Szabadesés

2022.05.13. 07:36

A megsemmisülés útján halad a Jobbik

Lélegeztetőgépre kerülhet a Jobbik, a párt ugyanis az elmúlt hat évben teljes tagságának több mint a felét elveszítette. Ez még akkor is igaz, ha nem vesszük figyelembe, hogy a május 7-i elnökválasztás előtt sajtóhírek szerint kilencven kamuszervezetet hoztak létre, hogy fantomküldöttekkel erősítsék mind Jakab Pétert, mind a párt szervezeti egységét.

A Jobbik leépülésének egyértelmű bizonyítéka, hogy 2018-ban 556, 2020-ban 336, legutóbb pedig már csak 245 küldött volt jelen a tisztújító kongresszuson. Rontja a képet az említett kilencven kamu alapszervezet, hiszen a sebtiben, mesterségesen alapított szervezetek nélkül már csak 155 küldöttről beszélhetünk. Ismert, a párt alapszabálya szerint egy alapszervezet minden megkezdett tíz fő után egy küldöttet delegálhat – írja a Magyar Nemzet

A 2018-as kongresszuson megjelent 556 küldött tehát jóindulattal is négyezer fős tagságot jelenthetett. Ezt alapul véve jelenleg kevesebb mint kétezer tagja lehet a Jobbiknak, nem is csoda, hogy kilencven alapszervezetet hoztak létre a mostani elnökválasztás előtt.

Az első kilépési hullám a párt 2018-as kongresszusához és pártszakadásához köthető, ami annyira megtépázta a tagságot, hogy akkor pár hónap leforgása alatt a párt több mint 130 önkormányzati mandátumot és tíz polgármestert veszített el. Pikáns, hogy a kilépők többsége a Jobbikból kivált, az országgyűlési választáson hat mandátumot nyert Mi Hazánkhoz csatlakozott. A második kilépési hullámot a baloldallal való együttműködés, és Jakab Péter elnökké választása hozta, 2020-ban több mint húsz alapszervezet megszűnt, és számos országgyűlési képviselő is távozott. Feltehetően Jakab mostani újrázása sem múlik el kilépések nélkül, Stummer János már el is hagyta a pártot, és feltehetően többen is követni fogják példáját.

A kamuszervezetek kreálása egyébként nem jobbikos sajátosság, a fantomtagsággal való trükközésnek komoly hagyománya van a baloldalon, ott is az MSZP nevezhető a műfaj koronázatlan királyának. Tucatnyi ilyen esetük közül kiemelkedik az MSZP Vas megyei, 2004-es botránya, amelyben maga a párt etikai bizottsága állapította meg, hogy Tóth Csaba, Táncsics Péter és Szabó Bálint érintett a kőszegi alapszervezet tagságának „nem megfelelő” módon történt felduzzasztásában. Előzőleg Horváth Csaba, a Vas megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke borította a bilit amikor közölte:  az MSZP egyes aktivistái pénzt kínáltak a Kőszeg környéki romáknak a belépési nyilatkozatok aláírásáért. Horváth akkor azt mondta, hogy a nyár óta folyó pártduzzasztás során négyszáz-ötszáz romát kíséreltek meg beléptetni fejenként ötszáz-ezer forintért. Az akkori hírek szerint egyébként egész Vas megyében fantomszervezetek alakultak, hogy így biztosítsa előretörését a parlament felé „egy bizonyos társaság”.

Hasonló botrányt tört ki 2005-ben, amikor a X. kerületi MSZP több alapszervezetének vezetője is azt állította: helyi pártvezetők fantomtagok segítségével szereztek pozíciókat. „Lehet-e demokratikusnak nevezni azt, ha valaki pártlétszámot duzzaszt fiktív tagokkal, hogy az így kialakult többséget kihasználva dolgozhasson az állami bevételek újraelosztásában?” – írták akkor közleményükben, amelyben kitértek arra is, hogy a forrongó tagok közül többeket megfenyegettek, mások ellen vizsgálatokat kezdeményeztek.

A fantomizáció nem csak a befolyás-, hanem a pénzszerzéshez is bevett gyakorlat volt a szocialistáknál. A legismertebb ilyen ügy Zuschlag Jánoshoz köthető, akit társaival együtt azért ítéltek el, mert fantom-, vagy fantomizálódott egyesületek és alapítványok segítségével, különböző fiktív programokra elnyert pályázatokkal szereztek pénzt az Ifjú Szocialisták Mozgalma, a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT), a két szervezet egyesülésével a 2002-ben létrejött a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták Mozgalma, majd 2004-től a Fiatal Baloldal működésének és programjainak finanszírozására.

A felduzzasztott alapszervezetekről Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője úgy fogalmazott, aki a Jobbik belső ügyeit ismeri, az tudja, hogy az alapszervezetek működését Szabó Gábor, a párt választmányi elnöke irányítja és aki a kongresszus összehívásáért is felel. 

– Szabó, aki nem most bizonyította először lojalitását Jakab Péterhez, úgy szervezte a küldöttgyűlést, hogy Jakab nyerje meg a mostani választást. Tudnia kellett a fantomszervezetek alapításáról is 

– mondta Nagy Ervin, aki szerint a kamuszervezetekre inkább a párt szervezeti erejének demonstrálása miatt volt szükség, nem Jakab támogatásának erősítéséért. Az elemző hangsúlyozta, Stummer János elindulását Szabó köre engedte, holott mindenki tudta, Stummernek nem volt valódi bázisa a párton belül, a kellő támogatást sem kapta volna meg. 

– Szabóék célja az lehetett, hogy Jakabnak legyen ellenfele a kongresszuson, hogy egy gyenge, esélytelen indulóval legitimálják Jakabot – mondta.

Nagy Ervin felidézte, az MSZP-n belül is rendszeresek voltak ezek a módszerek.

– Az egypártrendszerben történt szocializációra jellemző volt, hogy a párton belül mindenki építgette a maga körét, és a párton belüli verseny nagyobb volt, mint bármi azon kívül. A ’90-es évek végén mindig kérdés volt, ki az erős ember az MSZP-ben? Kiss Péter már így szocializálta azt a generációt, akik közül sokan vezető pozícióba kerültek azóta. Az ő keze alól került ki Molnár Gyula, Tóbiás József egykori elnökök, vagy Újhelyi István is, aki a BIT -et vezette, és most lehet, hogy elnök lesz.

Erőszak és zsarolás 

Az alapszervezetekkel való trükközés a Jobbik szexuális botránya kapcsán is visszaköszön. A Bors információi szerint a párt ököritófülpösi rendezvényén történt erőszakkísérlet feltételezett elkövetője, Jakab Péter legfőbb politikai szövetségese, a 91 fantomszervezetet alapító Földi István sajátos politikai játszma részeként „alkalmazhatta” a történeteket. 

A portál, betekintést nyerve a nyomozati anyagokba, azt írta, a pártelnök asszisztálásával politikai ellenlábasuknak, feltételezések szerint Szilágyi Györgynek akarhattak üzenni élettársa megerőszakolásával. Információik szerint az áldozatot többször is megfenyegették, sőt fizikai erőszakot is „beígértek” neki, ha a történtekről bárkinek bármit elmondana. Amennyiben mindez bebizonyosodik, már nemcsak a nemi erőszak, hanem zsarolás, fenyegetés miatt is bíróság előtt kell felelniük a Jobbik érintett politikusainak. 

Borítókép: A Jobbik új elnöksége / Jakab Péter / Facebook

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában