Ország-világ

2017.10.02. 19:14

OGY - Kósa letette miniszteri esküjét

Nyugdíjakat érintő felvetésekről, a tatai karsztvizek okozta veszélyekről, valamint a diákhitelről is kérdezték a kormányt hétfőn a parlamentben, az interpellációk során.

Napirend előtt

Az idősek világnapjáról és a "Soros-tervről" is szó volt a parlamentben hétfőn, napirend előtt.


Az ülés elején az elnöklő Latorcai János bejelentette: a Fidesz-frakció hétfői hatállyal megválasztott vezetője Gulyás Gergely lett. Frakcióvezető-helyettesei: Balla György, Bóna Zoltán, Halász János, Hende Csaba, Németh Szilárd és Németh Zsolt.


Jobbik: méltányos, differenciált nyugdíjemelést!


Sneider Tamás (Jobbik) az idősek világnapja alkalmából arról beszélt, hogy kötelesség viszonozni azt az áldozatot, amit az idősek a felnövekvő nemzedékekért tettek. A politikus pártja javaslatait ismertetve közölte: méltányos, differenciált nyugdíjemelésre lenne szükség, az alacsony nyugdíjakat nagyobb arányban kellene megemelni, a luxusnyugdíjakat pedig ki kellene vezetni az állami nyugdíjrendszerből. Azt is mondta, hogy a gyermeknevelés elismerése érdekében nyugdíjkiegészítést kellene beilleszteni a nyugdíjrendszerbe.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára úgy reagált: Sneider Tamás "hiteltelen" felszólalása csak bocsánatkéréssel kezdődhetett volna, Vona Gábor Jobbik-elnök ugyanis a közelmúltban megsértette az időseket, olyan kifejezéseket használt, hogy "szemeikben gyűlölet lobog", "szájukból szennyvíz folyik", és azon is gúnyolódott, hogyan húzzák a bevásárlókocsijukat.


MSZP: rengeteg ember életét lehetetlenítette el a korhatár előtti nyugdíj megszüntetése


Korózs Lajos (MSZP) szintén az idősek világnapjára kitérve nagy problémának nevezte a korhatár előtti nyugdíj megszüntetését, az ugyanis több százezer ember életét lehetetlenítette el. Megjegyezte, nem kapnak szolgálatiidő-kedvezményt azok sem, akik az egészségükre ártalmas munkát végeznek. Kimondani is szégyen továbbá azt, hogy az öregségi nyugdíjminimum kilenc éve 28 500 forint - tette hozzá.


Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány megvédi a nyugdíjak értékét. Korózs Lajos annak a pártnak a nevében beszélt, amely kormányon egyhavi nyugdíjat vett el az idősektől - jegyezte meg.


Arra is kitért, hogy Botka László hétfőn lemondott az MSZP miniszterelnök-jelöltségéről, amit úgy kommentált: ezen senki sem csodálkozik, mert ennyi botrányos ügy után egyenes út vezetett a lemondásig, és mert "Botka László nem egy különc szocialista volt, hanem ugyanolyan, mint bármelyik szocialista vezető, korrupt és megszorításmániás". Azt még nem tudni, hogy az MSZP ezek után kit emel ki a "kalapból" - ahonnan mintha már látszana "Gyurcsány Ferenc feje búbja" -, de az ugyanolyan lesz, mint a többiek - fogalmazott, azt sürgetve, hogy a "csúnya miniszterelnök-jelölti casting" alatt az MSZP kérjen bocsánatot a Czeglédy-ügyben károsult diákoktól.


LMP: a kormánynak nincs időspolitikája


Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a kormánynak fogalma sincs az idősek élethelyzetéről, nincs időspolitikája, pedig a nyugdíjasok jelentős része százezer forint alatti ellátást kap. Az idősek érzik igazán a bőrükön azt is, hogy hány orvos, ápoló hiányzik az egészségügyből - tette hozzá, idősügyi nemzeti minimumprogramot szorgalmazva, amelynek javasolt elemei közül megemlítette a nyugdíjminimum 50 ezer forintra emelését, az igazságosabb nyugdíjemelést és a korkedvezmény új rendszerének kidolgozását.


Rétvári Bence Emmi-államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Schmuck Erzsébet helyettes államtitkár volt abban az MSZP-SZDSZ-kormányban, amely elvett egyhavi nyugdíjat. A Fidesz-KDNP ezzel szemben megemelte a nyugdíjak értékét - mondta.


KDNP: az emberek véleményt nyilváníthatnak a "Soros-tervről"


Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt: az emberek jogosan várják, hogy a nemzeti konzultáción kinyilváníthassák véleményüket a "Soros-tervről". Kifejtette: Soros György el akarja érni például azt, hogy évi egymillió embert telepítsenek Európába Afrikából és a Közel-Keletről, hogy az EU tagállamai bontsák le a határkerítéseket, valamint azt is, hogy Brüsszel kötelezően ossza szét a bevándorlókat a tagországok között. Az ellenzék azonban tagadja e terv létezését - hangsúlyozta.


Rétvári Bence államtitkár úgy reagált: az ellenzéki pártok vagy elfogadnák a betelepítési kvóták bevezetését, vagy egyenesen "tapsolva örülnének" neki. A kormány azonban elutasítja a "Soros-tervet" - jelentette ki.


Fidesz: a baloldal vitatja a "Soros-terv" létét


Gulyás Gergely (Fidesz) azt idézte fel, hogy a baloldal 2015 tavaszán még álproblémának nevezte a bevándorlást, tavaly pedig, a kvótanépszavazás előtt azt állította, nincs kötelező kvóta, holott az erről szóló előterjesztés az Európai Parlament asztalán van. Most a "Soros-terv" létét vitatják, amit pedig maga a szerző írt le - tette hozzá a frakcióvezető. Kijelentette: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy saját választ adhasson a bevándorlásra, amelynek kérdésében jó lenne teljes nemzeti összefogást létrehozni.


Dömötör Csaba államtitkár szintén úgy fogalmazott, az ellenzéki pártok "kánonban zengik", hogy Sorosnak nincs is semmilyen terve. Korábban a bevándorlásról és a kvótákról mondták ugyanezt - emlékeztetett, hozzáfűzve, hogy az ellenzék "valóságtagadó" álláspontját tucatnyi tény cáfolja, például a kvótaperben született ítélet. Szavai szerint az ellenzék kormányon megengedné a betelepítéseket. "Az illegális bevándorlás elleni küzdelemben (...) az ellenzéki pártokra a továbbiakban sem számíthatunk", ezért fordul a kormány a választókhoz a nemzeti konzultáción - közölte.


Letette a miniszteri esküt Kósa Lajos a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn az Országgyűlésben. A képviselők a parlament törvényalkotási bizottságának elnökévé választották a fideszes Hende Csabát. Az interpellációk között szó volt a rokkantnyugdíjasokról, az idősellátásról és a paksi beruházásról is.

Letette az esküt Kósa Lajos tárca nélküli miniszter

Letette miniszteri esküjét Kósa Lajos, akit Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek nevezte ki.

    

A kinevezés október 2-tól hatályos.


Az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy Gulyás Gergely - miután a Fidesz frakcióvezetőjének választották - hétfőn lemondott az Országgyűlés alelnöki és a törvényalkotási bizottsági elnöki tisztségéről.


Kövér László házelnök azt kezdeményezte, hogy a parlament Hende Csabát válassza meg az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének. A képviselők 150 igen, 2 nem szavazattal választották meg erre a tisztségre a fideszes politikust, majd külön szavaztak arról, hogy a törvényalkotási bizottság elnökévé választják. Ezt 152 igen, egy nem szavazattal támogatta a parlament.


Az Országgyűlés 158 igen szavazattal támogatta, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke Kósa Lajos helyett Németh Szilárd (Fidesz) legyen. A költségvetési bizottság alelnöke Schmuck Erzsébet (LMP) helyett az LMP-frakcióba nemrégiben belépett Demeter Márta lett.

Interpellációk

MSZP: mire költötte a kormány a rokkantnyugdíjasoknak szánt pénzt?

    

Tóbiás József (MSZP) azt firtatta, mire költötte a kormány az elmúlt nyolc évben a rokkantnyugdíjasoknak szánt pénzt. Miért vezették át a rokkantnyugdíjasokat az egészségügybe? Miért van pénz kisvasútra és luxusberuházásokra, de azokra az emberekre miért nincs, akik önhibájukon kívül szenvedtek egészségkárosodást? - sorolta kérdéseit.


Emlékeztetett arra, hogy 200 ezer embert küldtek 2012-ben felülvizsgálatra, ennek következtében sokan kikerültek az ellátásból. A kormány ismerje el a rokkantnyugdíjasi rendszer átalakításának kudarcát - szorgalmazta.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt vetette fel, hogy az MSZP kormányon még problémának tartotta, hogy sok aktív korú van a rokkantnyugdíjasok között. Korábbi szocialista kormánytagoknak még ellentétes volt a véleménye - mutatott rá, hozzátéve: az MSZP-nek nincsenek elvei.


Az államtitkár rögzítette: mindenkinek igyekeztek garantálni a biztonságot. Elmondta, a táppénzszerű ellátások részei a társadalombiztosítási rendszernek, ezért azok a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, amelyeket most egészségbiztosítási ellátásként folyósítnak, ugyanúgy a társadalombiztosítás részét képezik.


Tóbiás József a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 109 igen, 35 nem szavazattal elfogadta.


Jobbik: egyre több idős ember szorul idősellátásra


Vágó Sebestyén (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több idős ember szorul idősellátásra. Ez nem olyan egyszerű dolog, mivel jelentősen változtak a bekerülés feltételei, a férőhelyhiány miatt pedig hosszú várólisták vannak - mutatott rá. Az már egy másik kérdés - folytatta - , hogy a szakemberhiány miatt lenne-e lehetőség a férőhelyek bővítésére.


Hozzátette: ma Magyarországon a legrosszabbul a szociális szférában keresnek. Azt kérdezte, bevezetik-e a szociális életpályát? Könnyítik-e az idősellátás bekerülési feltételeit? Lesz-e férőhelybővítés? - tudakolta.


Rétvári Bence válaszában azt firtatta, hogy a képviselőnek miért nem voltak fontosak az öregek akkor, amikor a nők negyven év munka utáni nyugdíjba vonulásáról szavaztak.


Hozzátette: igyekeznek az időseknek minél szélesebb körű ellátást biztosítani, például étkeztetési ellátást, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását, idősek otthonát. Kitért arra, hogy hét év alatt 40 százalékkal bővült a házi gondozásban részesülők aránya, miközben az ellátást biztosító foglalkoztatottak száma a duplájára nőtt.


A jobbikos politikus a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 107 igen, 29 nem szavazattal viszont elfogadta azt.


LMP: mikor száll le a döglött lóról a Fidesz-KDNP?


Sallai R. Benedek (LMP) a paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatban azt kérdezte, "mikor száll le a Fidesz-KDNP erről döglött lóról"? Fenntarthatatlannak nevezte a kormány energiapolitikáját. Több szakértőt idézett, akik nem értenek egyet a beruházással.


Szerinte csak azok támogatják a kormányt, akiket megfizetnek. Az ellenzéki politikus azt mondta, ez a beruházás fideszes építőbarátoknak, a miniszterelnök rokonságába tartozó családoknak és orosz oligarcháknak hoz pusztán pozitívumot.


Süli János a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezésért felelős tárca nélküli miniszter közölte: a projekt "köszöni szépen jól van", és kinevezésekor nem gondolta, hogy döglött lovon fog lovagolni.


Rámutatott, hogy a beruházás megfelel az uniós versenyjogi szabályoknak, azt megtérülőnek és biztonságosnak találta az Európai Unió. Hozzátette: ha az ötös blokk elkészül, akkor sem fedezik a szükséges importmennyiséget, vagyis nem azon kellene vitatkozni, hogy megépítik-e a két blokkot, hanem azon, hogy a későbbiekben mit építenek. 


Sallai R. Benedek a választ nem fogadta el, a parlament 108 igen, 7 nem szavazattal és 14 tartózkodás mellett elfogadta.


Fidesz: készül intézkedési terv a tatai karsztvizek okozta veszélyhelyzetekre?


Bencsik János (Fidesz) a 120 éves szénbányászat és az erőltetett iparosítás hatásai között említette, hogy Tata térségében elapadtak a karsztvíz-források. Mint ismertette, mostanra helyreállt a nyugalmi vízszint, újjáéledtek a források, ugyanakkor ez veszélyhelyzeteket idéz elő mintegy nyolcezer ember lakókörnyezetében. Példaként alámosott pincéket, beszakadt utakat, használhatatlan közműveket említett.


A kormánypárti politikus arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztériumhoz (BM) fordultak, mivel a károk felszámolása meghaladja a közösség teherbíró képességét. A kidolgozott csomag azonban akkor még nem tartalmazta egy újabb négysávos közút helyreállítását - tette hozzá.


Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára azt felelte: súlyos környezetvédelmi kérdés mind a víz kitermelése, mind az, hogyan fordulhatott elő, hogy a területet beépítették.


Jelezte, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság vizsgálja a víz megjelenési formáit és a veszélyeket. A jelenlegi vízelvezető rendszer nem alkalmas a helyzet kezelésére - mondta, hozzátéve: pályázati forrásból 400 millió forint áll rendelkezésre a helyzet felmérésére, emellett 327 millió forintot különítettek el a legszükségesebb beavatkozások elvégzésére.


A választ a kormánypárti képviselő elfogadta.


MSZP: miért nem emelik a nyugdíjminimumot?


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt tette szóvá, hogy a nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlan, 28 ezer 500 forint; s ehhez más szociális ellátások is hozzá vannak rendelve. Mint mondta, a hivatalos statisztika szerint 300 ezer ember nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot, míg egyes számítások szerint havonta 79 ezer 757 forintot tesz ki a havi nyugdíjas kosár. Egymillió ellátást folyósít az állam, ami ez alatt van - jegyezte meg az ellenzéki politikus.


Azt is bírálta, hogy a járulékplafon eltörlésével vannak, akik több 100 ezres vagy milliós nyugdíjhoz jutnak hozzá. Azt kérdezte, miért engedik ezt.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumok (Emmi) parlamenti államtitkára azt válaszolta, 2010 óta a kormány 23,1 százalékkal emelte a nyugdíjakat és a továbbiakban is ezen dolgozik. Ezzel szembeállította, hogy az MSZP kormányzása alatt egyhavi ellátást elvett és 200 milliárd forint hiányt - más becslések szerint a dupláját - hagyott a nyugdíjkasszában.


Kitért arra is, hogy a kormány elvette a nyugdíjtöbbletet az egykori MSZMP-s munkásőröktől, pártfunkcionáriusoktól.


Az emberek korábban fizetésük felét, ma pedig több mint kétharmadát kapják meg nyugdíjként, ami nagyobb biztonságot jelent - hívta fel a figyelmet, jelezve: jövőre 32 milliárd forint szerepel a nyugdíj prémiumsoron a költségvetésben.


A választ a szocialista képviselő nem fogadta el, a Ház azonban igen, 105 igen és 23 nem szavazattal igen.


Jobbik: miért nem mehetnek a férfiak 40 év munkaviszony után nyugdíjba?


Ander Balázs (Jobbik) arról érdeklődött, hogy miért nem biztosítják, hogy a férfiak is 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Szavai szerint Magyarországon "munkaerő-állatokként", "halálukig dolgozó igavonókként" tekintenek a férfiakra, akiknek várható átlagélettartama 6 évvel marad el az uniós értéktől. Az érintettek harmada nem éri el a nyugdíjas kort - tette hozzá.


Az ellenzéki politikus szerint a szociális hozzájárulási adó nő, azt nem "cigányintegráció" címén kellene ellopni, hanem 160 milliárd forintot a férfiak korai nyugdíjlehetőségére fordítani.


Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában azt vetette fel, mi számíthatnának a nyugdíjasok, ha Vona Gábor Jobbik-elnök gúnyolódó szavait - miszerint szennyvíz folyik a szájukból és szemeikben gyűlölet lobog - tettek követnék.


Felvetette azt is, mit ért a Jobbik azon, hogy a romaintegrációra fordított forrás kidobott pénz, továbbá Sneider Tamás kijelentését azon firtatta, miszerint "nem hasznos gyerek után ne járjon nyugdíj". Azt kérdezte, az ellenzéki párt egyesektől elvenné-e a juttatást.


Az államtitkár azt is mondta: a Jobbik a korábbi szavazatával is szembemegy, ugyanis a nők 40 év utáni nyugdíjlehetőségét nem támogatta.


A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament viszont 109 igen szavazattal, 21 nem ellenében igen.


KDNP: hogyan változnak a diákhitel feltételei? 


Gaal Gergely (KDNP) a diákhitel feltételeinek változására kérdezett rá. Rámutatott: az első gyermek születésekor annak visszafizetése felfüggeszthető, a második gyermeknél elengedik az összeg felét, míg a harmadiknál a teljes összeget. Ezzel a kormány szerinte azt üzeni a fiataloknak: részt kívánnak venni az erőfeszítéseikből.


A képviselő az eddigi tapasztalatok értékelését is kérte.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: eddig 315 milliárd forintnyi diákhitelt folyósított az állam. Emlékeztetett: a feltételek 2002 után, a szocialista kormányok alatt folyamatosan romlottak, a diákhitel kamatszintje a 12 százalékot is megközelítette. 


Közölte: jelenleg 1,4 millió forintot is kaphat egy évben az a diák, aki külföldi tanulmányokban vesz részt. A Diákhitel 2 kamatmentessé válik, ami átlagosan három évvel rövidíti le a visszafizetés idejét - folytatta, hozzátéve: az összeg már nyelvtanulásra is fordítható. 


Elmondta azt is: a törlesztőrészletek fizetését már a munkaadók is átvállalhatják. 


A képviselő a választ elfogadta.


LMP: kihátrál-e a kormány az ország GMO-mentessége mögül? 


Sallai R. Benedek (LMP) arra várt választ: kihátrál-e a kormány az ország GMO-mentessége mögül? Szerinte a kabinet sorra nem él azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel biztosíthatná az ország védelmét. Jó példaként hozta Belgiumot, amely bírósághoz fordul a szabadkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban GMO-ügyben. Megjegyezte: amíg a vetőmagokra vonatkozik az árúk szabad áramlása, addig nem biztosítható a kitétel. Bírálta azt is, hogy a kormányoldal nem támogatta pártja határozati javaslatát az ügyben. 


"Az ég kék, a fű zöld, az ország GMO-mentes mezőgazdasági termelést folytat" - kezdte válaszát Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára, sorolva az általa vitathatatlannak tartott tényeket. Kijelentette: szigorúan ellenőrzik a takarmány- és élelmiszerek esetében az összetevők jelölésére vonatkozó szabályok betartását. Megjegyezte: az LMP kezdeményezése nem hozott újat a már korábban konszenzussal elfogadott hasonló határozathoz képest. Szerinte az ellenzéki párt uniós hatáskörbe tartozó kezdeményezéseket is tett, amelyek hazai változtatásokat nem tesznek lehetővé. 


Az államtitkár a vetőmagexportunk zálogának nevezte a GMO-mentességet. 


A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 107 igen szavazattal, 14 nem voks ellenében. 


Fidesz: számíthatunk-e a bérek emelkedésére? 


Bánki Erik (Fidesz) arra kérdezett rá: számíthatunk-e béremelkedésekre a jövőben? Rámutatott: a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezer munkahely jött létre az országban, vagyis időarányosan teljesült Orbán Viktor miniszterelnök korábbi ígérete. Emlékeztetett: a kormányfő tíz év alatt ígért egymillió állást. 


Cseresnyés Péter államtitkár úgy felelt: az új munkahelyek közül több mint félmillió a versenyszférában jött létre. Rámutatott arra is: a bérek vásárlóereje 2010 óta 24 százalékkal nőtt, de a három- vagy többgyermekeseknél 50 százalékot is meghaladóan. 


Azt mondta: jövőre a minimálbér több mint 8 százalékos, a garantált bérminimum mintegy 12 százalékos növekedése várható, 2,5 százalékos adómérséklés mellett. Kijelentette: a kormány a bérfelzárkóztatás lehetőségét abban látja, ha arról egyeztet a partnerekkel. 


Bánki Erik a választ elfogadta. 


MSZP: miért nem tárgyal a kormány az egészségügy fejlesztéséről? 


Tukacs István (MSZP) arra várt választ, miért nem hajlandó a kormány vitát folytatni az egészségügy hosszú távú fejlesztéséről. Sorolta a visszás esetekről szóló sajtóhíreket, majd azt mondta: nem csökkennek a várólisták, sem a területi ellátási különbségek, az orvosnak tanulók pedig zömében külföldre akarnak menni. 


Kifogásolta azt is, hogy miközben a kormányoldal szerinte azt hangoztatja, hogy az egészségügy nem üzlet, "megyéje fideszes potentátjai egy magánklinika megnyitóján parádéznak". 


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az ellenzék előszeretettel idéz álhíreket. Minden sürgős beteget ellátnak, sőt Budapesten egy átszervezett, hatékonyabb rendszerben látják el őket - szögezte le. 


Megjegyezte, amikor a szocialisták vizitdíjat és kórházi napidíjat kívántak bevezetni, nem konzultáltak arról. A szocialista kormány 650 milliárd forintot vont ki az egészségügyből és okozott káoszt az elbocsátásokkal - folytatta. 


Most többletforrások vannak az egészségbiztosítási alapban - közölte -, és szerinte csak ez a kormány tudott érdemben fellépni a várólisták ellen. Magyarországon éppen annyit kell várniuk az embereknek egy beavatkozásra, mint Nagy-Britanniában. 


A képviselő nem fogadta el a választ, azt az Országgyűlés szavazta meg 103 igen szavazattal, 24 nem szavazat mellett. 


A Jobbik az idősek egészségügyi ellátását bírálta 


Lukács László György (Jobbik) azt kifogásolta, ahogyan az egészségügy a nyugdíjas korú betegekkel bánik, miközben a tartós megbetegedések aránya körükben a legmagasabb. 


Szerinte a kormány olyan egészségügyet teremtett, amelynek világos üzenete, hogy minél idősebb valaki, annál kevesebb joga van az élethez és a gyógyuláshoz. Bírálta a kormány azon döntését, amely szerint bizonyos rákbetegségek esetén egyes támogatott gyógyszereket a 75 évesnél idősebbeknél nem alkalmazzák. 


Rétvári Bence válaszában cáfolta, hogy életkoruk alapján különböztetnék meg a rákbetegeket. Arra mutatott rá, hogy az ellenzék padsoraiban egyetlen orvos sem ül, ami azt mutatja, számukra csak a politikai osztozkodás volt fontos a legutóbbi választáskor. "De van köztük orvos-exportőr képviselő" - fordult a kérdezőhöz, majd kijelentette: a Jobbikban olyan képviselők ülnek, akiknek a pénz és a hatalom fontos, ahogy a támogatójuknak is. 


Az államtitkár felidézte azt az ellenzéki megállapodást, amelynek célja a fizetős magyar egészségügy paramétereinek meghatározása volt, szerinte ez az, amiben konszenzusra tudtak jutni az ellenzékben. Kijelentette: az ellenzéki felszólalók álhírekkel próbálják bizonyítani, hogy nem működik az egészségügy, ezért fizetőssé kell tenni azt. 


A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen, 107 támogató szavazattal, 26 ellenvoks mellett.


Az interpellációk között a gyógyszerkasszáról valamint a megyék közötti foglalkoztatási és bérkülönbségekről is beszéltek a képviselők hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések során egyebek között a nyugdíjasokról és kéményseprésről volt szó.


LMP: nehéz hozzájutni a tételes elszámolású gyógyszerekhez


Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy egy olyan beteg ember fordult hozzájuk, aki már hónapok óta nem kapja meg a gyógyszerét, ez pedig az állapotának romlásához vezethet. A képviselő szavai szerint ennek az az oka, hogy az úgynevezett tételes elszámolású gyógyszerek kvótáját nem osztották ki időben a kórházak között. A kórházak eddig egy évre előre tudták, hogy mennyi áll rendelkezésre ezekből a gyógyszerekből, most legfeljebb csak egy hónapra - emelte ki.


A politikus azt is megjegyezte, hogy az idei gyógyszerkeret már szeptemberben kifogyott és úgy látszik, hogy a hiány az év végéig elérheti a 42 milliárd forintot.


A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kijelentette, hogy minden beteg megkapja azt a gyógyszert, amire a kezeléséhez szükség van. Az államtitkár azt is leszögezte, hogy nem fogyott ki a gyógyszerkassza. Annyi igaz, hogy a nagy értékű gyógyszerek beszerzésén változtattak, ezért a szállítóknak és előállítóknak jóval kisebb lett a haszna - közölte.


A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont megtette azt 107 igennel 23 nem ellenében.


MSZP: hatalmasak a bér- és foglalkoztatási különbségek


Gúr Nándor (MSZP) kifogásolta, hogy még mindig hatalmas különbségek tapasztalhatóak az egyes megyék munkanélküliségi és bérezési mutatói között. Szabolcsban 130 ezer forint a nettó átlagkereset, ami Zalában, Borsodban, Nógrádban és Békésben is nettó 150 ezer forint körül van, miközben Budapesten 240 ezer körül alakul a nettó átlagbér - mondta. Hangsúlyozta, nem a fővárosi béreket tartja soknak, hanem a többit kevésnek.


Miért nem lépett a kormány a különbségek csökkentéséért? - kérdezte.


Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért felelős államtitkára azt felelte, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt hét év alatt az ország leghátrányosabb helyzetű megyéiben, Szabolcsban, Borsodban és Nógrádban is kevesebb, mint a felére sikerült csökkenteni a munkanélküliséget.


A munkahelyvédelmi akció élénkíti a vállalkozások munkaerő-keresletét, ez pedig növeli az elhelyezkedés esélyét a hátrányosabb helyzetű térségekben - hangsúlyozta. Az államtitkár azt mondta, a képviselő téved, amikor arról beszél, hogy a kormány nem próbál tenni a bérkülönbségek csökkentéséért.


A választ a képviselő helyett a parlament fogadta el 108 igennel és 24 nemmel.

Azonnali kérdések

MSZP: nehezítették a nyugdíjba vonulást


Az azonnali kérdések sorát nyitó Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, hogy a kormány emelte a nyugdíjkorhatárt, miközben nehezebbé tették a rugalmas nyugdíjba vonulást. A kabinet a megélhetés minimumát sem biztosítja az emberek számára, elveszi tőlük a biztonságot - jelentette ki.


Rétvári Bence a legfontosabb célkitűzésnek nevezte, hogy aki dolgozni akar, annak legyen munkahelye. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2010 óta 730 ezer új munkahelyet hoztak létre, eközben csökkentették a munkát terhelő adókat és gondoskodtak a nyugdíj előtt állók védelméről, illetve a tisztes nyugdíjról is.


A Jobbik a nyugdíjas közszolgákról


Hegedűs Lórántné (Jobbik) azt mondta, hogy egy 2013-as módosítás miatt a nyugdíjas közszolgák nem kaphatják meg egyidejűleg a nyugdíjukat és a bérüket. A döntéshozók akkor az ország gazdasági helyzetére hivatkoztak, pedig az így elért megtakarítás a nyugdíjkassza kevesebb mint három ezrelékét teszi ki, ezért nem járulhatott hozzá érzékelhetően az államadósság csökkentéséhez - emelte ki.


Az égető munkaerőhiányt nem lehet nyugdíjasok nélkül megoldani - érvelt a képviselő. Mikor látják be, hogy óriási hibát követtek el, amikor kizárták a nyugdíjasokat a közszférából? - kérdezte.


Cseresnyés Péter azt felelte, hogy amikor megszületett az intézkedés, akkor segíteni kellett a munkát kereső fiatalokon és középkorúakon. Ennek a helyzetnek a következménye volt, hogy nem a nyugdíjasok foglalkoztatását tartották prioritásnak - tette hozzá. Az azóta megváltozott helyzetre viszont a kabinet megpróbál reagálni, ennek az egyik eleme volt a nyugdíjas szövetkezetekről szóló jogszabály, mert ezeknek a szövetkezeteknek a segítségével sok nyugdíjas kerülhet vissza a munkaerőpiacra - hívta fel a figyelmet.


LMP: a kormány inkább eltörli a kéményseprést, mert nem tudja ellátni a feladatát?


Demeter Márta (LMP) azzal a kérdéssel fordult a Belügyminisztériumhoz, hogy milyen döntések várhatóak a kéményseprés szabályainak megváltoztatásával kapcsolatban. Mint kifejtette, a feladat 90 százalékát a katasztrófavédelemhez szervezték ki, de ők ehhez nem értenek. Ezt mutatja az is a képviselőnő szerint, hogy négyszeresére nőtt a riasztások, és duplájára a szén-monoxid-mérgezésben elhunytak száma. A kormány ennek ellenére inkább megszünteti a kéményseprést.


Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt válaszolta, hogy soha nem voltak olyan magas színvonalúak a kéményseprő-ipari szolgáltatások, mint most. Hangsúlyozta: csak a családi házak esetében van lehetőség arra, hogy a tulajdonos döntsön, igénybe veszi-e a szolgáltatást.


Demeter Márta cinikusnak nevezte az államtitkár válaszát és azt kérte, magyarázza ezt el azoknak, akiknek hozzátartozója szén-monoxid-mérgezésben meghalt. Emberéltek kerülnek veszélybe, pedig megelőzhető lenne a tragédia - mondta.    Pogácsás Tibor visszautasította Demeter Márta válaszát, és azt mondta, sajnálatos, hogy emberek meghalnak szén-monoxid-mérgezésben, de ez nem a kémények, hanem a tüzelőberendezések rossz állapota miatt következik be.


Fidesz: hova lett a 4-es metró pénze?


Budai Gyula (Fidesz) a 4-es metró beruházásával kapcsolatos feltételezett korrupció kapcsán tett fel kérdést. Elmondása szerint minden idők legnagyobb korrupciós botrányában több százmilliárd forintot tüntettek el és egyértelművé vált, hogy ezeket a szocialista- és liberális kormányok képviselőihez kerültek, az MSZP pedig továbbra is falaz ehhez.


Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy a 452 milliárdos projektből 167 milliárdnál találtak szabálytalanságot. Azért is fontos a figyelem, mert az érintett szocialista képviselők most már csak az ügyvédjeiken keresztül kommunikálnak - tette hozzá.


Budai Gyula viszonválaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyaroknak meg kell tudnia, kik állnak az események mögött, de egyértelmű, hogy minden szál a szocialista-liberális kormányokhoz köthető.


Fónagy János szerint a jelentés és a nyomozati eljárások után a felelősöket fel kell kutatni és felelősségre kell vonni.


MSZP: veszélyben van-e a ferencvárosi kiserdő?


Hiller István (MSZP) a ferencvárosi kiserdő ügyével kapcsolatban szólalt fel. Mint mondta, az új Duna-hídhoz köthető úthálózat kiépítése során a ferencvárosi, Határ út melletti kiserdő is veszélybe került, itt vezetnék el a nyomvonalat. A kormány képviselője még nem nyilatkozott, ezért állásfoglalást kért a kormánytól.


Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) végzi az engedélyeztetést, a tanulmány egyik változata kapott visszhangot. Hangsúlyozta: a kiserdő megtartása kiemelt cél, a változatokról döntés csak az önkormányzatok és a lakosság véleményének kikérése után születik döntés.


Hiller István erre azt mondta, a lakók Áder János köztársasági elnökhöz fordultak és reméli, azt fogja tudni írni nekik, hogy a kiserdő nincs veszélyben. Azt kérte, hogy a kormány is garantálja ezt.


Fónagy János közölte: megindult a nyomvonal vizsgálata.


Jobbik a korkedvezményes nyugdíjakról


Pintér Tamás (jobbik) a korkedvezményes nyugdíjakról kérdezett. Kiemelte: ez a probléma majd félmillió embert érint, akiknek jelentős része a nehéziparban dolgozik, s sokszor már nem alkalmasak a kemény fizikai munkára. Több példát hozott azokra, akik nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, mert elvették tőlük. Miért nem állnak a dolgozói igények mellé? Terveznek legalább valamilyen formában tárgyalni a visszavezetés lehetőségéről? - firtatta a jobbikos politikus.


Rétvári Bence,  az Emmi államtitkára közölte: mindenki számára fel szeretnék kínálni a munkavégzés lehetőségét. Ma már 4,4 millió ember tud dolgozni, s azoknak, akik olyan munkakörben vannak, amelyek speciális elvárást kívánnak meg, más munkaköröket kell felajánlani, így továbbra is képesek lesznek dolgozni. Ebből magasabb jövedelemre tudnak szert tenni - jegyezte meg.


Kitért arra is: 2013 után beindult a gazdasági növekedés, ami érezhető bérnövekedést is hozott.


KDNP: fontos a sportutánpótlás 


Hollik István (KDNP) a sportutánpótlás-nevelésről szólva kiemelte: két olyan fontos sporteseményt rendezett idén Magyarország - az Európai Ifjúsági Olimpia Fesztivált Győrben, és Budapesten az úszó-világbajnokságot - amire méltán lehettünk büszkék. Kitért arra is, hogy 9. helyen végzett Magyarország az éremtáblán utóbbi versenyen. Ahhoz azonban, hogy a jövő Hosszú Katinkái is fel tudjanak nőni és hasonló eredményeket tudjanak produkálni, sokat kell tenni - rögzítette, jelezve: a KDNP támogatja a kormány sportpolitikáját. Azt kérdezte: milyen eszközökkel segíti a kormány sportutánpótlást?


Sávolt-Szabó Tünde államtitkár közölte: Magyarországon jelenleg 501 ezer versenyengedéllyel bíró sportoló van, fele utánpótláskorú. Értékelése szerint a kormány stratégiája beváltotta a reményeket és meggyőző eredmény produkált. Hozzátette: a növekedés a kiemelt sportágaknál 35 százalék, míg a látványsportágaknál 72 százalék. Jelezte: közvetlenül biztosítják a forrásokat sportági szakszövetségek részére. 


LMP: a vizes vb költségei az egekbe szaladtak


Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy az úszó-világbajnokságra készült Duna Arénát nem használhatják a budapestiek, ahogy több, a világbajnokságra készült létesítményt sem. A vizes vb költségei eközben az egekbe szaladtak, tízszeresére duzzadtak - jegyezte meg. 


Ki fizeti meg ezt az árat? - kérdezte az LMP-s politikus.


Fónagy János államtitkár azt mondta: nem igaz, hogy tízszeresére duzzadtak a költségek. A teljes büdzsé az eddigi összesítés szerint 130 milliárd volt. Ebből a tartós beszerzések 84 milliárdot tettek ki, az ideiglenesek 7,8 milliárdot, a működési és szervezési költségek 38 milliárdot - közölte. A költségvetés végső számairól 2018 február közepéig kell elszámolni - jelezte az államtitkár. 


Fónagy János kijelentette: a világeseményhez kapcsolódó tartós fejlesztések itthon maradnak, s nem igaz, hogy a budapestiek, illetve Magyarország ebből ne profitálna.

Bizottsági jelentések vitái

A napirend szerint négy törvényjavaslathoz beérkezett bizottsági jelentés vitáját tartották, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba olvadásáról, a közszolgálati tisztviselőkről, a megyékről, illetve az illetékekről szóló törvényjavaslatok kapcsán nem alakult ki érdemi politikai vita a felszólalók között.

Napirend után

A napirend utáni tárgyalásokat négy jobbikos képviselő, Dúró Dóra, Farkas Gergely, Szilágyi György és Ander Balázs a vasárnapi idősek világnapja alkalmából ígért segítséget a nyugdíjasoknak, egyebek mellett mindennapjaik könnyebbé tételéhez, továbbá egészségük megőrzéséhez és biztonságuk megteremtéshez.

    

Ezt követően a szintén jobbikos Lukács László beszélt arról, hogy több nagykunsági településen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség tapasztalható.


    

Az ülést vezető Latorcai János ezt követően lezárt az ülésnapot. A parlament kedden folytatja munkáját, és egyebek mellett dönthet Csongrád megye átnevezéséről.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában