Ország-világ

2020.06.26. 21:06

Vége az osztályharcnak, átvette helyét a fajok közötti háború

Manuel Valls az egyik legérdekesebb figurája a francia belpolitikának. Szocialista politikusként kezdte, 2012-ben Francois Hollande köztársasági elnök kinevezte belügyminiszternek, és meglepően határozottan viselkedett. Nem ijedt meg a muszlimok alakította párhuzamos társadalom veszélyesen zárt világától, azaz távol állt tőle, hogy a rendőreinek azt mondja, hogy inkább ne is menjenek be a no-go zónákba, abból nem lehet baj. Mint ahogy Macron mostani, szintén szocialista belügyminisztere tette. Aztán miniszterelnök lett, majd (sikertelen) elnökjelölt. Mivel katalán származású, Barcelona polgármestere akart lenni, de ez sem sikerült neki. Most az egész baloldalt megdöbbentette, amikor azt mondta: eljött a fajok közötti háború ideje.

Manuel Valls nagyjából két éve vonult vissza a politizálástól. Legalábbis a francia belpolitikából kivonult, szülőhelyén, Barcelonában ugyanis, ahol francia-spanyol állampolgárként kudarcot vallott a polgármesteri székért folytatott küzdelemben, még most is önkormányzati tanácsosként dolgozik. A francia szocialisták egykori erős embere François Hollande köztársasági elnök miniszterelnöke volt (2014-2016), ezt megelőzően pedig belügyminiszterként vett részt a szocialista kormányban. A radikális iszlám ellen a kezdetektől következetesen fellépő baloldali politikus most hosszabb és rendkívül tanulságos interjút adott a „Les Valeurs Actuelles„ konzervatív hetilapnak – számol be az Origo.

A lap úgy fogalmaz, sajátos politikusa a baloldalnak Manuel Valls. Tulajdonképpen belügyminiszteri kinevezése, azaz 2012 óta voltaképpen kilógott a francia Szocialista Pártból. Nem volt engedékeny a bevándorlókkal, bírálta a párhuzamos társadalmat kialakító muszlimokat és a szociális demagógiától is távol tartotta magát. Meglepően kemény kézzel irányította a rendőrséget, olyannyira, hogy – ezt természetesen nem erényként írjuk – egy év után kiderült, hogy több a rendőri túlkapás a baloldali Francois Hollande elnöksége alatt, mint korábban a konzervatív Nicolas Sarkozy idején.

Manuel Valls az interjú elején a Franciaországot ma leginkább foglalkoztató Traoré-üggyel foglalkozik. Úgy látja, hogy bizonyos köröknek az az érdeke, hogy a sérelmeket újra és újra, folyamatosan átéljék a francia emberek. „Az események idején miniszterelnök voltam. Adama Traoré halála egy dráma volt, de a jogos érzelmek mellett, amelyek egy testvér, egy fiú, egy fiatal elvesztéséből fakadtak, a felelősöknek, nekünk meg kellett őriznünk józanságunkat, és hagyni kellett, hogy az igazságszolgáltatás végezze a dolgát. Ezzel szemben világossá vált, hogy Adama nővére, Assa és a köréje gyűlt körök egy nagyon egyszerű üzenet mentén egyre inkább felfújják ezt az ügyet: a csendőrség a bűnös, és az állam a cinkosa.” Ezt az ügyet ürügyként használták fel, holott

nem lenne szabad, hogy az érzelmek és a politikai megfontolások vezessék az embert, mondja Valls, utalva arra, ahogy a macroni rezsim, és elsősorban Christophe Castaner belügyminiszter ebben az ügyben eljárt.

A párizsi tüntetéseket szervezők mindenáron párhuzamot akarnak vonni azzal, ami az Egyesült Államokban és Franciaországban történt. George Floyd megvetendő meggyilkolása és a francia helyzet összehasonlítása Valls szerint elfogadhatatlan. Azt akarják elhitetni, hogy a rendőrség el akarja nyomni a kisebbségeket. Ez az első alkalom, hogy ekkora visszhanggal és erővel akarják ránk kényszeríteni ezt a gondolatot. A Köztársaság integritása és a demokratikus intézmények szempontjából ez egy rendkívül veszélyes folyamat, aminek ellent kell állni, és meg kell küzdeni ezekkel a mozgalmakkal”, mondja Manuel Valls.

Másokhoz hasonlóan Valls is úgy látja, hogy Franciaországban elindult egy olyan folyamat, amelyet az áldozattá válás mellett a dekolonizációs mozgalom és a politika összefonódása jellemez, és ehhez a baloldali értelmiség és művészek egy része hatékonyan asszisztál. Ezek a mozgalmak Manuel Valls szerint nem a valóságos problémákkal foglalkoznak, hanem behálózzák a szociálisan hátrányos helyzetbe kerülő fiatalokat, irányítják, manipulálják őket, mégpedig azért, hogy a rend ellen tegyenek, azaz anarchikus állapotokat idézzenek elő. Nem csoda tehát, hogy az áldozattá válási logika egyre jobban felerősödik, miközben ezek a mozgalmak összekapcsolódnak a baloldali pártokkal.

Az Új Antikapitalista Párt (NPA), a zöldpártok, az „Engedetlen Franciaország” egy része, sőt, még a Szocialista Párthoz tartozók is ide sorolhatók Manuel Valls szerint, gyakorlatilag tehát az egész francia baloldal. Az osztályharcnak vége, helyét átvette a „fajok” közötti háború, és ahogy Manuel Valls fogalmaz, ez egy „kegyetlen háború, mert alapvetően a bőrszínen alapul, ezenkívül egyszerre olvad bele a politikai iszlámba, és egyszerre verseng is vele. Egy igazi robbanó vegyületről van szó”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában