Ország-világ

2021.03.01. 06:04

Az EPP „láthatatlan” szabályzatból kreál Fidesz elleni fegyvert

Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója szerdán szavaz az alapszabály-módosításról, ami gyakorlatilag bebetonozná a Fidesz frakcióbeli felfüggesztéséről szóló voksolás kiírását. Európai parlamenti források szerint a néppárt egy alig húsz oldalas, „láthatatlan” dokumentumból gyárt eszközt a Fidesz ellenében.

Strasbourg, 2018. szeptember 11. Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetõje (j). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotós: Szecsõdi Balázs

„Ezúton tájékoztatom Frakcióvezető urat, hogy amennyiben az elnökség és a nemzeti delegációvezetők február 26-i találkozóján elfogadott rendelkezéseket szavazásra bocsátják, és meg is szavazzák, úgy a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot” – írta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjének, Manfred Webernek küldött, vasárnapi keltezésű levelében. Ismert, a néppárt EP-frakciója látványosan úgy alakítaná a politikai csoport eljárási rendjét, hogy immár könnyebb legyen felfüggeszteni a Fidesz delegációját.

Az eredeti módosítási javaslat szerint lehetővé tennék egész delegációk felfüggesztését és kizárását (ezt eddig csak adott EP-képviselő esetében lehetett), ehhez pedig a jövőben a szavazásra jogosult néppárti képviselők mindössze egyszerű többsége is elegendő lenne. Továbbá az ernyőpárt és a parlamenti frakcióbeli tagság között automatizmus is létrejönne – amennyiben előbbi egy tagpártot felfüggeszt vagy kizár a soraiból, a döntés az európai parlamenti csoportra is alkalmazandó lenne.

Utóbbi egyértelműen a Fidesz ügyére reflektál: a magyar párt ugyanis 2019 óta felfüggesztett tagsággal bír az Európai Néppárt ernyőpártjában, ám annak parlamenti frakciójában lényegében teljes jogú munkát folytat.

A Fideszre gyártanak szabályt

A Magyar Nemzet forrásai szerint a magyar miniszterelnök által idézett, múlt pénteki néppárti értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy sem a teljes delegációk felfüggesztéséhez és kizárásához, sem pedig az egyszerű többségről szóló szabályhoz nincs meg a kétharmados támogatottság, tehát azokat a néppárt nem tudná az alapszabályzatában rögzíteni. Egy harmadik elemet, az ernyőpárt és a frakció közötti tükörszabályt viszont

úgy bocsátják szavazásra szerdán a parlamenti csoportban, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztéséről szóló voksolás szinte elkerülhetetlenné váljon

A módosítás értelmében ugyanis az ernyőpártban felfüggesztett pártok esetében kötelező lenne a frakcióbeli tagság ügyét is megszavaztatni a képviselőkkel.

„Konkrét esetre gyártottak szabályt, ráadásul visszamenő hatállyal” – magyarázta a lap európai parlamenti forrása, úgy szemléltetve a történéseket: az EPP frakciójának eljárási szabályzata eddig egy viszonylag rövid, alig húsz oldalas dokumentum volt, amelynek tartalmát még a képviselők is alig ismerték. Most viszont sebtében, jogilag visszás módon duzzasztják duplájára az eddig szinte „láthatatlan” szabályzatot.

Népességarányosan az éllovas tagpárt

A jogi visszásságokra Orbán Viktor is utal a nyilvánosságra hozott levelében. Mint azt írja, a jogállamiság fogalmába a magyar értelmezés szerint nem fér bele a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatása vagy szankciók kiszabása.

„Miután nem tudott kellő mennyiségű szavazatot gyűjteni, hogy megbüntessen minket, most megpróbálja megváltoztatni a szabályokat és egy folyamatban lévő eljárásra kiterjeszteni” – írja a Fidesz elnöke. ( A kormánypárt néppárti tagságát 2019-ben fagyasztották be, tehát jóval előbb, mint a szerdán esedékes alapszabály-módosítás. A frakció vezetése így egy majdnem két évvel ezelőtti, még nyitott kimenetelű eseményre hivatkozva szavaztathatná meg a Fidesz felfüggesztését – a szerk.)

Egy másik, korábban is ismertetett érv, hogy

a Fidesz EP-képviselőit a magyar választók delegálták az Európai Parlamentbe, hogy uniós szinten az ő érdekeiket képviseljék.

A szóban forgó tizenhárom (a delegációban tizenkettő fideszes és egy KDNP-s képviselő ül) politikus jogai és kötelezettségei tehát nem a néppárttól, hanem a választóktól származnak.

„A Fidesz elnökeként kötelességem, hogy biztosítsam választóink teljes képviseletét” – fogalmazott Orbán Viktor a levelében ezen összefüggésre utalva, azt is hozzátéve: a magyar néppárti delegáció népességarányosan a csoport legerősebb tagja, hiszen a 2019-es európai parlamenti választásokon 1,8 millió magyar ember szavazatával, a leadott voksok 52 százalékával választották meg.

Kétséges, hogy most jönne válasz

Források szerint a jogi visszásságokkal a néppárti frakcióban is tisztában vannak. A hét végén a Brüsszelben irányadó lap, a Politico írt arról: Trócsányi László fideszes EP-képviselő, jogászprofesszor jogi útra, az Európai Unió Bírósága elé terelné az alapszabály-módosítás ügyét. Noha a lap perrel való „fenyegetésről” írt, a néppártból származó információk szerint

először bizony a német keresztény uniópártok részéről fogalmazták meg a frakcióban, hogy a jogszabály-módosítás nem állná meg a helyét az uniós bírói fórum előtt.

(Ahogy a Magyar Nemzet forrása mondta, Trócsányi László erre a véleményre jogi szaktekintélyként ráerősített, ebből született a Politico cikke.)

Emlékezetes az is, hogy tavaly decemberben a miniszterelnök a Fidesz elnökeként már javaslatot tett rá, hogy a magyar képviselők lazább formájú együttműködésben maradjanak az EP-csoportban, ameddig az ernyőpártban döntés nem születik.

A Manfred Webernek címzett levélre a néppárti frakcióvezető sosem válaszolt,

pedig az ötletnek igenis volt támogatottsága, ismertette egy néppárti forrás, aki szerint kétséges, hogy ezúttal válaszra méltatnák a magyarokat. Szerinte is szembetűnő, hogy múlt év végén kapkodva, a koronavírus-válságra szinte fittyet hányva kezdődött meg a szervezkedés a Fidesz ellenében. Addig egyébként egybehangzó vélekedés volt a frakcióban, hogy megvárják a magyar kormánypárt és az ernyőpárt vitájának lezárását.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője (j)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában