Ország-világ

2018.03.25. 09:00

Stephen Hawking megrengette a világot

Rekordidővel, 55 évvel élte túl Stephen Hawking a szörnyű diagnózist, amely korai halált jósolt neki. Egy ilyen kultikus ikonná vált fizikuszseninek azonban még ennyi idő is kevés. Nemcsak halálával, hanem utolsó tudományos művével is megrengette a világot.

Borbola Lilla

 

A korunk egyik legnagyobb elméjeként emlegetett Stephen Hawking teste 2018. március 14-én feladta a harcot az őt lebénító kór ellen. A populáris kultúrában is sztárnak számító brit elméleti fizikus 76 évesen hunyt el cambridge-i otthonában. Bár betegsége mindenki számára nyilvánvaló volt, olyan sokkal élte túl a neki jósolt időt, hogy eddig egy kicsit talán elhittük: Stephen Hawking halhatatlan.


Teste börtönében

Hawking mindössze 21 éves volt, amikor anyja kivizsgálásra küldte az akkor már gyakran eleső, ügyetlenkedő fiút. Ekkor kapta a lesújtó diagnózist: ASL-t, azaz izomsorvadással járó idegrendszeri betegséget állapítottak meg nála. Mindössze 2-3 évet jósoltak neki az orvosok. Kétségbeeséséből és reménytelenségéből végül Jane Wilde vezette ki, akivel hamarosan össze is házasodtak, majd három gyermekük született.


 „Ha meglegyint a közeli halál szele, akkor rájössz, hogy érdemes élni, és sok mindent meg akarsz még tenni az életben" – írta a fizikus Az én rövid történetem című könyvében. Ahogyan később mesélte: a kórházban meghalt mellette egy leukémiás fiú, aminek hatására rájött: van rosszabb is az ő sorsánál. „A testi fogyatékos embereknek olyasmikre kell összpontosítani erejüket, amelyek végrehajtását megmaradt képességeik lehetővé teszik, és nem szabad azon keseregniük, hogy mi az, amit nem tudnak megtenni" – vallotta.


 Egyre nagyobb erővel vetette bele magát a tudományos munkába. 27 évesen tolószékbe került, hamarosan elvesztette íráskészségét is. Bár szelleme ép maradt, beszéde torzulni kezdett, míg végül 43 évesen tüdőgyulladást kapott. Hogy életét mentsék, gégemetszést végeztek rajta, ezzel végképp elvesztette beszédképességét. Több próbálkozás után a megoldást egy beszédszintetizátor jelentette, amit ujjaival, később arcizmaival irányított. Jellegzetes gépi hangja a védjegyévé vált, így akkor sem cseréltette le, amikor az már technológiailag lehetséges lett volna. Egy dolgot fájlalt az egyébként jó humorú Hawking professzor: bár ő maga brit volt, a gép amerikai akcentussal beszélt.

 


Megérteni a megérthetetlent


A tudós elméleteit igazi mélységében csak kevesen értik a világon. Az ősrobbanást fordított fekete lyukként írta le például, ami megrengette a hatvanas években a tudományos világot. A fekete lyukakat vizsgálva megalkotta a később róla elnevezett Hawking-sugárzás elméletét, amely szerint a korábbi feltételezésekkel ellentétben a fekete lyukból bizonyos részecskék mégis képesek megszökni.


Munkásságát még hosszasan lehetne méltatni, de Stephen Hawking abban is zseniális volt, ahogyan ezeket a bonyolult elméleteket, szinte elképzelhetetlen fizikai jelenségeket igyekezett a hétköznapi emberek számára is érthető módon előadni. Az idő rövid története című könyve 1988-ban jelent meg először, és tízmillió eladott példányával rekordokat döntött, bestsellerlisták élén állt hónapokon keresztül. Természettudományt, azon belül is a fizikát és a kozmológiát népszerűsítő könyv korábban még nem ért el ekkora sikert és közönséget.

 

Az Agymenők stábja ezzel a képpel búcsúzott a sztártudóstól.  Fotó: Johnny Galecki Instagram-oldala

Az Agymenők stábja ezzel a képpel búcsúzott a sztártudóstól. Fotó: Johnny Galecki Instagram-oldala


Zsivány zseni


Tudományos sikereinek és a hétköznapi emberek felé nyitásának köszönhető hírnevét kihasználva népszerűsítette a fizikát és a kozmológiát. A laikusok kérdéseit és hozzá nem értését többnyire empátiával és humorral kezelte.


 Amikor azt kérdezték tőle: „Ön Stephen Hawking?", azt válaszolta: „Nem, de gyakran összekevernek vele." Híres volt más tudósokkal kötött fogadásairól, amiket többségében elvesztett: négyből kettőt biztosan, kettőnél pedig vitatott a nyertes. A Cygnus X-1 csillag melletti fekete lyuk például egyéves Penthouse-előfizetésébe került, a Higgs-bozon megtalálása 100 dollárjába. Máskor pedig azt nyilatkozta: nem az univerzum jelenti számára az igazán nagy rejtélyt, hanem a nők.


 „Az élet tragikus lenne, ha nem lenne vicces" – mondta életében. Halála után előkerült egy történet, miszerint szándékosan hajtott át Károly herceg lábujjain, amikor megmutatta neki speciális eszközét. Hasonló pletykák már korábban is szárnyra kaptak, eszerint aki untatta a professzort, az könnyen a kerekesszéke „áldozatává" válhatott. „Rosszindulatú pletyka. Mindenkin áthajtok, aki ezt híreszteli" – válaszolta a felvetésre.      

 

A tudós a számítógépe és akkori felesége, Jane Wilde segítségével nyilatkozik a sajtónak 1988-ban.

A tudós a számítógépe és akkori felesége, Jane Wilde segítségével nyilatkozik a sajtónak 1988-ban.


Az asztrofizika popsztárja

Humorérzékének is köszönhette, hogy a populáris kultúra ikonjává vált, ami ritkaságnak számít szakmájában: legutóbb Einstein volt ennyire népszerű. Számtalanszor szerepelt tévéműsorokban, de nem csak tudományosokban. Feltűnt a Simpson családban, az Agymenők című, fiatal tudósok életéről szóló szitkomban is többször alakította önmagát. Mindkét sorozatért rajongott egyébként. Csakúgy, mint a Star Trek – Új nemzedékért, amelyben szintén szerepelt: hologramként pókerezett Newtonnal és Einsteinnel. 2014-ben pedig a Monthy Python Live Show-ban „énekelte el" beszédszintetizátorával a Galaxy Song című dalát, talkshow-k vendége is volt, és legófigura is készült róla. A Madame Tussaud-panoptikumban pedig van viaszszobra.


 Szerepléseivel kapcsolatban kritika is érte a tudományos világból: többen gondolták, hogy népszerűségét kihasználja elméletei elfogadtatására. Bár ezt nem posztunk megítélni, egy biztos: népszerűségéhez hozzájárult, hogy valós emberi élethelyzeteket, problémákat élt meg betegsége és tudományos rangja ellenére – válással, gyerekekkel, unokákkal, vállalt tévedéseivel.


Élete nagy művét hagyhatta hátra


Stephen Hawking még halála előtti napokban is dolgozott. Utolsó tanulmányát most vizsgálják a tudósok, de szakértők szerint ez lehet az asztrofizikus legfontosabb tudományos munkája. Ebben olyan úttörő matematikai megoldásokat vezet le, amellyel létrehozható egy olyan űreszköz, amely bizonyíthatja a multiverzumok létezését. Azaz azt, hogy több ősrobbanás is volt, és nem a mi univerzumunk az egyetlen. Ha ez bebizonyosodik, az Nobel-díjat érne – ha osztanának posztumusz elismerést. Stephen Hawking ugyanis soha nem kapta meg a Nobel-díjat, annak ellenére, hogy többször is jelölték rá.


 A kerekesszékes sztártudóst Cambridge-ben búcsúztatják, és hamvait a londoni Westminster-apátságban helyezik örök nyugalomra nagy elődje, Isaac Newton síremlékének közelében március 31-én.

 

Gondok az olvasással

Bár a professzort apja orvosi pályára szánta, kezdetben nehezen ment neki a tanulás, olvasni is csak 8 évesen tanult meg. A természettudományok viszont kifejezetten érdekelték: 16 évesen már néhány társával számítógépet épített használt alkatrészekből.


 Cikkünket a Kisalföld hetente szombaton megjelenő Szieszta mellékletében olvashatják.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában