Ország-világ

2021.06.12. 07:34

A baloldal mondaná meg, mi a jogállam

A Magyarország ellen folyó ideológiai hadviselés legújabb fejezetét láthattuk Strasbourgban Hidvéghi Balázs szerint. A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy látja, a baloldal által bunkósbotként forgatott jogállamisági kritikákkal illetett tagállamok köre egyre csak bővül.

Euro-deputies attend the openning of the plenary session of the European Parliament in Strasbourg on June 7, 2021. (Photo by FREDERICK FLORIN / POOL / AFP)

Forrás: AFP / POOL

Fotó: Frederick Florin

Eddig sem lehetett kétségünk, de az e heti EP-vitában a napnál is világosabbá vált, hogy az Európai Parlament (EP) baloldali erői a magyarországi belpolitikai folyamatokba akarnak beavatkozni. A bevándorláspárti képviselők emiatt emlegették, hogy Magyarországon választások jönnek, és el kell érni, hogy visszatartsák az ország EU-s forrásait.

Egy jó ideje zajlik már az ideológiai hadviselés hazánk ellen, ennek a legújabb fejezetét láttuk a héten Strasbourgban. Az EP fenyegetőzik, most az Európai Bizottságot is bíróságra vinné

– nyilatkozta Hidvéghi Balázs a Magyar Nemzetnek az Európai Parlament e heti plenáris ülésén, miután a testület a jogállamisági rendeletről tartott újabb vitát.

A balliberális képviselők a magyarországi választások közeledtével érvelve szorgalmazták, hogy az unió mielőbb élesítse a jogállamisági mechanizmust. „A Magyarországgal szemben elhangzott vádakat már számtalanszor hallottuk és cáfoltuk.

A jövő évi választások közeledtével számíthatunk rá, hogy ez a fajta nyomásgyakorlás egyre intenzívebbé fog válni”

– fogalmazott a Fidesz európai parlamenti képviselője lapunknak, utalva arra, hogy a hetes cikkely szerinti eljárásban hamarosan meghallgatás következik, az Európai Bizottság pedig már júliusban újabb jogállamisági jelentéscsomaggal áll elő.

A Klubrádió miatt pedig ezen a héten indult kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen. „A Klubrádió ügyében is állunk az uniós vizsgálatok elébe. Az illetékes magyar jogszabályok nyilvánosak és ismertek, ezek mindenkire vonatkoznak. Természetesen a baloldali véleményformálás egyik bástyájára, a Klubrádióra is” – szögezte le a képviselő az ügyben.

Bővülő kör

Arra a felvetésünkre, hogy az Európai Bizottság mit léphet a perrel fenyegető uniós parlament ellenében, Hidvéghi Balázs elmondta: amennyiben a bizottság az uniós szerződések szellemiségét követi, bizony állnia kell a sarat.

„A bizottság független, nem viselkedhet politikai úttörőként a parlament kívánságára. Rövidesen meglátjuk, hogy mi lesz a válasza a parlamenti állásfoglalásra”

– húzta alá a politikus, arról is szólva, problémás, ahogy a jogállamisági kritikákkal illetett tagállamok köre egyre csak bővül.

Ma már nemcsak Magyarország és Lengyelország, hanem Csehország, Szlovénia és Bulgária is gyakran az EP célkeresztjébe kerül. „A kör folyamatosan bővül, ennek pedig megálljt kell parancsolni. Az Európai Unió a szabad nemzetállamok együttműködése, nem pedig egy befelé forduló, ideológiailag radikális kör foglya. Az európai együttműködés egésze, illetve a közbizalom forognak kockán” – húzta alá. Hozzátéve: az uniós szintű vita gyökerében olyan fontos értékrendbeli kérdések állnak, mint a migráció megítélése vagy a genderőrület.

Gyűlöletkampány

„Mi továbbra sem fogadjuk el, hogy ránk akarják erőltetni a bevándorlást. A család, a házasság, sőt a férfi-női fogalmak megkérdőjelezését pedig határozottan elutasítjuk. Az ideológiailag motivált, baloldali brüsszeli kör a saját világnézetét erőszakolná rá a tagállamokra.

Azt állítják, hogy csak az a demokratikus és „jogállami”, amit ők gondolnak a világról. Ez önmagában szembemegy a demokrácia fogalmával. Magyarország nem akar beleszólni más országok döntéseibe, ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy ne mondhassák meg nekünk, mit is kellene gondolnunk egyes világnézeti kérdésekben. Világos, hogy az EU a tagállami hatáskörök tiszteletben tartásával lehet csak sikeres” – ismertette a magyar álláspontot Hidvéghi Balázs, akit Strasbourgban arról is kérdeztünk, hogy mennyire lehet sikeres a magyarországi és lengyelországi baloldal európai szintű együttműködése, ami a konzervatív kormányok megbuktatására irányul. „A politikai pártok feladata, hogy megnyerjék az emberek többségének a bizalmát.

Ha egy párt úgy kormányoz, hogy folyamatosan tekintettel van a nemzeti érdekre és az emberek jólétére, s reagál a polgárok igényeire, akkor meg tudja tartani a társadalom támogatását. Nem hiszem, hogy mindezek teljesülése mellett tartanunk kellene a magyarországi és a lengyelországi baloldal uniós szintű gyűlöletkampányától”

– húzta alá a Fidesz politikusa.

Balra tolódó EPP

A kérdésünkre, hogy az áskálódó lengyelországi ellenzék pedig épp a Fidesz volt európai pártszövetségének, az Európai Néppártnak (EPP) a tagja, Hidvéghi Balázs kifejtette: az európai politikának mindez egy sajátos adottsága, az EP-frakciókra is inkább laza szövetségként kell tekintenünk. „Könnyen kialakulhatnak olyan helyzetek, ahol bizony változnak a pártok közötti törésvonalak. A Néppártban lévő lengyel Polgári Platform (PO) balra tolódása pedig pontosan példázza, hogy mi történt a néppárti frakcióval nagyban. A Fidesznek régóta ezzel volt a problémája. A PO az előző európai parlamenti választások alkalmával például közösen állított listát a volt kommunistákkal. Azokkal, akik ellen egykor a Szolidaritás Mozgalom megalakult” – szemléltette Hidvéghi Balázs, hozzátéve: a jogállamisági vitában a néppárt ismét a baloldali kórushoz csatlakozott.

„A bevándorlás kérdésében sem tudtunk már egyetérteni az EPP-vel az elmúlt években. Nem tudtunk különbséget tenni a néppárti vezetők és a baloldali kormányok mondandója, tettei között”

– állapította meg a kormánypárti politikus.

Borítókép: az EP terme Strasbourgban

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában