EP-választás - Az Európai Unióban öt tagállamban kötelező a voksolás

Az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán öt európai uniós tagállamban kötelező a részvétel. Az EP kutatási szolgálatának összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező elmenniük voksolni.

A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetőek az EP-választáson: amíg 2014-ben európai szinten mindössze 42,6 százalékos volt a részvétel, addig Belgiumban a jogosultak 89,6 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 85,5 százalék szavazott. A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.

Bár kötelező a szavazás Görögországban, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 60 százaléka ment el szavazni. Itt 2009-ben 52,6 százalék, 2004-ben 63,2 százalékos volt a részvétel. A kötelező szavazás ellenére Cipruson is csak 44 százalék közeli volt a részvétel 2014-ben, itt 2009-ben a választásra jogosultak 59,4, 2004-ben 72,5 százaléka ment el voksolni.

Bulgáriában az idei voksolástól kötelező a választási részvétel az EP-választáson, itt 2009-ben 38,9, 2014-ben 36,1 százalékos volt a részvétel. A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka ment el szavazni.

A jövő vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson több mint húszezren voksolhatnak Magyarország 132 külképviseletének egyikén. Az EU tagállamaiban eltérően szabályozzák, hogy szavazhatnak-e a hazai listákra a külföldön élő állampolgárok, s ha igen, ezt megtehetik-e a külképviseleteken. Az EU-ban összesen négyféle módon szavazhatnak azok, akik külföldön élnek: lehetőség van a levélben szavazásra, a külképviseleti voksolásra, az e-szavazásra és a megbízott útján történő szavazásra. A 28 tagállamból négy olyan ország (Csehország, Írország, Málta és Szlovákia) van, ahol nincs mód arra, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgár voksolhasson - derül ki az Európai Parlament kutatási szolgálatának összefoglalójából. A külképviseleti szavazás lehetőségét 21 tagországban biztosítják: Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban. Három tagországban - Németországban, Luxemburgban, és Nagy-Britanniában - ugyan biztosított a külföldön élők szavazása, de nem a külképviseleteken. Tizenöt olyan ország van, ahol levélben lehet szavazni: Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában Luxemburgban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában. Vagyis Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában egyaránt lehetőség van a levélben, illetve a külképviseleten történő szavazásra. Az internetes voksolásra Észtországban van mód, és van négy olyan ország (Belgium, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság), ahol meghatalmazott útján is szavazhat a választópolgár. Bulgária, Görögország és Olaszország esetében csak egy másik uniós országban élő választópolgárok szavazhatnak, a többi tagállamnál nincs ilyen megkötés a külföldön élők szavazásával kapcsolatban.