Ország-világ

2018.03.31. 09:00

A hit ajánlat a töprengőknek

A szabadulásra emlékezik a zsidó vallás pészahkor, a kereszténység pedig húsvétkor, amely idén egybeesik. Közös csodák és hagyományok mellett mindkét hit olyan ajánlat a keresőknek, amely választ adhat korunk alapkérdéseire: Mi a szolidaritás? Mik a legfontosabb értékek?

Kiss Tímea

Estétől estig ünnepel és emlékezik a zsidóság a pészah idején is, amely idén kivételesen a keresztény kultúrkör húsvétjával egybeesik: előbbi pénteken kezdődött és április 7-éig, a következő szombatig tart. Amellett, hogy a tavaszt köszöntik e jeles alkalmon, több névvel illetik az ünnep szakaszait, amelyek során történetük sorsfordító pillanatait idézik fel.


– Ne felejtsük el, hogy a keresztény vallás a zsidó vallás „folyománya", egy fejlődés eredménye. Mindkét vallás a kiszabadulásról, megszabadulásról emlékezik pészahkor, illetve húsvétkor. A különbség abban áll, hogy a zsidóság a Messiást várja, a kereszténység pedig Jézus Krisztust imádja – beszélt arról Máté-Tóth András, az SZTE BTK vallástudományi tanszékének alapítója és vezetője, mi a közös a két kultúrkörben.


Elkerülés és szabadság

Ahogy arról az Ószövetség is megemlékezik, megtagadta a fáraó, hogy a birodalmában robotmunkára kényszerített zsidóságot elengedje. Sőt, még súlyosbított terheiken, miután Mózes próféta – Jahvéra hivatkozva – szót emelt az izraelitákért. Mózes második könyvéből kiderül, Isten ezért tíz csapással büntette a kevély uralkodót.

Egyiptom vizei vérré változtak, egész földjét békák lepték el, szúnyogok, majd bögölyök kínoztak embert és állatot, dögvész és pusztító járvány sújtotta az állataikat, fekélyek keletkeztek az élőkön, majd jégeső, sáskajárás pusztított és háromnapos sötétség szállt az országra. De a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála elkerülte Izrael népét, hiszen házaikon a jel, a bárány vére megóvta őket. A „peszáh" szóval fejezi ki ahéber nyelv ezt a megmenekülést, és így lett a pészah az elkerülés ünnepe.

Az elsőszülötteken túl az egész izraelita nép megmenekült végül, a fáraó megtört, és útjára engedte a zsidóságot: a kivonulás első napja lett a szabadság ünnepének első napja is.

Pészahkor több ezer hívő rója le kegyeletét a jeruzsálemi siratófalnál.

Pészahkor több ezer hívő rója le kegyeletét a jeruzsálemi siratófalnál.

Mózes kinyújtotta a kezét

De a tragédiát elkerülő népre további veszélyek leselkedtek, a fáraó ugyanis utánuk eredt. A Szukkotba tartó, a Sás-tenger mentén táborozó izraelitákra azonban nem tudott lecsapni. Jahve felhőoszloppal védte őket, majd Mózes kinyújtotta kezét, és a szél visszaszorította és kiszárította a tengert. A menekülők biztonságban át tudtak kelni, de az üldözők a fejük fölött összecsapó tengerbe vesztek. A pészah utolsó napján ezért a tengeren való átkelésről emlékeznek meg.

– Minden nép azonosságtudatának van egy középpontja. A zsidóságot minden nyomorúság, megpróbáltatás ellenére a Mindenható megőrizte, mint ahogy a tyúkszárnya alá rejti csibéit. Ez a legfontosabb. Más megszabadulásokat is számon tart a zsidóság vallási, történelmi emlékezete, például a megmenekülésüket a babiloni fogságból – beszélt arról a valláskutató, miért jelentős ünnep a zsidóság számára is a mostani.

A kereszténység szintén megszabadul, de nem egy szorult helyzetből megmenekülő népként: ez minden ember megszabadulása vagy annak lehetősége abból akényszerből, hogy vétkezzen. A kereszténység világvallás, így egyetemessé, minden emberre érvényessé terjeszti ki a megváltást, hiszen Jézus a bűntől váltotta meg az egész emberiséget.

Pészah előtt adták át a felújított szabadkai zsinagógát. FOTÓ: MTI/Molnár Edvárd

Pészah előtt adták át a felújított szabadkai zsinagógát. FOTÓ: MTI/Molnár Edvárd

Keresők vagyunk

 A valláskutató szerint mai korunkban újra az érdeklődés középpontjába került a személyes és a kollektív azonosságtudat, identitás alapkérdése, hogy hova horgonyozzuk le magunkat magánemberként, illetve kisebb-nagyobb közösségként.

 – Mi az, hogy kereszténység? Mi az, hogy zsidóság? Mi az, hogy emberi élet? Mik a legfontosabb értékek? Mi a szolidaritás? – kérdezte. – A zsidóság és a kereszténység szent történeteiben is válaszlehetőségek fogalmazódnak meg ezekre az alapkérdésekre. De sem a zsidóság, sem a kereszténység nem akarja erőszakosan megszállni a kultúrát, a töprengőket: ez egy ajánlat. Mivel keresési helyzetben vagyunk, minden komoly ajánlat vitatható és vitatandó.

Michelangelo szobra: számos csodát tulajdonítanak Mózesnek.

Michelangelo szobra: számos csodát tulajdonítanak Mózesnek.

A csodák tudománya

A tudósokat is érdeklik a csodálatos események. Ezek a kutatók természettudományos ismereteiket bevetve a tíz csapásra és a tenger szétválasztására is keresik a magyarázatot.

Cseppköveket tanulmányozva jutottak a klímakutatók arra a következtetésre, hogy II. Ramszesz idején elképesztő szárazság pusztított. Stephan Pflugmacher biológus szerint emiatt elterjedt egy mérgező vízi alga a Nílusban, amely miatt békák éskártevők pusztítottak. Egy vulkánkitörés, a Szantorini szigetén található Thera aktivitása sötétséget, a hamuja jégzivatart okozott, Siro Trevisanato kanadai biológus szerint a sok csapadék okozta a sáskajárást. A kisdedek halálát pedig a gabonában megjelenő gombafaj elterjedésével magyarázzák – összegezte a kapcsolódó kutatásokat a The Daily Telegraph.


Egy, a Public Library of Science ONE online folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Nílus deltájában a „tenger is szétnyílhatott". A mai Tanisz-tónál egy tizenkét órán át tartó, 100 kilométer/órás szél következtében valóban bekövetkezhetett a bibliai történetben leírt isteni csoda, és egy négyórás periódus alatt három kilométer hosszú és öt kilométer széles út keletkezett – állítja a coloradói Nemzeti Atmoszférakutató Központ csapata. – Izgalmas kísérletek, de a vallás belső logikája nem igényli az eredményeiket, mert az üzenetek szimbolikusak, a csodák pedig az emberek és az adott nép kollektív emlékezetén belül történnek – magyarázta Máté-Tóth András valláskutató. – Mondok egy példát. Jónásé is egy megszabadulástörténet, amikor három napot és három éjt töltött a cethal gyomrában. Ennek bizonyítására, avagy cáfolására nagyszabású kísérletet szervezhetnek meg, olyan kérdésekkel, hogy található-e olyan cethal, amelybe belefér egy ember. Vajon a gyomrában lévő folyadékok, anyagok tápláléklehetőséget jelentenek-e? Milyenek a levegőviszonyok? A kutatás eredményétől függetlenül a hívő ember hite nem inog meg. Nem a mai értelemben vett történelemkönyvekre és nem a tárgyi bizonyításokra építi a hitét, hanem tanúságtételekre és belső spirituális tapasztalatokra.


Bűnbocsánat

A bűnbocsánat szentségét Krisztus húsvét vasárnapján alapította, amikor rálehelt az apostolokra, és ezt mondta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad." – Ahhoz, hogy az identitáskeresés sikeres legyen egy személy, egy csoport vagy egy ország számára, a nagypénteki bűnbánattartás egy nélkülözhetetlen mozzanat. Amíg nem szembesülünk hibáinkkal, addig nem állunk készen a változtatásra, keresztény szóval a megtérésre – fogalmaz Máté-Tóth András valláskutató.

Szegények kenyere

A zsidó pészahot a kovásztalan kenyerek ünnepének is nevezik, mert a szegények kenyere, a pászka a szabadulás korát idézi. Az ehhez tartozó szokások ismerete a kereszténység legfontosabb rituáléja, a szentmise értelmezésében is segít.


Cikkünket a Kisalföld hetente szombaton megjelenő Szieszta mellékletében olvashatják.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában