Palkovics László: szó sincs vétóról klímaügyben

A klímaügyekért is felelős innovációs és technológiai minisztert a mandiner.hu annak kapcsán kérdezte, hogy kedden egy internetes lap azt írta, a csütörtök–péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcson Magyarország nemcsak a közös költségvetést, hanem a klímavédelmi célokat is vétózhatja.

Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács azt akarja kimondani, hogy 2030-ra a jelenleg érvényben lévő hivatalos 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása az 1990-es szinthez képest.

A miniszter közölte: Magyarországnak nem kell azon aggódnia, hogy képes lenne-e teljesíteni az 55 százalékos kibocsátáscsökkentést 2030-ig. Ugyanakkor nem tartják fairnek, hogy egyes tagállamok potyautasként viselkedjenek, és az EU a szegényebb, a nyugati országokétól eltérő történelmi múlttal – ezáltal eltérő iparral – bíró országok felé nagyobb elvárást támasszon.

„Azt javasoljuk, hogy minden tagállam vállaljon 2030-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, a fennmaradó 15 százalékot pedig együttesen az európai közösség teljesítse” – mondta a miniszter.

Úgy vélte, ebben az ügyben több partnere lesz Magyarországnak, mert a kérdés a -kelet-közép-európai térség valamennyi államát érinti.

Felidézte: tavaly Magyarország az elsők között fogadta el és építette be a nemzeti klímastratégiába a 2050-es klímasemlegességi célt. Ez azt jelenti, hogy az 1990-es értékhez képest 95 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Kitért arra, hogy a kormány javasolja az egységes európai karbonár elvetését is, amivel a hazai rezsiköltségeket kívánja alacsonyan tartani.

„A nyugati, például a német bérek jelentősen különböznek a magyartól, ezért igazságtalan lenne, ha uniós szinten ugyanazt a mértékű klímavédelmi költséget terhelnék rá a két ország háztartásaira. Nekünk, magyaroknak egy ilyen döntés komoly rezsiköltség-növekedéssel járna”

– mondta.

A miniszter szerint ehelyett az EU-nak arra kellene törekednie, hogy az energetikai rendszerek megújítására költhető modernizációs alapból a volt szocialista országok nagyobb mértékben részesülhessenek a gyorsabb korszerűsítés érdekében.