolta, hogy erről a regionális kormányzóknál kell érdeklődni.

A Kreml szóvivője egyben hangsúlyozta, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár keddi kijelentései megerősítésnek tekinthetők abban, hogy a NATO Ukrajna oldalán harcol Ukrajna és Oroszország konfliktusában.

Stoltenberg: Ukrajnának több légvédelmi rendszerre van szüksége

Ukrajnának sürgősen még több légvédelmi rendszerre van szüksége területének és lakosságának védelméhez - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve szerdán.

Jens Stoltenberg üdvözölte és rendkívül fontosnak nevezte, hogy egyes NATO-tagországok légvédelmi rendszereket biztosítanak Ukrajnának, és azt mondta: az elmúlt napok légitámadásai bizonyítják, hogy a megtámadott országnak nemcsak több, hanem a legkülönbözőbb típusú légvédelmi eszközökre van szüksége.

Ferenc pápa ismét békét sürgetett Ukrajnában és az egész világon

A rakétatámadások sújtotta ukrajnai városok lakóihoz intézte szerdán szavait Ferenc pápa, aki az erőszak leállítására és békés együttélésre szólított fel a Szent Péter téren tartott általános audiencián.

Ferenc pápa az általános meghallgatáson mondott beszéde legvégén kijelentette, hogy szívén viseli az ukrán nép sorsát, mindenekelőtt azokét, akiket a hétfői orosz bombázások érintettek.  

"Magamban hordozom fájdalmukat" - mondta a katolikus egyházfő, aki Szűz Mária közbenjárását kérte az Úrhoz intézett ima meghallgatásában. Hangoztatta, hogy az Úr mindig meghallgatja az őt megszólító szegények hangját.

Ferenc pápa változást sürgetett azok szívében, akik "a háború szálait tartják kézben, annak érdekében, hogy leálljon az erőszak forgószele és újra lehessen építeni a békés együttélést igazságosságban".  

A szokás szerint a Szent Péter téren tartott szabadtéri audiencia a Brazília védőszentjeként ismert Madonna Aparecida ünnepnapjára esett: a téren többnyire Portugáliából érkező családok voltak. Ferenc pápa azt kérte a zarándokoktól, hogy a Szűz Máriához intézett ima a békéért is szóljon.

A pápa azt mondta, hogy a világot háborúk kínozzák. Szent XXIII. János pápa oltalmát kérte azok számára, akik a háborútól szenvednek.

Az egyházfő - a háború kirobbanása után egy hónappal - március 23-án Szűz Mária oltalmába ajánlotta Ukrajnát és Oroszországot. 

Legutolsó vasárnapi beszédében a megszokott teológiai tanítás helyett békefelhívást intézett a konfliktus minél előbbi leállítása érdekében.     

A béke kiáltása címmel október 23. és 25. között a Szent Egyed közösség szervezésében nemzetközi béketalálkozót tartanak Rómában. Többek között felszólal Emmanuel Macron francia elnök is, valamint a világvallások vezető képviselői. Kedden a keresztény egyházak és közösségek képviselői Ferenc pápa vezetésével a Colosseumban tartanak közös békeimát, és intéznek felhívást a békéért.

Ismét áramszünetet van a zaporizzsjai erőműben, akadozhat a dízelgenerátorok ellátása

Ismét áramszünetet jelentett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az orosz megszállás alatt álló ukrajnai zaporizzsjai atomerőműből szerdán.

Az Enerhoatom ukrán állami atomenergiaipari vállalat azt közölte, az orosz fél nem engedi be a területre a vészhelyzet esetén működésbe lépő aggregátorokhoz szükséges dízelolajat szállító járműveket.

Az Enerhoatom Telegramon bejelentette, az orosz erők rakétatámadást intéztek az erőmű dnyiprói alállomása ellen. Az értesülést egyelőre nem erősítették meg.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója Twitteren közölte, öt nap alatt ez már a második áramszünet a létesítményben, hozzátéve, hogy az erőműnek a vészhelyzetre tartalékolt dízelgenerátorokra kell átállnia.

Moszkva üzent a Nyugatnak

Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a Nyugat kettősmércét alkalmaz a Kercsi híd elleni terrortámadás kapcsán. Szerinte Kijev a robbantással nem csak a nemzetközi jogi normákat sértette meg, hanem civilizálatlan országként viselkedett. Szerintük a nyugati vezetők csak szóban állnak ki az emberei jogok mellett, de 

az oroszajkú emberek nyolc éven át tartó üldözése nem érdekelte őket. 

Hozzátette, hogy az ENSZ sem válaszol a Kercsi hídon történt robbantással kapcsolatos kérdésekre és a nyugati országok sem ítélték el a terrorcselekményt.

Ukrajna hivatalosan is kérte Odessza felvételét a világörökségi listára

Hivatalosan is kérte Ukrajna a fekete-tengeri Odessza műemléképületeiről híres és "orosz bombázások fenyegette" óvárosának felvételét az UNESCO világörökségi listájára.

Világos jelzést kell küldenünk arról, hogy a világ nem néz félre, ha lerombolják közös történelmünket, közös kultúránkat és közös örökségünket 

- hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének végrehajtó tanácsához intézett keddi videóüzenetében, hozzátéve, hogy a Fekete-tenger gyöngyszemeként is emlegetett dél-ukrajnai kikötőváros "szerte a világon milliók számára jelenti a kultúra forrását".

A felvételi kérelem benyújtását bejelentő üzenetében az ukrán elnök elmondta, hogy a háború február 24-i kezdete óta "540 kulturális örökségi helyszínben, kulturális intézményben és vallási emlékben okoztak pusztítást az orosz bombázások Ukrajnában".

Homokzsákokkal védik Richelieu herceg szobrát a délnyugat-ukrajnai Odessza kikötővárosban 2022. március 18-án 
Fotós: Sztepan Franko / Forrás: MTI/EPA

A háború kezdete óta Odessza lakói homokzsákokkal és barikádokkal védelmezik városukat, amelyet már többször ért orosz rakétatámadás.

A világöröksági listára való felkerülés nagyobb védelmet nyújthatna a történelmi óvárosnak, mivel az Oroszország és Ukrajna által is aláírt nemzetközi egyezmény tiltja a tagországoknak, hogy elpusztítsák egymás kulturális és természeti örökségét.

Légiriadó Ukrajnában – térkép

Azt, hogy pontosan hol van jelenleg légiriadó Ukrajnában, ITT lehet követni. Az oldal 18 másodpercenként frissül. Minél sötétebb piros egy adott terület, annál régebb óta tart a légiriadó.

Elon Musk tagadja, hogy beszélt volna Putyinnal a béketervéről

Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Vlagyimir Putyinnal egyeztetett, mielőtt Twitter-üzenetben megosztotta volna ukrán-orosz béketervét. Musk ebben azt javasolta, hogy az elcsatolt területeken a népszavazásokat az ENSZ felügyelete mellett ismételjék meg,

Ukrajna pedig fogadja el a semlegesség egy formáját.

"Csak egyszer beszéltem Putyinnal, és ez körülbelül 18 hónappal ezelőtt volt. A téma az űr volt" - állította Elon Musk.

Ukrán utászok képzésében segít Kanada

Anita Anand kanadai védelmi miniszter varsó látogatásán bejelentette, hogy a következő hetekben Kanada körülbelül 40 hadmérnököt küld Lengyelországba, hogy
SEGÍTSEN A LENGYEL ERŐKNEK KIKÉPEZNI AZ UKRÁN UTÁSZOKAT MÉRNÖKI FELDERÍTÉSRE ÉS ROBBANÓANYAG-KUTATÁSRA.

A kanadai fegyveres erőknél 2015 óta több mint 33 000 ukrán katonai és biztonsági személy kapott kiképzést, de február óta felfüggesztették a programot. Kanada a háború kitörése óta a lengyel hadseregnek nyújt támogatást a menekülteket befogadó központok kiépítésében, és segítettek a brit székhelyű képzési programok beindításában.

Őrizetbe vették a Krími híd elleni támadás nyolc gyanúsítottját

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vette a Krími híd elleni támadás nyolc gyanúsítottját - tudatta szerdán a szervezet közkapcsolati központja.

Öt orosz és három ukrán, illetve örmény állampolgár van őrizetben a bűncselekmény előkészítésében játszott szerepéért 

- derült ki a tájékoztatásból.

A támadás előkészítésében legalább tizenketten vettek részt. A robbanóanyagok Bulgáriából a georgiai Poti kikötőjébe, majd Örményországba szállításának megszervezésében több ukrán, georgiai és örmény állampolgár vett részt. Egy további ukrán és öt orosz állampolgár segítségével dokumentumokat készítettek, amelyekben egy nem létező krími céget jelöltek meg címzettként.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat által közreadott képen a Krími híd beomlott útpályája Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán
Forrás: MTI/EPA/Ukrán Biztonsági Szolgálat

Az FSZB és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közösen azt állapította meg, hogy 

a támadás szervezője az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága, annak vezetője, Kirill Budanov alkalmazottai és ügynökei voltak.

Robbanásokat jelentettek Herszonból és Melitopolból

Az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai Herszon városából öt, a szintén megszállt Melitopolból pedig legalább egy robbanást jelentettek a helyi hatóságok szerda reggel az orosz média beszámolói szerint.

Herszon az azonos nevű megye székhelye nem messze a Krím félszigettől, és az első városok között esett el, amikor Oroszország februárban offenzívát indított Ukrajna ellen.

Melitopol Zaporizzsja megye déli részén fekszik, és a város elűzött polgármestere, Ivan Fjodorov a Telegramon számolt be arról, hogy a városban erős robbanás történt.

A RIA orosz hírügynökség a helyi orosz rendőri erőkre hivatkozva azt írta, hogy a város központi piacán lépett működésbe robbanószerkezet, de áldozatok nincsenek.

Fokozott infrastruktúra-védelem

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ígéretet tett a létfontosságú infrastruktúra védelmének fokozására, válaszul az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsra. A NATO megduplázta jelenlétét a Balti- és az Északi-tengeren, a több mint 30 cirkáló hajót repülőgépek és tengeralattjárók támogatják.
Stoltenberg azt is mondta, hogy a szövetség szoros figyelemmel kíséri az orosz nukleáris erőket, mivel az ország "veszteségekkel küzd az ukrán csatatéren".

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. október 11-én az ukrán-magyar határszakaszon 5189 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3879 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 164 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 11-én 115 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Egy orosz helikopter 12 rakétát lőtt ki

Szumi megye kormányzója, Dmitro Zsivickij azt mondta, hogy kedden egy orosz helikopter 12 rakétát lőtt ki egy mezőgazdasági létesítmény ellen. A helikopter nem lépte át a határt, hogy megtámadja Ukrajna északi régióját.

Újabb légicsapás érte Zaporizzsját

Az orosz erők október 11-én éjszaka ismét célba vették Zaporizzsja városát, közölte a megye kormányzója, Olekszandr Sztaruk. Az áldozatokról és a károkról egyelőre nem érkezett információ.

Az Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat által közreadott képen egy orosz rakétatámadásban keletkezett tüzet oltanak a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2022. október 11-én
Forrás: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat

20-ra nőtt az áldozatok száma

20-ra emelkedett az október 10-i orosz rakétatámadások halottainak száma, 108 ember sebesült meg – közölte Olekszandr Horunzsij, az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat szóvivője. Több mint 200 épület sérült meg, köztük 45 ház, 30 lakóház és kritikus infrastruktúra. A támadások 15 régióban az áramellátást is megrongálták.

Szlovák fegyverek Ukrajnának

Németország, Norvégia és Dánia közösen kíván vásárolni 16 darab Zuzana-2 önjáró löveget Szlovákiától, hogy további segítséget nyújtson Ukrajnának – írja a Kyiv Independent. A tüzérségi rendszer egy 52-es kaliberű löveggel rendelkezik, nagy hatótávolsággal, nagy pontossággal és tűzgyorsasággal. A fegyvereket Szlovákiában gyártják, előzetes átadásuk 2023-ban várható.

Joe Biden szerint Putyin nem vet be atomfegyvert

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin taktikai atomfegyvert használna az Ukrajnával vívott háborúban.

Az orosz nukleáris doktrína lehetővé teszi az úgynevezett taktikai nukleáris fegyver – egy korlátozott nukleáris robbanás – használatát egy hagyományos konfliktusban, hogy az ellenség meghátráljon.

Önmérséklet az áramfogyasztásban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sikeresnek értékelte a kezdeményezést, amivel a 17 és 22 óra közti áram csúcsfogyasztást igyekeznek mérsékelni Ukrajna-szerte.  Az emberek lelkiismeretességének köszönhetően országban átlagosan az energia tizedét sikerült megtakarítani, ami lehetővé tette a elektromos rendszer stabilabb működését.

Az elnök további önmérsékletre kérte az embereket, hogy a csúcsidószaki rendszerterhelést negyedével sikerüljön csökkenteni, ezért továbbra is azt kérik, hogy a sok áramot igénylő háztartási készülékek működtetését lehetőleg halasszák a nap más óráira.

Zelenszkij: gyors és hatékony a helyreállítás

A helyreállítási munkák meglehetősen gyorsan és hatékonyan zajlanak az egész országban. Ha nem lettek volna a keddi csapások, máris helyreállítottuk volna azt az energiaellátást, a vízellátást és a kommunikációt, amit hétfőn megrongáltak a terroristák - mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint "ahol pusztulás volt, ott mindenhol megújul az infrastruktúra. Ahol veszteségek voltak, ott már van vagy lesz építkezés. Ahol az ellenség reményei voltak, ott az orosz államiság romjai lesznek."

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában