Sokkal kevesebb pert dobnak vissza

A megyei főügyészségekhez hasonlóan az ítélőtábla szomszédságában működő fellebbviteli főügyészség is évet értékelt a napokban. Dr. Mészáros Tamás főügyész hangsúlyozta: az idő igazolta, hogy 2004-re – más városokkal versenyben – Győr lett a régió igazságügyi központja, tavaly óta Fejér megye is az illetékességébe tartozik. Ezzel az ügyészségnél mintegy 30 százalékkal nőtt az ügyek száma 2017 januárjától. A Budapesthez közeli cégek működésének következtében Fejér megyében erőteljesebb a gazdasági bűnözés, mint mondjuk Komárom-Esztergomban, s ezek az ügyek bonyolultabbak is. 

Tartották a határidőt

A hatfős ügyészi létszám ugyanakkor változatlan maradt 2017-ben – szögezte le dr. Mészáros Tamás –, tehát a munka mennyisége nőtt, de a határidőket mégis sikerült betartani. "Ezért köszönetet kell mondanom a kollégáim szorgalmáért és hozzáállásáért" – tette hozzá a fellebbviteli főügyész.

Dr. Mészáros Tamás

Hiányzik az elégtétel

Az év fajsúlyos ügyeiről szólva dr. Mészáros Tamás kiemelte a vörösiszappert, amelyről az ügyészségnek és neki személy szerint is meggyőződése, hogy az első fokon felmentett tizenöt vádlott a bűnös, s hogy a kérdést valóban nem oldhatták volna meg az ítélőtábla hatáskörében: vissza kellett küldeni. – A cég vezetői a rájuk vonatkozó szabályokat nagyon komolyan és súlyosan megszegték, ezért jogi felelősséggel tartoznak. Bízom benne, hogy ez érvényre jut egy jogerős ítéletben – szögezte le. – A mi életünkben egész biztosan nem történt ilyen méretű ipari katasztrófa, és azt, hogy a károsultak a mai napig nem kaptak büntetőjogi elégtételt, szégyennek tartom, amit remélhetőleg a megismételt eljárásban kiküszöbölnek – mondta a főügyész.

Ezzel kapcsolatban felvetettük: nem szokatlan-e, hogy mind első, mind pedig másodfokon ugyanaz az ügyész – dr. Fejes Péter – képviseli a vádat. A főügyész szerint valóban ritka, de nem egyedi az eset, s ugyanúgy természetes, mint az, hogy a védelmet általában egyetlen ügyvéd képviseli az egész eljárás alatt. Az ügyészi szervezetben részben praktikus okok szólnak máskor amellett, hogy ne az járjon el mondjuk Egerben, aki Budapesten. 

Ám a vörösiszapperben az ügyésznek annyira bele kellett magát dolgoznia a speciális szakismeretet igénylő perbe, hogy óriási luxus lett volna másodfokon újabb munkatársat megbízni a vád képviseletével 

A változások kihívásai

A jövő kihívásai közül természetesen első helyen a júliustól életbe lépő büntetőeljárási törvény (BE) áll, amivel kapcsolatban olyan mértékű lesz a változás, hogy – utalt ránk a főügyész – a bírósági tudósítóknak is érdemes rá felkészülni. Az egyik leglényegesebb, hogy megalapozatlanság esetén csak a legvégső esetben jöhet majd szóba az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, s ez fehérholló-ritkaságú lesz. Ugyanis mostantól ha egy tényállás hiányos, akkor a másodfokú bíróság nem helyezheti hatályon kívül az ítéletet, bizonyítást kell felvennie, s neki magának tisztázni az adott kérdést. 

A főügyész szerint ez óriási tanulást igényel, de örömmel üdvözli, hogy az adott ügyek nem húzódnak újabb évekig, hanem másodfokon tisztázhatók, legfeljebb nem egy egynapos ülésen, hanem egy többnapos tárgyalás során. Hozzátette: ha tavaly is az új BE lett volna érvényben, akkor talán sem a darnózseli gyilkosságnál, sem a vörösiszapperben nem kellett volna megismételtetni az eljárást.