Ország-világ

2017.10.03. 14:05

A gravitációs hullámok kutatásáért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat - magyarok is részt vettek a projektben

A tudósok a gravitációs hullámokat vizsgálták és jelentős szerepük volt a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium létrehozásában.

A gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.     

   


Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájával érdemelte ki az elismerést.    


Új tudományhoz vezetnek a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeik - ez a meggyőződése az idei fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettjének.


Rainer Weiss a keddi stockholmi bejelentés utáni sajtótájékoztatón telefonon bejelentkezve méltatta a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) munkájában részt vevő több mint ezer tudóst.


Felidézte, két hónapra volt szükségük, hogy elhiggyék, valóban sikerült közvetlen bizonyítékot találniuk az Albert Einstein által egy évszázada megjósolt gravitációs hullámok, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozásának létezésére.


Eredményeik révén a tudósok "egyre mélyebbre" pillanthatnak a világegyetemre - tette hozzá.

Sok dolog vár még felfedezésre

- fogalmazott.


Azzal kapcsolatban, hogy amerikai idő szerint igencsak korán hívták telefonon Stockholmból, azt mondta, annyi ideje azért volt, hogy felöltözzön.

Hétfőn az orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje, Michael Young tréfálkozva közölte a sajtóval, hogy a hívás annyira megzavarta, hogy gondjai akadtak az öltözködéssel, a cipőjébe se tudott belebújni rendesen, s észrevette, hogy nincs rajta se zokni, se nadrág.


Barry Barish az AP amerikai hírügynökségnek elmondta, titkon számított a hívásra. A Santa Monicában lévő tudós be is állította az ébresztőjét hajnali 2.45-re, de a Nobel-bizottság titkára 4 perccel megelőzte.


Barish szerint a kitüntetés "diadal Einstein számára, méghozzá nagyon nagy".



Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja 2015. szeptember 14-én két fekete lyuk ütközése révén végre közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által egy évszázada megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A gravitációs hullámok egy 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisból érkeztek a Földre, ahol az Egyesült Államokban működő LIGO észlelte őket.


A jelek igen gyengék voltak, mire elérték a bolygót, de már ez is forradalmat ígért az asztrofizikában - olvasható az indoklásban. A gravitációs hullámok révén a világűrben zajló jelentős események megfigyelésének teljesen új útja nyílik meg, ami jelenlegi tudás határait feszegeti - fűzték hozzá.


Eddig többek között elektromágneses sugárzásra és a részecskékre, például a kozmikus sugárzásra vagy a neutrínókra támaszkodva kutatták a világegyetemet. A gravitációs hullámok viszont közvetlen nyomai a téridő változásainak. Ez teljesen új irányt szab a kutatásoknak és ismeretlen területekre nyit ajtót. Felfedezések garmadája vár azokra, akiknek sikerül észlelni a hullámokat és megfejteni az általuk hordozott üzenetet - írta az akadémia.


A LIGO együttműködésben több mint húsz ország ezernél is több kutatója vesz részt, munkájuk csaknem ötven éves elképzelést váltott valóra az obszervatórium megépítésével és a gravitációs hullámok közvetlen észlelésével.

   


A három kitüntetett munkája felbecsülhetetlen volt a LIGO sikerében az indoklás szerint. Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish vezető szerepet játszott az obszervatórium létrejöttében, ezáltal abban, hogy négy évtizednyi erőfeszítés után két éve sikerült végre közvetlenül észlelni a gravitációs hullámokat.

Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege.


Gravitációs hullámokat tehát elsősorban nagyszabású kozmikus események, például szupernóvák vagy összeolvadó fekete lyukak keltenek, a hullámok azonban még ezek esetében is csak olyan parányi - pár kilométeres távolság esetén a proton átmérőjének töredékét jelentő - változásokat okoznak a téridőben, hogy még maga Einstein sem hitt abban, hogy valaha mérhetők lesznek.

Közvetve 1974-ben sikerült kimutatni őket.


A LIGO a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere, amely nemrég esett át nagyszabású fejlesztésen. Az egymilliárd dolláros szerkezet két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyeket a kaliforniai és a massachusettsi műszaki egyetem, a Caltech és az MIT épített abból a célból, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. A detektorok egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van és a proton méreténél tízezerszer kisebb változásokat képesek mérni a téridőben.


Az adatokat nemzetközi összefogásban értékelik, az együttműködésben magyar kutatócsoportok is közreműködnek: köztük a Frei Zsolt asztrofizikus által irányított Eötvös Gravity Research Group és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, amelynek munkatársai a LIGO és az Olaszországban működő Virgo detektor közös adatfeldolgozásában vesznek részt.



   

Rainer Weiss (b), Kip Thorne (k) és Barry Barish (j) akik a elnyérték 2017-ben a fizikai Nobel-díjat.

Az 1932-ben Németországban született Rainer Weiss a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora. Családja a náci uralom elől menekült az Egyesült Államokba 1938-ban. Az MIT-n végezte tanulmányait, majd tanított a Tufts Egyetemen, a Princeton Egyetemen és 1964-ben tért vissza az alma materébe. Két alapvető fizikai kutatási területe, a kozmikus háttérsugárzás és az interferométeres gravitációshullám-megfigyelés. Weiss úttörőmunkássága a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérésében közismert a tudományos közösségben, ő volt a társalkotója és tudományos tanácsadója az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA COBE csillagászati műholdjának, amelynek feladata a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálata volt. Weiss volt az egyik megalkotója a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatóriumnak, és a LIGO-projekt társalapítója, szellemi vezetője. Számtalan tudományos díj köztük az Einstein-díj, a Gruber-díj, a Shaw-díj, a Kavli-díj, és idén az Asztúria Hercegnője Díj kitüntetettje.


A 71 éves Barry Barish 1957-ben diplomázott a Kaliforniai Egyetem fizika szakán. 1963 óta kutat a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech). Az 1990-es évek óta elsődleges kutatási területe a LIGO. 1997-ben hozta létre a LIGO nemzetközi együttműködést, amelyben ma már a világ több mint ezer tudósa dolgozik.


Az 1940-ben született Kip Thorpe a Caltechen szerezte diplomáját, majd a Princeton Egyetemen PhD fokozatát. A Caltechen fő kutatási területe a gravitációs fizika és az asztrofizika, a feketelyukak és a gravitációs hullámok. Az 1970-es és 80-as években fejlesztette ki a gravitációs hullámok elemzésének matematikai formáit. Társalapítója a LIGO-projektnek. 


A kitüntetettek 9 millió svéd koronával ((291,6 millió forintos  összeggel) gazdagodnak. Ennek felét Rainer Weiss kapja, a másik felén Kip Thorne és Barry Barish osztozik.    

A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az  elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. 

 


Teljesen új utakat és lehetőségeket nyitott az asztrofizikában a gravitációs hullámok létére közvetlen bizonyítékkal szolgáló lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), méltán kaptak elismerést a szerkezet elméleti alapjait kidolgozó tudósok - mondta az MTI-nek Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikai Intézetének igazgatója, aki az ELTÉ-n működő kutatócsoportjával maga is részt vesz a LIGO nemzetközi együttműködésben.


Frei Zsolt hozzátette: a 2016-ban bejelentett világraszóló észlelés után várható döntés volt, hogy LIGO alapjait kidolgozó tudósok Nobel-díjat fognak kapni munkájukért.


Albert Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, azonban úgy vélte, a gravitációs annyira gyenge az elektromágneses kölcsönhatáshoz képest, hogy az emberiség sosem lesz képes a kimutatására. Ez ugyanis egy tíz a mínusz huszonegyediken nagyságrendű effektus, vagyis egy méteres rúd hossza a gravitációs hullámok hatására csupán egy proton átmérőjének egy milliomod részével változik meg - magyarázta a kutató.


Mint érzékeltette, a gravitációs hullámok kimutatásához a Nap és a hozzá legközelebbi, négy fényévre található csillag közötti távolságot egy emberi hajszál átmérőjének pontosságával kell tudni megmérni. Ez borzasztóan nehéz feladat, de a LIGO most pontosan erre képes.


Az 1960-as-1970-es évekig nem volt elég fejlett a technológia ahhoz, hogy bárki próbálkozni merjen ilyen méréssel. Elsőként Joseph Weber próbálta tömegrezonátorokkal igazolni a gravitációs hullámok létét. Néhány köbméteres alumíniumhengert függesztett fel és úgy vélte, ki lehet majd mutatni, ha a gravitációs hullámok megrezegtetik a szerkezetet. A tömegrezonátorok érzékenysége sajnos kevés volt és nem sikerült tovább tökéletesíteni a találmányt - mondta Frei Zsolt. 


Ezt követően állt elő Kip Thorne, Rainer Weiss és az idén elhunyt Ronald Drever azzal az ötlettel, hogy lézeres interferométerrel keressék tovább a gravitációs hullámokat - fűzte hozzá. Az egymilliárd dollárból fejlesztett LIGO két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyek egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van.

A fizikai Nobel-díjat 1901 óta most 111. alkalommal ítélték oda 210 tudósnak, de a díjazottak száma 209, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - két alkalommal (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést. Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy tudós, 32 alkalommal kettő, 32 alkalommal pedig három. 1901 óta hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományoztak fizikai Nobel-díjat.


Az eddigi kitüntetettek között két nő van: Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban volt díjazott. Marie Curie több szempontból is rekorder: személyében 1903-ban először érdemelt ki nő Nobel-díjat, amikor férjével, Pierre Curie-vel elnyerték a fizikai Nobelt. A kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel a nők között ő az egyedüli kétszeres Nobel-díjas tudós.


A fizikai Nobel-díjasok átlagéletkora 55 év. A díjat legfiatalabban, 1915-ben az akkor 25 éves Lawrence Bragg kapta, legidősebb korában pedig 2002-ben az akkor 88 éves Raymond Davis Jr. nyerte el. "Családi" díjazásra a Curie-házaspáron kívül több példa is van még a fizikai Nobel-díj történetében: Lawrence Bragg édesapjával, Williammel közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, és ha nem is egyszerre, de Niels Bohr (1922) és fia, Aage N. Bohr (1975), Manne Siegbahn (1924) és Kai M. Siegbahn (1981), valamint J.J. Thomson (1906) és George Paget Thomson (1937) személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést.


Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".


Az elmúlt évtized fizikai Nobel-díjasai:


2007 - A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg az óriás magnetorezisztencia felfedezéséért, amely lehetővé tette a számítógépes merevlemezek radikális miniatürizálását.


2008 - Az amerikai állampolgárságú Nambu Joicsiro a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért, valamint a japán Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide a szimmetriasértés eredetének felfedezéséért.


2009 - Az amerikai Charles K. Kao az optikai szálakon keresztül továbbított fény kutatásában elért alapvető eredményeiért, valamint a szintén amerikai Willard S. Boyle és George E. Smith egy képalkotó félvezető detektor, a CCD-szenzor feltalálásáért.


2010 - A Nagy-Britanniában dolgozó orosz Andre Geim és Konstantin (Kostya) Novoselov a kétdimenziós grafénra (egyetlen atom vastagságú grafitréteg, kétdimenziós szén atomrács) vonatkozó előremutató kísérleteikért.


2011 - Az amerikai Saul Perlmutter, az ausztrál Brian P. Schmidt és a szintén amerikai Adam G. Riess a világegyetem gyorsuló ütemű tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért.


2012 - A francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland kvantumfizikai kutatásaiért. A két tudós közvetlen módon igazolta a kvantummechanika jóslatait, munkájuk új típusú, szupergyors, kvantumfizikán alapuló számítógép megépítéséhez vezethet el.


2013 - A brit Peter Higgs és a belga Francois Englert, akik megjósolták az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését. Teoretikusan bizonyították azt a mechanizmust, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének megértéséhez, és amelyet aztán a CERN részecskegyorsító kutatói megerősítettek az elemi részecske felfedezésével.


2014 - Három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és - az 1999 óta az Egyesült Államokban dolgozó, amerikai állampolgár - Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) feltalálásáért.


2015 - Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós a neutrínóoszcilláció felfedezéséért.


2016 - Három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapta az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában