Ország-világ

2018.10.09. 14:40

A Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-török üzleti fórumán beszélt Erdogan és Orbán Viktor

A török elnök szerint magasabb szintre kell emelni a török-magyar gazdasági kapcsolatokat. Szijjártó Péter bejelentette, hogy közvetlen légi járat indulhat Budapest és Mumbai között.

Magyarországon van Európa egyik legstabilabb kormánya - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-török üzleti fórumán, amelyen részt vett Recep Tayyip Erdogan török elnök is.


A kormányfő azt mondta, Törökországnak is stabil a kormányzati rendszere, és egy erős felhatalmazású vezetője van, és abban bízik, hogy a stabil kormányok gazdasági együttműködése nagy sikerre vezet majd.


A miniszterelnök arról is beszélt, a magyar gazdaságnak kulcskérdés a versenyképesség, és bár Magyarország ma már egy versenyképes országnak tekinthető, de "egyáltalán nem vagyunk megelégedve a mostani állapotokkal". A magyar gazdaság versenyképességét radikálisan javítani kell, ezért a kormány hamarosan - talán már ezen a héten - elfogad egy versenyképességet segítő akciótervet - közölte.


[namelink name="Orbán Viktor"] szólt továbbá arról, hogy a nyugati világban a politika nyelvezete és a politikai küzdelem is durvább lett, időnként egészen brutális. Új technológiák jelentek meg a hatalmi vetélkedésben: "szociális média és a kormányokat is elérő fake news-világ jelensége" - mondta.


Az európai középosztály tekintélyes része szavai szerint az elmúlt húsz évben nem tudott előrejutni, ráadásul a kontinens határai felé nagy tömegek mozognak ellenőrizetlenül.


Azt is látni, hogy a korábbi uralkodó eszme, a globális kormányzás korszaka után vannak visszatérési kísérletek a nemzeti keretekhez - tette hozzá, jelezve, hogy szerinte a nyugati világban erről szól Donald Trump amerikai elnökké választása és a Brexit is.


A nyugati világnak alapérzése a bizonytalanság - mondta a kormányfő -, ami próbára teszi az európai politikai-gazdasági élet szereplőit: Európában egybehangzóan mindenki biztonságot és kiszámíthatóságot akar, minden vezető arra keresi a választ, hogyan tudna a saját népének biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtani.


A magyar kormány 2010-ben úgy döntött: egy sajátos magyar, a munkahelyteremtésre, az adócsökkentésre és a béremelésekre épülő modell felépítésén keresztül fogja ezt megteremteni - közölte a miniszterelnök, kiemelve, hogy a magyar gazdaság bővülése stabil, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, és jövőre folytatódnak az adócsökkentések.


A magyar-török gazdasági együttműködésről szólva kifejtette: Magyarországon több mint ezer ember dolgozik török vállalatok alkalmazottjaként, 8 jelentős török relációjú projekt van tárgyalás alatt, és jó remény van arra, hogy ezek eredményeként mintegy félmilliárd dollárnyi befektetés létre is jön.


Orbán Viktor végül tudatta: Magyarország évi 150 államilag finanszírozott ösztöndíjat ajánl fel török fiataloknak.


A fórumon felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a magyar és a török üzleti közösség tagjai régi jó ismerősként üdvözölhették egymást, tekintettel arra, hogy Magyarország első számú kereskedelmi partnere a térségben Törökország, amellyel tavaly "minden idők legmagasabb kereskedelmi forgalmát tudtuk elérni".


A lendület pedig kitart, amire bizonyíték, hogy az idei első hét hónapban a két ország közötti kereskedelmi forgalom 19 százalékkal nőtt - tette hozzá a tárcavezető.


Szijjártó Péter kiemelte: a magas hozzáadott értéket képviselő török vállalatok is megtalálhatják Magyarországon a számításaikat és az együttműködés lehetőségét.


Úgy összegzett: a jó gazdasági kapcsolatokhoz fontos feltétel a kiegyensúlyozott és kölcsönös tiszteleten alapuló politikai együttműködés. Magyarország és Törökország esetében ez adott - jelentette ki a magyar és a török üzleti élet szereplői előtt.


Frissítve:


Magasabb szintre kell emelni a török-magyar gazdasági kapcsolatokat - mondta Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke a magyar-török üzleti fórumon kedden Budapesten.


A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) által szervezett üzleti fórumon Recep Tayyip Erdogan megnyitójában hangsúlyozta, hogy erősek a kapcsolatok a két ország között. A török államfő köszönetet mondott a magyar népnek, hogy a közös történelmi örökséget törődéssel ápolja.


Hozzátette, hogy a kétoldalú  kereskedelmi kapcsolatoknak magasabb szintre kell fejlődniük, a baráti kapcsolatokra építve. Ehhez minden támogatást megadnak - jelezte.


Hangsúlyozta: a magyar és a török gazdaság nem versenytársai egymásnak, hanem egymást kiegészítve még átfogóbb együttműködést képesek megvalósítani. Hozzátette, hogy ebben számítanak a fórumon jelen lévő üzletemberekre.


Recep Tayyip Erdogan elmondta: a két ország között élénk a gazdasági kapcsolat, számos ágazatban működik közös bizottság, így a turizmus és a közlekedés területein, továbbá Afrikában közös munkacsoportban dolgoznak helyi projekteken. A török-magyar kereskedelmi forgalom a tavalyi évben 2,6 milliárd dollár volt, idén már 1,8 milliárd dollárt ért el, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Emlékeztetett arra a célkitűzésre is, hogy a kereskedelem volumenét hatmilliárd dollárra emeljék. Ezt az értéket mielőbb el kell érni, és a jelenlegi tendenciák elégedettségre adnak okot - jelentette ki.


Üdvözölte, hogy az üzleti fórumon az MNKH és a török kkv fejlesztési ügynökség, a KOSGEB együttműködési megállapodást kötött.


A török államfő a kétoldalú együttműködési területek közül a turizmus, a logisztika területeit emelte ki. Hozzáfűzte, hogy a török-magyar cégek együttműködésére az oktatás, az építőipari kivitelezés vagy az energetika területén is jó lehetőségek vannak, és erősíteni kell a pénzügyi intézmények kapcsolatait is.


A kétoldalú és a tranzit áruszállítás is jelentős, az okmányproblémákat végérvényesen fel kell számolni. Törökország európai exportjában és az áruk tárolásában is nagyobb szerepet szánnak Magyarországnak egyfajta kereskedelmi bázisként - mondta.


Kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban a török gazdaság ellen spekulatív támadások történtek Törökország terrorizmus elleni fellépése miatt. Ez ellen minden intézményük megtette a szükséges lépéseket, új gazdasági programot hirdettek, aminek nyomán a gazdasági egyensúly helyreállítása kedvező jeleket mutat.


A török elnök beszélt arról is, hogy a Törökországban lévő mintegy 4 millió menekültre 33 milliárd dollárt költöttek saját költségvetésből, minden nemzetközi segítség nélkül, az európaiak pedig 1,7 milliárd eurót biztosítottak mindehhez a megígért 6 milliárd euró helyett.


A Magyar Nemzeti Kereskedőház  a két ország vállalkozásai közti partnerkapcsolatok további élénkítése érdekében rendezte meg magyar-török üzleti fórumot, amelyen mintegy 150 magyar és török cég, és több mint 300 üzletember vett részt. A kooperáció célja a magyar és a török kkv-szektor közti befektetések elősegítése, naprakész piaci, jogi  és gazdasági információk biztosítása.


Gül Baba azon daliás korszak szülötte volt, amikor "nemzeteink nagy fiai feszültek egymásnak", a váltakozó kimenetelű küzdelmek hősiessége nemzeteink nagyságára emlékeztet és arra figyelmeztet, hogy ma is ehhez a nagysághoz kellene felnőnünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.


A kormányfő Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök társaságában felavatta Gül Baba türbéjét.


Az ünnepségen a miniszterelnök kiemelte: a magyar emlékeket méltó módon ápolják Törökországban, és ezt viszonozták, amikor megállapodtak Gül Baba türbéjének közös felújításáról.


Kifejtette: Törökország büszke történelmére és a mai határain túli épített örökségeire, felkutatja és megőrzi őket, ahogy az erős és magabiztos nemzetek szoktak tenni. Mi magyarok értjük ezt, mert a mi kulturális örökségünk jelentős része is a határokon kívül rekedt, mi is büszkék vagyunk rájuk, és ha tehetjük, megóvjuk, felújítjuk őket - magyarázta. Hozzátette: ezért Gül Baba türbéjét együtt újították fel és ma együtt adják át.

 


Orbán Viktor felidézte: 1914-ben a türbét fenntartandó műemléknek nyilvánították, sok török járt itt, és becsben tartották Budapest polgárai is. Az épületnek - ahogy hazánknak is - viszontagságos a történelme, de mára visszanyerte régi fényét - vélte.


Arra is emlékeztetett, hogy annak idején a száműzött magyar szabadságharcosok a törököknél leltek menedéket, és az első világháborúban szövetségesekként harcoltak egymás oldalán a magyarok és a törökök.


A miniszterelnök azt kívánta, hogy az épület és a kert törökök és magyarok számára is az elmélyülés, a lelki feltöltődés és a békés eszmecserék helyszíne legyen.


Orbán Viktor megköszönte a felújításban résztvevő szakemberek munkáját, valamint a török elnöknek azt, hogy figyelmet fordított a kezdeményezésre, és az átadásra Magyarországra látogatott.


A török államfő hangsúlyozta: Gül Baba ihletésére nemcsak a kultúra, hanem a gazdaság területén is a magyar-török barátságot erősítő lépéseket tesznek.


Úgy vélte, Magyarországon nincs olyan, aki ne ismerné Gül Babát, aki 477 évvel ezelőtt ezen a dombon halt meg. Az azóta eltelt évek ellenére sem merült feledésbe a személye, és napjainkban az általa képviselt értékek - a bátorság, az önfeláldozás, az igazságérzet és a tisztelet - fontos szimbólumokká váltak - fogalmazott.

Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök (b3) és Orbán Viktor miniszterelnök (b4) Gül Baba felújított türbéjének felavatásán Budapesten 2018. október 9-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök (b3) és Orbán Viktor miniszterelnök (b4) Gül Baba felújított türbéjének felavatásán Budapesten 2018. október 9-én.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Recep Tayyip Erdogan kiemelte: Gül Baba alakját a különböző kultúrák közti tisztelet, megértés és barátság teszi halhatatlanná. Emléke, neve és bölcsessége az iránta Törökországban és Magyarországon érzett tisztelet és szeretet jóvoltából itt, ebben a szép kertben él tovább - mutatott rá.


Közölte: Gül Baba eszmei örökségének ápolásával az a feladat is jár, hogy a következő nemzedékeknek is megőrizzék a türbét. A síremlék és a hozzá tartozó építmények, valamint a kert felújításakor sikerrel ötvözték a hagyományokat a modernséggel - vélekedett.


A török elnök kitért rá: nem a türbe az egyetlen olyan emlék Magyarországon, amely a közös múltunkat őrzi, sok ilyen emlék van, és köszönet illeti Orbán Viktort, amiért Magyarország megőrzi ezeket az emlékeket. Ezt a munkát Törökország eddig is támogatta, és ezután is minden támogatást megad hozzá - jelentette ki.


Recep Tayyip Erdogan azt mondta, a törökök és a magyarok együttműködése Gül Baba eszmei árnyékában ver gyökeret, a türbe pedig áldást és szerencsét hoz a magyar népnek, továbbá erősíti a két nép barátságát.


Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő a megnyitón arról beszélt, hogy Gül Baba türbéje egyedülálló történelmi és építészeti műemlék, jelentős szakrális és művészettörténeti érték, amely kiemelt szerepet tölt be Budapest építészeti emlékei között. Időszerű volt a rekonstrukció, alapos és körültekintő munkák zajlottak, minőségileg újulhatott meg a műemlékegyüttes - mondta.


Úgy vélte, a létrejött közösségi tér méltó dísze a kerületnek és a fővárosnak, igazi turisztikai célponttá válhat.

 


A tárcavezető méltatta a magyar-török kapcsolatokat és közölte: a két ország együttműködése példaértékű a történelmi emlékhelyek helyreállításában és megtartásában is.


Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon. Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, és a legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg.


A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), valamint a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) megállapodásának értelmében Törökország több mint hárommillió euróval (mintegy 930 millió forint) járult hozzá Gül Baba türbéjének, valamint közvetlen és tágabb környezetének felújítási költségeihez.


A világ egyik legnagyobb légitársasága, a Turkish Airlines közvetlen járatot indít Budapest és az indiai gazdasági élet központja, Mumbai között - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar-török üzleti fórum szünetében újságírók előtt.


Jelezte, a szükséges tárgyalásokat haladéktalanul megkezdik a Turkish Airlinesszal és az indiai hatóságokkal.


Szijjártó Péter indoklásában hangsúlyozta: az indiai beruházói közösség érdeklődése Magyarország iránt dinamikusan bővül. Így - értékelése szerint - a Budapest-Mumbai közötti járat a magyar-indiai és általában a magyar-keleti gazdasági, kereskedelmi, befektetési kapcsolatok szempontjából komoly előrelépést fog jelenteni.


Emlékeztetett, hogy a Malév csődje óta - a Budapest-Peking-járatot leszámítva - nincs hosszú távú, keleti irányú járat Budapestről.


Ez Magyarországnak kifejezetten hátrányos, hiszen kelet felől egyre több a beruházási, befektetési és kereskedelmi szándék Magyarország és Közép-Európa irányába - mondta a miniszter.


A gázellátás kérdésére rátérve arról is szólt, hogy Magyarország energiaellátását tekintve rendkívül fontos az a kérdés, hogy a 2020-as évek elejétől kezdve déli irányból érkezik-e majd gáz.


Az egyik forgatókönyv a Török Áramlat gázvezetékek megépítése, majd azokból gáz szállítása Közép-Európa irányába - közölte a tárcavezető.


A török külügyminiszter tájékoztatására hivatkozva azt mondta: a Török Áramlat második gázvezetékének építése mintegy 50 százalékos készültségben van, így az jövőre elérheti Törökország partjait. Onnantól kezdve pedig egy fontos orosz-török-bolgár-szerb-magyar együttműködés veszi kezdetét annak érdekében, hogy az az évi körülbelül 16 milliárd köbméter gáz, amelyet a Török Áramlat második vezetékszála fog szállítani, eljusson Közép-Európába - fejtette ki.


"Erre vonatkozólag már egy egyetértési nyilatkozattal bírunk a Gazprom, valamint a bolgár és a szerb gázvezetékeket üzemeltető hatóságok részéről" - jelezte a külgazdasági és külügyminiszter.


A folytatásban a török külügyminiszter össze fogja hívni az orosz, a török, a szerb, a bolgár és a magyar oldalról azokat az érintett kormánytagokat, akiknek az együttműködése szükséges ahhoz, hogy a Török Áramlat második vezetékszálából hamarosan Közép-Európába is jusson gáz - ismertette.


Szijjártó Péter ezt Magyarország elemi érdekének nevezte, hozzátéve, Magyarországnak egy minimális, körülbelül 5 millió eurós beruházást kell végrehajtania ahhoz, hogy déli irányból 6 milliárd köbméternyi gázt tudjon fogadni évente.

Címkék#belföld
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában