Ország-világ

2019.07.15. 20:42

Birodalmak húzódnak a talpunk alatt: 6000 kilométeres hangyaboly terül el Európa partvidékén

Csatáznak, rabszolgákat ejtenek, hidat építenek a testükből, gombákat termelnek, tetveket tartanak haszonállatként a hangyák. Szuperkolóniákat is képesek kialakítani, melyek között háborúk dúlnak, mi pedig sokszor észre sem vesszük, hogy történelmi kalandfilmekbe illő, vagy épp azokat túlszárnyaló pillanatok zajlanak alattunk.

Borbola Lilla

 A hangyák a méhek és a darazsak rokonai, társas életet élnek és több mint 12 000 fajuk ismert. Általában egyetlen szaporodóképes nőstény él a bolyban, ő a királynő, akit legtöbbször néhány hím, azaz here vesz körül, a dolgozók pedig ivartalan nőstények. A társadalmuk szerveződése és a viselkedésük fajonként változó, az azonban közös bennük, hogy ugyan egyenként nem túl intelligensek, de csapatokba szerveződve elképesztő dolgokra képesek.

 Argentin faj tarolja le a világot

 A svájci Lausanne-i Egyetem kutatói 2000-ben megdöbbentő felfedezést tettek: rájöttek, hogy a korábban különálló bolyoknak hitt argentin hangyák várai valójában egyetlen, 6000 kilométert átszelő szuperkolónia részei.


 Az Argentínában őshonos, apró, alig 2 milliméteres, latinul Linepithema humile-ként elnevezett rovart az ember hurcolta szét a világ minden tájára. A rendkívül gyorsan alkalmazkodó faj inváziója mára szinte minden kontinenst érint: találtak már több ezer kilométeres járatrendszerrel rendelkező kolóniákat Észak-Amerikában , de Ázsiában, Japánban is. Az argentin hangya terjedésével kiszorítja az eredeti, őshonos fajokat, felborítva ezzel az adott terület táplálékláncát. Kaliforniában például veszélyeztetetté vált a koronás békagyík, amely az őshonos hangyákkal eltűnésével elvesztette fő táplálékforrását.

Önfeláldozók. Saját testükből építenek hidat bizonyos hangyafajok, hogy társaik átjuthassanak a túloldalra.

Önfeláldozók. Saját testükből építenek hidat bizonyos hangyafajok, hogy társaik átjuthassanak a túloldalra.

 Az argentin hangya egyedüli ellensége a hideg, ezért a globális felmelegedés is az ő malmukra hajtja a vizet. A kutatók igyekeznek a megoldást találni a megfékezésükre: olyan gombákat, vírusokat keresnek, amelyek csak erre a fajra veszélyesek.

 Tutajt, hidat építenek magukból

 Léteznek azonban más, ügyes túlélési trükköket alkalmazó hangyák is: a levélvágó hangya például nemcsak a legerősebb állat a világon (testsúlyához képes ő képes a legnagyobb terhet cipelni), de még gombákat is termeszt. Ehhez növények leveleit gyűjti – nem kis mennyiségben. Képesek egy éjszaka alatt letarolni egy egész szőlő-, kávé-, narancs- vagy mandarinültetvényt. A felvágott levéldarabokat hosszú sorokban cipelik vissza a bolyba, ahol péppé alakítva gombatrágyát készítenek belőle. Ez a gomba a fő táplálékforrásuk.


Más fajok levéltetveket „tartanak": a tetvek ürüléke a mézharmat, ami fontos tápanyaga a hangyáknak, akik ezért cserébe megvédik a kis nedvszívogatókat a katicabogaraktól vagy más ragadozóktól.


A vándorhangyák egyik legkülönlegesebb képessége, hogy egymásba kapaszkodva akár sok tíz centiméteres hidat tudnak alkotni, hogy így keljenek át szakadékokon, netán egyik levélről a másikra vagy hogy kiraboljanak például egy darázsfészket. Ugyanez a faj tagjai képesek tutajt építeni magukból, hogy átjuttassák a vízen a királynőjüket.

A hangyák fejlődésének szakaszai. A bábkorukban elrabolt példányok az új kolónia rabszolgái lesznek.

A hangyák fejlődésének szakaszai. A bábkorukban elrabolt példányok az új kolónia rabszolgái lesznek.

Mindennapos a Gladiátorjáték és rabszolgatartás

 A Floridában honos Formica archboldi hangyafaj sok fejtörést okozott a tudósoknak. Fészkeikben ugyanis hemzsegnek egy másik, náluk erősebb könyörtelen ragadozó, a csapdaállkapcsú hangya egyedeinek levágott fejei. Hosszas kutatás után a szakemberek rájöttek: a gladiátorjátékokhoz hasonló küzdelmekben a kisebb hangya pontosabban célozza meg ellenfelét hangyasavval, így az előbb harcképtelenné válik. A kivégzett rovar a boly tápláléka lesz, csupán az emészthetetlen fejet hagyják meg belőle.


 Különböző formában, de több fajra jellemző a rabszolgatartás. A rablógazdálkodást folytató kolóniák megtámadják a szelídebb fajokat, hatalmas pusztítást okozva fészkeikben, majd elhurcolják a bábjaikat – amit a köznyelv hangyatojásnak nevez. Az ezekből kikelő dolgozók már az új kolónia érdekében munkálkodnak életük végéig.


 A hazánkban is honos pirosfejű rabszolgatartóhangya királynője néha képes bemászni egy másik faj bolyába, ahol megöli az ott élő királynőt és a munkásokat. A már meglévő bábok kikelve az övéket megölő új királynőt szolgálják, annak utódjait gondozzák.

Kínzásmentes riasztótippek


 Előfordul, hogy a hangyák lepik el az emberek otthonát. Sokan sütőpont vagy szódabikarbónát használnak irtásukra, de ez komoly szenvedést okoz a kis rovaroknak, akik szinte belülről robbannak fel ezeknek a szereknek a hatására. Könnyen távolt tarthatók azonban, ha az útvonalukra erős illatú anyagot csepegtetünk, mert ezzel megzavarjuk a feromonjeleken alapuló tájékozódóképességüket. Teafaolaj, citrom, menta, levendula vagy épp néhány csepp ecet, tusfürdő is alkalmas lehet az elriasztásukra. Érdekes, hogy még egy krétacsík is távol tartja a hangyákat: a benne található talkum vagy zsírkő eltömíti a légutaikat, a csápjaikat pedig érzéketlenné teszi, így nem mennek át a krétavonalon.

Címkék#tudomány

Ezek is érdekelhetik