Interjú

2022.01.07. 08:00

Gyopáros Alpár: ha a baloldal győz a választáson, büntetni fogják a vidéket

A magyar falu ma reneszánszát éli.

Néző László

Több százmilliárd forint támogatás, több ezer nyertes önkormányzat, civil szervezet, egyházak és vidéki vállalkozások, felújított óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, alsóbbrendű utak: ez a Magyar falu program rövid mérlege. S közben egyre többen gondolják úgy, hogy nemcsak Budapesten vagy a nagyobb városokban, de a kistelepüléseken is van élet, érdemes ott maradni vagy odaköltözni. A vidéki polgárok és önkormányzatok pedig úgy érezhetik: törődik velük a kormány. Gyopáros Alpárral, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.

– Ostoba, tanulatlan, tahó – némelyik baloldali politikus így jellemzi a vidéki embereket. Mit érez ilyenkor?

– Lassan megszokjuk ezeket a kijelentéseket, tegyük hozzá a trágyával etetett gombákat, meg az egyik momentumos politikus „Istenem, hogy rühellem a vidékieket” című eposzát… Már szinte fel sem tűnik, hogy a baloldali politikusok, újságírók, liberális értelmiségiek milyen kiszólásokat tesznek a vidéki emberek felé. Nyilván ettől függetlenül sértő, durván megalázó mindez, ráadásul sokszor az az érzésem, amikor ilyeneket hallok, hogy olyanok szájából hangoznak el ezek, akik, lehet, még nem léptek ki a Nagykörút határain kívülre, s nem ismerik a vidéket, nem ismerik a falvakban élő embereket.

– Ön is vidéki ember, ráadásul hivatásszerűen is vidékfejlesztéssel foglalkozik, mit lát, milyen állapotban van most a vidék, milyen állapotban vannak a falvaink, városaink, az ott élő emberek?

– A válaszomnak van egy materiális, és van ennek egy lelki oldala is. Az elsőt az jellemzi, hogy nincs olyan kis település ma Magyarországon, ahol ne indul volna el valamilyen fejlesztés. Csak a Magyar falu program pályázatain keresztül átlagban egy település hat projektet megvalósíthatott már. Ebben benne vannak az önkormányzati, az egyházi vagy a civil szervezetek által elnyert támogatások is, több tízmillió forint átlagos értékben. Minden településen elkészült vagy el fog készülni valami, vagy éppen folyamatban van valamilyen fejlesztés: egy új orvosi rendelő, egy járda, egy óvoda, egy új falubusz, játszótér, és így tovább. A másik a lelki oldala, ami talán még ennél is fontosabb. Ennek kapcsán vissza kell mennünk egészen az ötvenes évekig, a falurombolások időszakáig, ami aztán fokozódott a hetvenes években, és gyakorlatilag megismétlődött a 2002–2010 közötti időszakban is. Úgy szoktam fogalmazni, a tudatos gyurcsányista falurombolás korszakában. Az az attitűd, amit most is tapasztalunk baloldali politikusoktól, újságíróktól, ott gyökerezik a Rákosi-érában, és ez kapott egy erős támogatást a Gyurcsány-korszakban is. Az, hogy egyáltalán elindult a Magyar falu program, hogy ilyen szerteágazó, hogy a falvakban élők tudják, hogy ők írják ezt a programot, és olyan, régóta halogatott ügyekben történik előrelépés, amelyeket ők igényeltek, az egy nagyon jó üzenet. Így aztán ezen a lelki szálon az a legfontosabb, hogy minden kis faluban élő ember érezheti, hogy törődik velük a kormány, hogy a magyar falu ma reneszánszát éli.

– A városi levegő szabaddá tesz – mondták régen. Sokan most is úgy vélik, jobb városban élni, nemcsak a szabadság miatt, de a jobb életfeltételek miatt is. Milyen kormányzati filozófia húzódik meg amögött, hogy mégis kiemelt figyelmet fordít a vidéki életre?

– Az, hogy a városi levegő szabaddá tesz, részben ma is igaz, abban az értelemben, ahogy ön is említette. Sokkal szélesebbek a lehetőségek, magasabb szintű szolgáltatásokat lehet igénybe venni. Ezért szoktuk azt mondani, hogy mi az alapszolgáltatások szintjén szeretnénk olyan lehetőségeket kiépíteni a falvakban, amelyek vetekszenek a városban élőkéivel. Ez azt jelenti, hogy természetesen nem akarunk kórházat építeni egyik faluban sem, de minden kis településen szeretnénk az orvosi rendelőt 21. századi minőségűvé varázsolni. Nem fogunk színházakat építeni, de normális kultúrotthonokat, könyvtárakat szeretnénk a falvakban is. Az igaz, hogy a városokban sokkal több közép- és magas szintű szolgáltatást lehet igénybe venni, de azt szeretnénk elérni, hogy ez ne gátoljon meg senkit abban, hogy maradjon a saját kisebb településén. Másrészt pedig hadd fordítsam ki a mondást: a városi levegő rabbá is tesz. Mert a valódi közösségek a városokban eltűntek, élő, állandó közösségek már nem léteznek, a falvakban viszont még igen. Ha falun vagy egy kisebb városban a szomszédomnak nem füstöl a kéménye télen, akkor becsöngetek hozzá, és megkérdem, minden rendben van-e, esetleg kell-e valamiben segítenem? Városokban viszont, ha a szomszédom nem mozdul heteken keresztül, lehet, hogy senki sem néz rá. Ilyen értelemben viszont szabadabb a falusi élet, arról nem is beszélve, hogy nagyobb az élettér, van egy kertem, jobb a levegő.

– A Magyar falu program nagyon szerteágazó pályázati lehetőségeket kínál. Mióta elindult, mennyi pénzt nyertek el a települések, hány önkormányzat, civil szervezet és mások tudtak benne részt venni?

– Nagyon sok számot tudok erre a kérdésre mondani. Az összköltségvetése a programnak négy év alatt körülbelül ezermilliárd forint. Ebben benne van a falusi csok, az állami úthálózat fejlesztése, az életminőséget javító pályázatok, a kisboltokat és a falusi kisvállalkozásokat érintő támogatások. A falusi csokot 27 ezer család igényelte már, 145 milliárd forint értékben. Az állami útfejlesztéseknél kifejezetten az alacsonyabb rendű, a falvakat összekötő utakról beszélünk, háromezer kilométernyi út fejlesztése már megtörtént, és ha minden jól megy, akkor ebben az évben újabb 1000-1500 kilométert újíthatunk fel. Az életminőség-javító pályázatokat illetően több mint huszonháromezer nyertes pályázatról van szó, több mint 200 milliárd forint támogatással. A civil szervezetek tekintetében több mint ötezer civil szervezet már nyert valamilyen támogatást, mintegy 15 milliárd forint értékben. Nemrég indult a kisboltpályázatunk, itt nagyjából 1500 már meglevő üzlethelyiség felújítására, illetve 121 új bolt megnyitására kerül sor a kistelepüléseken. Ez is nagyjából ötvenmilliárd forintos fejlesztés.

A falusi kisvállalkozásokat eddig 30 milliárd forinttal támogattuk, nagyjából 3000 ilyen vállalkozásnak segítettünk. Már kiírták a következő etapot is, ez nagyjából húszmilliárdos pályázati lehetőséget foglal magában.

– A járvány miatt nagyon sokan döntöttek úgy, hogy akár véglegesen is feladják városi életüket, és kis falvakban folytatják vagy kezdik újra az életüket. Ez is hozzájárulhatott a falusi élet újraéledéséhez?

– Érdemes elismerni, hogy nagyon fontos volt a Magyar falu program. Igazából egy üzenet volt a falun élőknek, hogy ők is fontosak, hogy van ott is perspektíva. De az tagadhatatlan tény, hogy a Covid-járvány miatt nagyon sokan döntöttek úgy, hogy falura költöznek vagy hazaköltöznek. Nem egy ilyen családdal találkoztam, amelyben azt mondják, hogy ha nem lett volna a Magyar falu program, ha nem újítják fel az óvodát, nem építenek bölcsődét, akkor, Covid ide vagy oda, nem biztos, hogy a költözés mellett döntöttek volna.

– Említette, hogy a Magyar falu programot valójában a vidéken élő írják. Hogy történik ez, hogyan jut el önökhöz, hogy mit kívánnak az egyes településeken élők?

– A Magyar falu programot 2018-ban hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök úr. Az első évünk országjárással telt, ami azóta is tart. Ezt még a Covid-helyzet sem gátolta meg, ha szűkösebb lehetőségek között is, de találkoztunk a falvakban élőkkel. Jellemzően elsősorban polgármesterekkel, de nagyon sok helyen közmeg­hallgatáson vettünk részt, találkoztunk civil szervezetekkel, egyházközségi vezetőkkel, tagokkal, mindazokkal, akik a falvak életében jelentősebb szerepet játszanak. Így gyakorlatilag csak olyan eleme van ennek a programnak, amit az ott élők kértek. Éppen ezért bővül, ezért is változik menet közben a program tartalma, mert az idő múlásával az egyes elemeket hozzáigazítjuk az új igényekhez. Kiírtuk például az óvodafelújítási pályázatot, és aztán sok településről jelezték, hogy az óvodát már így-úgy fel tudták újítani különböző forrásokból, de az udvarra már nem maradt pénz. És ott van egy modern óvoda, gyönyörű épület, be van rendezve, de az udvaron meg már a kerítésre sem maradt pénz, nemhogy játszóelemekre. Ezért kiírtunk egy újabb pályázatot óvodaudvarokra is, nagy érdeklődés kísérte. Számtalan hasonló példa van a programjaink újragondolására.

– A vidékfejlesztés nem csupán a falvakról szól, vannak vidéki kisebb-nagyobb városaink is. A megyei jogú városokat például a Modern városok programmal segítik.

– A Modern városok programnak kicsivel túl a fél­idején járunk. Terveink szerint nagyjából 2025-re el fogunk jutni oda, hogy valamennyi programelemet megvalósítsuk, vagy legalább el tudjuk kezdeni a tervek kivitelezését. De ne feledkezzünk meg azokról az ötezer lélekszám feletti településekről sem, amelyek nem megyei jogú városok. Annak ellenére, hogy külön nekik címzett program nem létezik, mégis gőzerővel folynak a kisvárosi fejlesztések szerte az országban, hazai és európai uniós forrásokból.

– Ön kétszer is rekordmagasan nyerte meg a saját körzetét országgyűlési választásokon. Alig néhány hónap, s újra választ az ország. Mire számít?

– Az egyéni sorsomat tekintve azt kívánom, hogy ugyanolyan jó eredményt érjek el a körzetemben, mint korábban, és hogy ezzel a 106 körzet tekintetében a legutolsó legyek a fideszesek versenyében. Ez ugyanis azt jelentené, hogy akkor mindenhol remek eredmény születik számunkra. Országosan is csak a reményeimet tudom megfogalmazni, és ha már vidék, leginkább azért, mert a Gyurcsány-korszakot legjobban a vidékiek szenvedték meg. Tanúskodnak erről a bezárt kórházak, iskolák, óvodák, a magas falusi munkanélküliség. Generációk nőttek fel úgy a falvakban, hogy esélyük sem volt elhelyezkedni. Reményem a Fidesz–KDNP győzelmében leginkább ebből táplálkozik, nehogy visszajöjjön az a korszak. Mert ha a baloldal győz, egészen biztosak lehetünk abban, hogy nemhogy Magyar falu program nem lesz, hanem kifejezetten büntetni fogják a vidéket. A baloldali nar­ratíva szerint ugyanis ostobák és tudatlanok vagyunk mi, vidéki emberek.

 

Az idén is folytatódik a Magyar falu program új kiírásokkal

 2022-ben is folytatódik a Magyar falu program. Január 3-ától 13 pályázati kiírás és felhívás áll nyitva az 5000 fő lélekszám alatti települések önkormányzatai, az egyházközségek és az iskolafenntartó tankerületi központok számára. Támogatás igényelhető a többi között faluházak, közösségi terek, kültéri közösségi színterek, orvosi rendelők, szolgálati lakások, iskola- és óvodaépületek, valamint, idén először, bölcsődeépületek fejlesztésére és korszerűsítésére. Újra lehet pályázni falusi utcák, hidak, kerékpárutak felújítására, a kiírás kiegészült a csapadékvíz-elvezető árkok rendbetételének, kiépítésének lehetőségével is. Falubuszok, kommunális eszközök beszerzésére és temetői infrastruktúra-fejlesztésre is pályázatot hirdetett a Miniszterelnökség, akárcsak iskolai tornatermek, óvodaudvarok és közterületi játszóterek fejlesztésére. A falvakban működő civil szervezetek idén is számíthatnak támogatásra a közeljövőben megjelenő Falusi Civil Alap keretében. 2022-ben 70 milliárd forint áll rendelkezésre a falvakban elérhető közszolgáltatások színvonalának emelésére, amely kiegészül a falusi útalap, a falusi csok és a falusi kisboltok működtetését szolgáló támogatás forrásaival. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában