Ország-világ

2017.09.19. 17:47

OGY: A településkép védelméről szóló törvény módosításáról is tárgyaltak

Elítélte az ukrán oktatási törvényt és 12 évre emelte a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét az Országgyűlés.

A lombikprogramról, az ukrán oktatási törvényről, Esterházy Jánosról és a korrupcióról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben, majd a polgárőrséget méltatta a Fidesz napirend előtt. Elkezdődött - a határidőket módosító - településkép-védelmi törvénymódosítás vitája. Elítélte az ukrán oktatási törvényt és 12 évre emelte a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét az Országgyűlés, amely ezt követően az illetékekről szóló törvény módosításának általános vitájával folytatta munkáját. Az illetékekről szóló törvény módosításának általános vitáját követően a Ház kedden délután áttért a közjegyzőkről szóló és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításának megtárgyalására. A közjegyzőkről szóló és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításának megtárgyalása után a csődeljárásról szóló szabályok uniós jogharmonizációt célzó változtatásával folytatta munkáját az Országgyűlés. 


Napirend előtt


MSZP: a kormány kettős beszédet folytat a lombikprogrammal kapcsolatban


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kettős beszéddel vádolta a kormányt a lombikprogrammal kapcsolatban. Azt mondta, a kabinet a program állami támogatásának megduplázását ígérte, de hosszú ideig semmit sem tett, majd amikor "elindult valami", jött Veres András győri megyés püspök augusztus 20-i beszéde, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyilatkozata. 


Miért kellett éveket várni a támogatás növelésére, miért mondott le a kormány több ezer gyermekről, miért kellett megbélyegezni a meddőségi kezelésen résztvevő párokat, mi okozta a kommunikációs káoszt? - kérdezte, felvetve: "tesztelték, meddig tud ellőni a kormányzati gyűlöletágyú?".


A képviselő az ülés kezdetén babazoknikat tett a miniszteri padokra, ezeket az elnöklő Lezsák Sándor kérésére a terembiztosi szolgálat munkatársai összeszedték. 


Novák Katalin család- és ifjúságügyért is felelős államtitkár a hisztériakeltés mellőzését és mérsékelt hangot kért a témával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a meddőség egyre égetőbb probléma, amely minden ötödik párt érint. Bangóné Borbély Ildikóhoz fordulva hozzátette: ha erről a kérdésről pártpolitikai vitát akar erőszakkal generálni, akkor éppen azokat a párokat sérti meg, amelyekért elvileg felszólal. Megjegyezte, a lombikprorogram kapcsán az életvédelemről is jó, ha van társadalmi párbeszéd.


Elmondta: a program gyorsabb lesz, és több lehetőségük lesz a meddőséggel küzdő pároknak, hiszen az eddigi öt helyett gyermekeként további négy-négy ciklust támogatnak a jövőben, valamint 70 százalékról 90-re növelik a gyógyszertámogatást, és 5 milliárd forintos egyszeri fejlesztési támogatásról döntöttek.


Az LMP a kormányt bírálja az ukrán oktatási törvény miatt


Ikotity István (LMP) a kormányt bírálta az ukrán parlament által elfogadott új oktatási törvénnyel kapcsolatban.


Szerinte a magyar kabinet elhanyagolta a párbeszéd intézményesített fórumait az ukrán vezetéssel, ezért úgy érte ez a törvény, mint "derült égből villámcsapás", pedig a tervezetről legalább fél éve lehetett tudni.


Azt firtatta, mi állhat a hátterében annak, hogy a magyar kormány hosszú időn át nem tett semmit azért, hogy ne kerüljenek ilyen méltatlan helyzetbe az Ukrajnában élő magyarok. "A magyar kormány Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel az élen olyan mértékben szervilis módon szolgálja ki Putyin orosz elnök érdekeit, hogy ez mindent felülír?" - tette fel a kérdést. Úgy értékelt: a kormány nemzetközi elszigeteltsége és túlzott orosz befolyásoltsága gúzsba köti a magyar érdekképviseleti potenciált.


Magyar Levente, a Külgazdasági és a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: az LMP-nek most csak azért fontos a határon túli magyarság ügye, mert ezzel tudja támadni a kormányt. Arra kérte az LMP-s képviselőt, hogy tájékozódjon, mielőtt kioktatja a kormányt, hogy miként lobbizzon, hiszen az ukrán törvénynek még jelenleg sincs konszolidált szövege. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Országgyűlés előreláthatólag határozatban ítéli el a jogszabályt.


Kifejtette: a kormányt nem érte meglepetésként az ukrán parlament döntése, évek óta módszeres lejárató kampány zajlik Ukrajnában a magyar kisebbség ellen. Hangsúlyozta: az ENSZ különböző fórumain is fellépnek az ukrán oktatási törvény módosítása miatt.


KDNP: Esterházy János minden körülmények között ragaszkodott a keresztény értékekhez


Az e ciklusban először felszólaló Gaal Gergely (KDNP) megemlékezett arról, hogy szombaton hazakerültek szülőföldjére Esterházy János gróf hamvai. Elmondta: a felvidéki politikust üldözték a diktatúrák, mert minden körülmények között ragaszkodott a keresztény értékekhez.


Szerinte az ő példája arra is rávilágít, hogy a külhoni magyar közösségek megőrzése, érdekeinek védelme tetteket igényel. Mérföldkő volt a magyar külügy rendkívül határozott kiállása a marosvásárhelyi iskola és az ukrán oktatási törvény ügyében - közölte.


Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár azt mondta, bíznak abban, hogy a temetése hozzájárul ahhoz, hogy Esterházy János végre elfoglalhassa méltó helyét a magyar nemzet emlékezetében, és hogy több évtizedes igazságtalan megbélyegzés után a cseh és a szlovák hatóságok rehabilitálják őt, majd megtörténjen boldoggá avatása. A marosvásárhelyi és az ukr án üggyel kapcsolatban jelezte, minden egyes magyar iskola mellett ott állnak.


Jobbik: a korrupcióellenes harc most kezdődik


Staudt Gábor (Jobbik) felhívta arra a figyelmet, hogy a nap folyamán szavaz az Országgyűlés arról a jobbikos javaslatról, amely 12 évre emelné a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. A javaslat reflektál Vágó Gábor volt országgyűlési képviselő népszavazási kezdeményezésére - jelezte.


Hozzátette: a Fidesz úgy megrémült a népszavazás lehetőségétől, hogy közölte, támogatja az előterjesztést. Ezzel még nem lehet hátradőlni - folytatta - , mert a korrupcióellenes harc most kezdődik. Staudt Gábor felsorolta a Jobbik azon javaslatait, amelyek a tisztább közéletet célozták és amelyeket nem támogatott a Fidesz-KDNP-többség.


Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az elévülési idő kapcsán azért tudott egymásra találni az ellenzék egy része, mert politikai hecckampány részévé tettek "egy gyakorlatilag marginális kérdést, ami a jogon belül nem egy bevett és általános szabályozás". 


Hozzátette: nem engedhető meg, hogy ilyen eszközökkel üresítsék ki a népszavazás intézményét, az sokkal komolyabb ügyekre jött létre.


Fidesz: Magyarország a béke szigete


Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy több mint 60 ezer magyar szolgál polgárőrként, a polgárőrszövetség elnöke szerint pedig aranykorát éli a szervezet. Felidézte, hogy 2010 óta több döntés is segítette a polgárőröket, köztestület lett a szövetségük, felszerelésre, ruházatra, járművekre kaptak támogatást.


Szerinte a rendszerváltás óta nem volt ilyen kiegyensúlyozott a közbiztonság mint manapság, Magyarország "a béke szigete", és ez a polgárőrökön is múlik. A politikus azt szorgalmazta, hogy a kormány kössön stratégiai megállapodást az Országos Polgárőr Szövetséggel.


Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország Európában és a világon is az egyik legbiztonságosabb ország. Hozzátette: 2010 után nemcsak a rendőrséget, hanem a polgárőrséget is megerősítették. Kiemelte a polgárőrök szerepét a déli határ megvédésben.


Az államtitkár közölte, a kormány készen áll arra, hogy a polgárőrséggel az új együttműködési formákat megtalálja.


A településkép védelméről szóló törvény módosítása


Miniszterelnökség: határidőket módosít a javaslat


Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy a törvényjavaslat a települési arculati kézikönyvekkel kapcsolatos határidőket módosítja. Kifejtette: 2017. október 31-ig kellene a településeknek az arculati kézikönyvet megalkotni. Az elkészítés finanszírozásában a kormány segít, a 10 ezer lakos alatti és a 32 ezer forint egy főre jutó adóbevételt el nem érő települések egymillió forintos támogatást kapnak.


Az államtitkár közölte, a forrásokat augusztusban nyitották meg és a települések 75-77 százaléka befejezte a munkát. Elmondta, a települések fennmaradó részénél a források kései megnyitása miatt van egy plusz időigény.


A kormány ahhoz kéri az Országgyűlés felhatalmazását, hogy a határidőt módosítsák 2017. december 31-re - ismertette.


Csepreghy Nándor elmondta, ezzel párhuzamosan a helyi építési rendeletek hatályban maradnak addig, amíg az újak hatályba nem lépnek. Az államtitkár véleménye szerint sok mindenről tanúskodik, hogy egy generáció milyen épített környezetet hagy maga után. Jelezte, azért akarják a teljes építésügyi rendszert újraszabályozni, hogy olyan szabályokat alkossanak, amelyek garantálják, az új ingatlanok megfelelnek egy vizuális koncepciónak.


Fidesz: a kistelepülések munkájának segítése a cél 


Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka szerint egy hasznos törvény újrahangolásáról van szó, amelyről egyeztettek a szakmai szervezetekkel. Hangsúlyozta: törvényjavaslat célja, hogy segítsék a kisebb települések munkáját. 


MSZP: a kormányoldal politikai érdekeit szolgálja a javaslat


Varga László, az MSZP vezérszónoka úgy vélte: látszólag egy olyan határidő módosításról van szó, amely azokat a településeket érinti, amelyek nem tudták teljesíteni a rendeletalkotási kötelezettségüket. Szerinte ugyanakkor már az eredeti törvény célja sem a településkép védelmét szolgálta, hanem a kormányoldal nyilvánvaló politikai érdekeit, ezért ezt a mostani módosító javaslatot sem támogatják. 


Szerinte már korábban világos volt, hogy olyan "gumijogszabályt" fogadtak el a reklámokkal és a reklámhordozókkal kapcsolatban, amely kizárólag a kormányoldalnak megfelelő reklámhordozó kihelyezését teszi lehetővé. 


Jól látható, hogy a politikai verseny korlátozása a cél - tette hozzá a képviselő, aki szerint a politikai célt igazolja azt is, hogy a módosítás szerinti új határidő 2018. február 15-e lesz, ami várhatóan az ajánlócéldula-gyűjtés kezdete.


Jobbik: "politikai mészárszéket" ácsoltak a törvényből


Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka szerint valóban fontos cél a magyar táj vizuális védelme, azonban szerinte a többszöri törvénymódosítás már régen nem erről szól. 


Szerinte a településkép védelme csak "alibifunkció" ebben a törvényben, mert valójában a jogszabályból "politikai mészárszéket" ácsoltak. A valódi cél a politikai leszámolás - mondta a képviselő, aki szerint abszolút nem az örökségvédelem, csak a reklámhordozók, és azoknak a "bizonyos tulajdonosa" számít a kormányoldalnak.


Államtitkár


Csepreghy Nándor válaszában hangsúlyozta: a kormányzat csak olyan érveket tud felsorakoztatni, amelyek a döntés mögött meghúzódnak, és ez akkor is így van, ha a kampány hevében az ellenzék mást szeretne saját forgatókönyve szerint belelátni a módosításba.


Hozzátette: a javaslat csak időpontbeli változtatásokat jelent, tartalmilag nem nyúlnak hozzá az eredeti törvényhez, így az ellenzék érvei már a törvény eredeti vitájában vagy nem állták meg a helyüket, vagy nem kerültek elfogadásra. 


Az államtitkár reagált a jobbikos Volner János felszólalására, aki azt mondta, hogy a kormányoldal korábban Simicska Lajos cégét segítette, majd a "G-napot" követően elkezdték betiltani a politikai reklámokat, és a kormány "gengsztertempót" alkalmaz. A Jobbik lefeküdt Simicska Lajos alá, és "rászolgál" a zsoldjára - kommentálta mindezt Csepreghy Nándor.


Elítélte a parlament az ukrán oktatási törvényt


Egyhangú szavazással elfogadta az Országgyűlés azt az ötpárti határozati javaslatot, amely a "jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szól. 


A képviselők felhívták Ukrajna felelős vezetőit, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől.


Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat. 


Időt kapnak az önkormányzatok a településképi rendelet elkészítésére


Kitolta a településképi rendelet elkészítésére vonatkozó véghatáridőt az év végéig a Ház a településkép védelméről szóló törvény módosításával, amelyet 121 igen szavazattal, 49 nem ellenében arányban szavaztak meg a képviselők. 


Az előterjesztést a jogszabályban korábban meghatározott határidők közelsége miatt tárgyalta kivételes eljárásban az Országgyűlés, és szavazott arról már kedden. 


A hatályos jogszabály október 1-jéig adott határidőt az önkormányzatoknak a településképi rendelet megalkotására, de számos kistelepülés önállóan nem tudott ennek eleget tenni. A változtatás kimondja, hogy a meglévő helyi szabályokat új rendeletek hiányában 2018 végéig lehet alkalmazni.


Tizenkét évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje


Szigorította a büntető törvénykönyvet (Btk.) a parlament, a döntés nyomán egységesen 12 évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési határideje.


A Jobbik kezdeményezésére benyújtott, házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt indítványt 170 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.



Az illetékekről és a szövetkezetekről szóló törvény módosítása


Kósa: a nyugdíjas szövetkezetek cégbírósági eljárása legyen illetékmentes!


Az előterjesztő, a fideszes Kósa Lajos expozéjában elmondta: a módosítás a nyugdíjas szövetkezetekkel kapcsolatos, hogy a cégbírósági eljárás illetékmentes legyen nekik, a jelenleg előírt százezer forint helyett. Az eddig általuk befizetett illetékeket pedig utalják vissza - kezdeményezte.


A nyugdíjasok óriási erőforrást jelentenek az országnak, szeretnének lehetőséget adni nekik, hogy minél tovább aktívak legyenek - hangsúlyozta, remélve egyúttal, hogy a nyugdíjas szövetkezeti rendszer hasonlóan sikeres lesz, mint a diákszövetkezeti. Persze mindenhol vannak gazemberek, az iskolaszövetkezeti rendszerben ilyen volt például Czeglédy Csaba szombathelyi MSZP-s politikus - mondta Kósa Lajos.


Fidesz: sikeres konstrukció a nyugdíjas szövetkezet


Czomba Sándor (Fidesz) kifejtette: a Fidesz-frakció az eredeti törvényt is támogatta, mert a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvényhozás fontos feladata volt a parlamentnek. Szavai szerint folyamatos az érdeklődés a szövetkezetek iránt, "egy sikeres konstrukcióról van szó".


Ezért nem lehet akadályokat állítani a nyugdíjas szövetkezetek elé, így a Fidesz támogatja a javasolt cégbírósági illetékmentességet - közölte.


MSZP: nem a nyugdíjasok járnak jól


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) felidézte: pártja a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvényt is elutasította, mert szerinte azzal a kormánypártok "a modern rabszolgaság törvényét" alkották meg. Szerinte a mostani előterjesztéssel sem feltétlenül a nyugdíjasok járnak jól, a tagként belépő nyugdíjasoknak ugyanis továbbra is megmarad a tagdíjfizetési kötelezettségük - mondta, közölve, nem támogatják az indítványt.


Frakciótársa, Heringes Anita azt tette hozzá, hogy a Fidesz azoknak a szövetkezetalapítóknak akar kedvezni, akik később "kizsákmányolnák" a nyugdíjasokat.


KDNP: a nyugdíjas szövetkezetek rendkívül kedvező feltételeket kínálnak


Vejkey Imre (KDNP) szerint a nyugdíjas szövetkezetek rendkívül kedvező feltételeket kínálnak azoknak a nyugdíjasoknak, akik újra munkába állnának.


Nincs szó kizsákmányolásról - reagált az MSZP-s felszólalókra, támogatásáról biztosítva az előterjesztést.


A Jobbik a eredeti törvénnyel nem ért egyet, de a mostani módosítást támogatja


Vágó Sebestyén (Jobbik) arcátlanságnak nevezte, hogy az ellenzék lenne a kerékkötője a nyugdíjasok munkavállalásának, hiszen - mondta - éppen a Fidesz vette el korábban ezt a lehetőséget. Ahelyett, hogy visszaállították volna nekik a munkavállalási jogot, ahelyett "korrupciós lehetőséget" adnak a szövetkezetek létrehozásával - fogalmazott.


Az eredeti törvénnyel nem értenek egyet, de a mostani módosítást támogatják - közölte.


Az LMP támogatja a javaslatot


Schmuck Erzsébet (LMP) közölte: támogatják a javaslatot, mert minden olyan előterjesztést támogatnak, amely segíti a cégalapítást.


Szerinte azonban a nyugdíjas szövetkezetekkel a kormány csak olcsó munkaerővel akarja kiszolgálni a nagy nyugati cégeket.


Cseresnyés: a kormány egyetért az indítvánnyal


Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: a módosítás céljával, a cégbejegyzési eljárás illetékmentességével a kormány egyetért. Ezzel ugyanis szélesedni fog a nyugdíjas szövetkezeteken keresztüli munkavégzés - munka.


MSZP: kihasználják az időseket


Gúr Nándor szocialista képviselő szerint a kormányoldal kihasználja az időseket. "Önök népnyúzó politikát folytatnak" - mondta. Úgy ítélte meg: nem nyugdíjas szövetkezetekre van szükség, hanem olyan feltételekre, amelyben mindenki megfelelő jövedelemhez jut.


Heringes Anita (MSZP) szerint ismételten személyre szabott jogalkotás zajlik, Kósa Lajos egy barátját kívánja helyzetbe hozni. Meg kellene becsülni a nyugdíjasokat, de a kormánypártok számára az idősek nem megbecsült korosztályt alkotnak - jelentette ki. 


Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta. 


Kósa Lajos fideszes előterjesztő zárszavában az ellenzéki megállapításokat valótlanságnak minősítette, "a dolog teljes félreértésének vagy tudatos hazugságnak" titulálta az elmondottakat. 


Cáfolta a többi között azt, hogy az időseket utalványban kellene kifizetni. Közölte: a tagok közösen dönthetnek úgy, hogy ezt a formát választják, ahogy a tagi hozzájárulás összegét is a közösség határozza meg. 


Fontosnak nevezte a piac megtisztítását a jogalkotás által "a Czeglédy Csabához hasonló szélhámosoktól", aki - mint mondta - több ezer diákot rabolt ki iskolaszövetkezeten keresztül. Ugyancsak légből kapott hazugságnak nevezte a haveri összefüggésre vonatkozó állítást.  


Szerinte a felszólalók keverték a szociális szövetkezeteket a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekkel, itt az utóbbiról van szó. Tévúton jár az is, aki órabéreket emlegetett, mert a szövetkezeti formában nincs órabér - nyomatékosította.


Uniós állampolgárok is lehet közjegyzők Magyarországon


A közjegyzőkről szóló és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításával egyfelől egy uniós bírósági döntésnek kell megfelelni, másfelől a változtatással a végrendeletek országos nyilvántartási adattartalmát szeretnék kiegészíteni - ismertette az általános vitát megnyitó Völner Pál. 


Az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) szerint Magyarország megszegi a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokat azzal, hogy a közjegyzői hivatal gyakorlását magyar állampolgársághoz köti. Ezentúl az egyenlő feltételeket az uniós tagállamok, az unión kívüli Európai Gazdasági Térséghez tartozó államok és Svájc állampolgárai számára is biztosítani kell. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a kinevezés egyik feltételeként azt írja elő, hogy a jelentkező ezen államok polgára legyen - közölte Völner Pál. 


Az indítvány emellett továbbra is fenntartja a közjegyzői tevékenység ellátásához szükséges nyelvi és szakmai feltételeket - közölte.


Az igazságügyi tárca a törvényjavaslat előkészítése során felülvizsgálta a végrendeletek országos nyilvántartására vonatkozó jogszabályi környezetet is - folytatta Völner Pál. A nyilvántartás célja, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzők az örökhagyó végakaratáról tájékozódhassanak.


Az ügyvéd által készített vagy annál letétbe helyezett végrendeletekről a Magyar Ügyvédi Kamara is vezet egy nyilvántartást - emelte ki az államtitkár. Kiemelte, a közjegyzők hatékony tájékoztatásának érdekében a törvényjavaslat megteremti a központi nyilvántartási rendeletben szereplő adatok átadásához szükséges feltételeket.


Fidesz: kevés külföldi közjegyző várható 


Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka előrebocsátotta, hogy frakciója támogatja az indítványt. Hangsúlyozta, hogy annak első fele inkább elméleti jellegű, mert várhatóan kevés nem magyar állampolgár szeretne közjegyzőként dolgozni Magyarországon. Az érintetteknek ettől függetlenül rendelkezniük kell jogi végzettséggel, magyar szakvizsgával és az állampolgárok ügyeinek intézéséhez megfelelő nyelvtudással - hangsúlyozta.


A politikus azt mondta, hogy az EUB döntésének lényege egy fontos elméleti problémára világít rá, mert azt jelzi, hogy a testület szerint a közjegyzők nem gyakorolnak közhatalmat. Ez a felfogás némileg ellentétes azzal, ahogy Magyarország a közjegyzői tevékenységről gondolkodik, mert ha nem gyakorolnának közhatalmat, akkor megkérdőjelezhető lenne, hogy pártatlanul járnak el - emelte ki.


A másik módosítás azt a megoldást alkalmazza, hogy az ügyvédek által vezetett végrendeleti nyilvántartásból legalább első alkalommal adatot kell szolgáltatni a közjegyzői nyilvántartás számára - hívta fel a figyelmet.


MSZP: el kellene dönteni, hogy a közjegyző milyen tevékenységet lát el a közéletben


Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta, érdemes lenne eldönteni, hogy a közjegyző milyen funkciót lát el a magyar közéletben. Egyrészt közhatalmat gyakorol, másrészt viszont olyan lakosságnak szóló szolgáltatásokat nyújt, amelyeknek semmi közük a közhatalom gyakorlásához - fogalmazott. Ez az oka, hogy ezt a hibásan kialakult rendszert a jogalkotó most kénytelen "toldozni-foldozni" - mondta.


A végrendeletekhez kapcsolódó szabályozás szakmailag elfogadható és támogatható - közölte.


Emellett célszerű lenne rendezni a közjegyzők és az ügyvédek viszonyrendszerét és meg kellene reformálni a jogi szakvizsga rendszerét - ismertette véleményét a képviselő.


KDNP támogatja a módosításokat


Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat az Európa Unió Bírósága februári ítéletében foglaltaknak igyekszik eleget tenni.


A változtatások között említette, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű magyar nyelvismeretet írnak elő a nem magyar állampolgárságú közjegyzőknek.


Egyetértett a végrendeletek országos nyilvántartásáról szóló rendelkezések kiegészítésével is, amit azzal indokolt, hogy a közjegyzők egy helyről tudakozhassanak a végintézkedésekről.


Közölte: a kisebbik kormánypárt támogatja a javaslatot.


A Jobbik a tartózkodás felé hajlik


Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: az EU szerveinek egyes jogrendszerekhez való hozzáállását mutatja, hogy módosítani kell a jogszabályt. Felvetette, hogy a közjegyzői közhatalom gyakorlása miért nem tartozik az unió működési szerződésének 51. cikk kivételei közé.


Az ellenzéki politikus értékelése szerint határozottabban kellett volna fogalmazni a nyelvi elvárásokkal kapcsolatban.


A végrendeleti nyilvántartásra vonatkozó módosítást logikusnak és maximálisan támogathatónak nevezte, összességében pedig úgy foglalt állást: a tartózkodás felé hajlanak, de még érkezhetnek a szavazásukat befolyásoló módosító indítványok.


Államtitkár 


Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: a végrendeleti nyilvántartást azért kell a közjegyzőknek látni, mert ők folytatják le a hagyatéki eljárást.


Kitért arra is, hogy a szakvizsga-rendszert nem érinti a módosítás.


Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy például a Benelux államokban is hasonlóképpen kellett átalakítani a jogrendszert.


Csődeljárás


Államtitkár: jogharmonizációs célt szolgál az előterjesztés


Uniós jogharmonizációs célú a csődeljárási törvény módosítása, amely a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások, a csőd- valamint felszámolási eljárások hatékonyabbá tételét, a hitelezői érdekérvényesítést szolgálja - mondta az előterjesztést ismertetve az igazságügyi tárca államtitkára. 


Völner Pál közölte: a változtatás a több tagállamban működő társaságok esetében teremti meg a jogi keretet a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok munkájának összehangolásához. Elsősorban a bajba került cégek reorganizációját, és nem azok felszámolását tartja szem előtt. 


A változtatás a vállalkozás valós központjának megállapíthatóságával lehetővé teszi, hogy ne lehessen egy társaság székhelyét a kedvezőbb eljárást remélve áthelyezni egy másik tagállamba. 


Azokban a székhelytől eltérő tagállamokban, ahol az érintett cégnek telephelye van, másodlagos eljárások indulhatnak az adós vagyonának elkülönítése érdekében, hogy abból a hitelezők kifizethetők legyenek. 


Az államtitkár hasznosnak nevezte a tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartást is, amelynek adatbázisából 2018 nyarától az interneten is kereshetők lesznek az adatok, sőt később, a tagállamok adatbázisait összekapcsoló felületen bármely tagállamból lekérhetők lesznek az információk. 


Úgy ítélte meg: a hatékony információáramlás csökkenteni fogja a nemzetközi eljárások költségeit is. 


A Fidesz támogatja a javaslat 


Répássy Róbert (Fidesz) a javaslat támogatásáról biztosította az előterjesztőt, mondván: annak alapvető célja az uniós jogharmonizáció. Emlékeztetett: egy elavult közösségi rendelet újult meg 2015-ben. 


Mint mondta, végrehajtó jellegű szabályokkal egészül ki a magyar törvény, a változtatást egyszerűnek és technikai jellegűnek minősítette a képviselő, így azokról szerinte politikai vita nem nagyon lehet a pártok között. 


Az MSZP tartózkodik a szavazásnál 


Józsa István (MSZP) az előterjesztés szakmai tartalmát elismerte, mégis tartózkodást ígért pártja részéről a szavazásnál. Ezt azzal indokolta, hogy az alapvető jelentőségű törvényt átfogó, szerkezeti változtatást igényelne, a csődeljárási szabályok ugyanis szerinte hiányosak. 


Erre példaként a brókerbotrányokat hozta, amelyek során az érintettek csupán az elszenvedett káruk töredékéhez jutottak hozzá. Bírálta azt is, hogy utoljára áprilisban módosította a kormányoldal a jogszabályt. 


Pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy nem "lekaszálni" kívánják az érintett cégeket, hanem segíteni azok talpra állítását. 


A KDNP támogatja a jogharmonizációs célokat 


Vejkey Imre (KDNP) elmondta: a változtatás a polgári nem peres eljárásokat érinti. 


A szocialista vezérszónokkal szemben azt hangsúlyozta: a javaslat kifejezetten jogharmonizációs módosításról szól, pártja pedig támogatja azt. 


Jobbik: támogatható a javaslat 


Staudt Gábor (Jobbik) támogathatónak nevezte az uniós rendeletben megfogalmazottakat, mivel a határok átjárhatóvá tételével a cégek is változtatni tudják székhelyüket. Mint mondta, a kiskapuk bezárása a kisvállalkozásoknak kedvez, mivel azokkal elsősorban a nagyobb cégek képesek élni. 


Rámutatott: gyakran okoz gondot a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárások elismerése, elismertetése, a székhelyáthelyezése is példája volt a visszaéléseknek - mutatott rá. Üdvözölte, hogy a bíróságoknak ezzel kapcsolatban mérlegelniük kell: a székhelyáthelyezés célja nem az enyhébb eljárások keresése volt-e.  


Élő aggályoknak nevezte az MSZP felvetéseit, megjegyezte azonban: azok nem most születtek, hanem 1990 után. 


Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában