Ország-világ

2017.07.03. 18:53

Mexikóvárosban emberi koponyákból emelt tornyot találtak a régészek

A szakemberek szerint a most feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortes vezetésével elfoglalták a területet, és az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.

Emberi koponyákból emelt tornyot fedeztek fel a régészek Mexikóváros központja alatt: a lelet új megvilágításba helyezi az azték birodalom emberáldozati kultúráját, mivel az építményt alkotó több száz koponya között gyermekek és nők maradványait is felfedezték.


A mészbe és több ezer csontmaradványba ágyazott 676 koponyára az egykori azték főváros, Tenochtitlán egyik főtemploma, a Templo Mayor ásatási terület szomszédságában találtak rá.

 


A modern Mexikóvárost Tenochtitlán maradványaira építették.

A történészek szerint a spanyol konkvisztádorok megérkezése előtt a közép-amerikai kultúrák egy részénél bevett szokás volt, hogy koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, emeltek a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására.


A szakemberek szerint a most feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortes vezetésével elfoglalták a területet, és az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.

 

Az egykori Tenochtitlán területén 2015-ben kezdett ásatások azonban új kérdéseket vetnek fel a koponyafalakról.

A leleteket tanulmányozó Rodrigo Bolanos szerint kollégáival arra számítottak, hogy kizárólag férfiak, pontosabban csak fiatal férfiak koponyáira fognak bukkanni, hiszen ők voltak a harcosok. A nők és gyermekek maradványainak felfedezése meglepte a kutatókat.

Olyasmit találtunk, amiről nincsenek feljegyzések, ez valami teljesen új, egy eddig ismeretlen fejezet a Huey Tzompantli történetében

- mondta a szakember.


Az ásatást végző egyik régész, Raul Barrera szerint a koponyákat azután rendezhették toronyalakba, hogy először kiállították őket a koponyafalon. A nagyjából hat méter átmérőjű torony hajdanán a Nap, a háború és az emberáldozat azték istenének szentelt kápolna sarkában állt. A torony alját még nem ásták ki a régészek.


Barrera szerint semmi kétség afelől, hogy a torony egyike azon emberi koponyákból emelt építményeknek, amelyekről Andres de Tapia, a Cortest kísérő egyik spanyol katona is említést tett feljegyzéseiben. A régész szerint az ásatások előrehaladtával még több koponya fog a felszínre kerülni.


A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában