Ország-világ

2017.06.19. 13:53

Brexit: megegyeztek a tárgyalások prioritásairól és menetrendjéről

Mindkét félnek megfelelő megállapodásra kell törekedni a brit uniós tagság megszüntetéséről - mondta Angela Merkel.

Davis: szilárd alapokat sikerült lefektetni a további tárgyalásokhoz

Szilárd alapokat sikerült lefektetni az Egyesült Királyság uniós kiválásáról szóló további tárgyalásokhoz - jelentette ki David Davis brit Brexit-ügyi miniszter hétfőn Brüsszelben, a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti egyeztetések első napján.

A felek egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy négyhetes tárgyalási fordulókat fognak tartani július 17-i, augusztus 28-i, szeptember 18-i és október 9-i kezdettel, angol és francia nyelven.

Az első négy fordulónak az állampolgári jogok, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek, illetve az ír-északír határellenőrzés kérdései lesznek a középpontjában - írták a találkozót követően közzétett dokumentumban.

Barnier: megegyeztek a tárgyalások prioritásairól és menetrendjéről

Sikerült megállapodásra jutni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások legfőbb prioritásairól és menetrendjéről a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti egyeztetések első napján - közölte hétfő este Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója.

"Megegyeztünk a tárgyalások dátumairól, lebonyolításának részleteiről és prioritásairól" - mondta Barnier az ülést követő brüsszeli sajtóértekezleten.

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter pedig kijelentette: mindkét fél elkötelezett, hogy mielőbb felszámolják a bizonytalanságot, törekszenek a lehető legjobb eredményre.

Merkel: mindkét félnek megfelelő megállapodásra van szükség

Angela Merkel német kancellár szerint mindkét félnek megfelelő megállapodásra kell törekedni a brit uniós tagság megszüntetéséről (Brexit) hétfőn elkezdett tárgyalásokon.

A német kancellár hétfőn Berlinben Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélése után, sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte: számára az a legfontosabb, hogy az Európai Unióban maradó 27 tagállam egységesen vegyen részt a folyamatban.

A Brexit-tárgyalások kimeneteléről nem érdemes az első nap találgatni. Az biztos, hogy a huszonhetek "figyelmesen meghallgatják Nagy-Britannia kívánságait és elvárásait", és a saját érdekeiket is képviselik majd, "egyértelműen, és remélhetőleg közösen" - mondta Angela Merkel.

Klaus Iohannis azt mondta, hogy "tájékozott derűlátással" viszonyul a tárgyalásokhoz. Elsőként Nagy-Britannia "rendezett visszavonulásáról" kell megállapodni, és utána ki kell alakítani az EU és a közösségből távozó ország új viszonyrendszerének alapjait - tette hozzá a román államfő.

Korábban írtuk:

Brüsszelben megkezdődtek hétfőn a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból.

Brüsszelben az Európai Bizottság épületében tárgyalóasztalhoz ült [namelink name="Michel Barnier"], az Európai Bizottság főtárgyalója és [namelink name="David Davis"] brit Brexit-ügyi miniszter, hogy megkezdjék a tárgyalásokat, melyek az első szakaszban az uniós és a brit állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, valamint az ír-északír határról fognak szólni.

Michel Barnier a tanácskozásra érkezve reményét fejezte ki, hogy a hivatalosan is megkezdett tárgyalások első napján meg tudják határozni a prioritásokat, a tárgyalások menetrendjét és ütemtervét, valamint összegezni tudják a megválaszolandó kérdéseket.

Mint mondta, először a Brexit által okozott bizonytalanságokat kell kezelni, amelyek első sorban a brit és az uniós állampolgárokat, az uniós szakpolitikák kedvezményezettjeit érintik, valamint a brit és uniós határokra lesznek hatással, különösen Írország tekintetében.


David Davis kijelentette, noha kétségkívül kihívásokkal teli időszak várható a tárgyalások ideje alatt, a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy olyan eredményt érjenek el, amely valamennyi állampolgár érdekét szolgálja majd.

"Ennek elérése érdekében pozitív és konstruktív hangnemben kezdjük el a tárgyalásokat, azzal az elhatározással, hogy új, erős és különleges kapcsolatot alakítunk ki európai szövetségeseinkkel és barátainkkal. Több van, ami összeköt, mint ami elválaszt bennünket" - fogalmazott Davis.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumon a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

[namelink name="Theresa May"] brit miniszterelnök idén március 29-én jelentette be hivatalosan Nagy-Britannia unióból való kilépésének szándékát, így a szigetország uniós tagsága 2019 márciusában szűnhet meg.
 
Nagy Britannia és az Európai Unió

1951. április 18. - Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg, Olaszország és Hollandia megalakította az Európai Szén- és Acélközösséget (Montánunió). A Hatok 1957. március 25-én aláírták a római szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról. A csatlakozásra Nagy-Britanniát is felkérték, de London nemet mondott.

1961. augusztus 9. - A Harold Macmillan vezette konzervatív kormány benyújtotta Nagy-Britannia csatlakozási kérelmét az EGK-hoz. Miután Charles de Gaulle francia elnök 1963. január 14-én nyilvánvalóvá tette: megvétózza a brit belépést, a tárgyalásokat felfüggesztették.

1967. május 10. - A Harold Wilson vezette munkáspárti kormány másodszor is benyújtotta a csatlakozási kérelmet, amelyet de Gaulle november 27-én másodszor is megvétózott.

1969. július 22. - Egy hónappal de Gaulle távozása után Nagy-Britannia harmadszor is beadta kérelmét, a csatlakozási szerződést 1972. január 22-én írták alá, a brit pénzügyi hozzájárulás mértékéről kompromisszum született.

1973. január 1. - Nagy-Britannia az Európai Közösségek (EK) tagja lett.

1975. június 5. - Az egy évvel korábban hivatalba lépett munkáspárti kormány referendumot írt ki az EU-tagságról, ezen 67,2 százalék a maradás mellett voksolt.

1979. november 30. - A májusban hivatalba lépett konzervatív kormányfő, Margaret Thatcher "I want my money back" (Vissza akarom kapni a pénzemet) szavakkal kezdeményezte a brit uniós költségvetési hozzájárulás újratárgyalását. A Vaslady teljes győzelmet aratott, az 1984. június 26-i uniós csúcson a visszafizetési rendszer keretében felére csökkentették a brit hozzájárulás összegét.

1985. június 14. - A luxemburgi Schengenben a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság keretmegállapodást írtak alá a személyek belső határellenőrzésének megszüntetéséről. Az 1995 márciusában életbe lépett, jelenleg már 26 tagú schengeni övezethez Nagy-Britannia nem csatlakozott.

1988. szeptember 20. - Margaret Thatcher Bruges-ben mondott, nagy vihart kiváltó euroszkeptikus beszédében elutasította az európai egyesült államok gondolatát.

1989. december 8-9. - A Tizenkettek - Nagy-Britannia kivételével - elfogadták a szociális alapjogok közösségi chartáját.

1990. október 8. - Nagy-Britannia csatlakozott az árfolyam-stabilitás megteremtését célzó Európai Pénzügyi Rendszerhez (EMS). Részvételét 1992 szeptemberében függesztette fel, miután a font árfolyama devizaspekulációk következtében összeomlott.

1992. február 7. - Aláírták a maastrichti szerződést, amely létrehozta az Európai Közösségek helyébe lépő Európai Uniót, amelynek első pillére az Európai Közösségek, második a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik a bel- és igazságügyi együttműködés. Nagy-Britanniában a ratifikálás kapcsán a konzervatív John Major kormányfő bizalmi szavazást kért.

1999. január 1. - Tizenegy EU-tagállam bevezette a közös valutát, az euró 2002. január 1-jén került készpénzforgalomba. Az azóta 19 tagúra bővült eurózónához Nagy-Britannia nem csatlakozott.

2001. február 26. - Aláírták az EU bővítéséhez szükséges nizzai szerződést, amelyet a brit alsóház július 4-én ratifikált.

2001. november 23. - Tony Blair munkáspárti kormányfő az európai integráció iránt elkötelezett politikát hirdetett meg.

2004. május 1. - Az EU tíz új tagállam csatlakozásával 25 tagúra bővült. London azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan belépett nyolc közép- és kelet-európai ország előtt, de két évig nem részesítette szociális juttatásokban az innen érkező munkavállalókat.

2004. április 20. - Tony Blair bejelentette, hogy népszavazásra bocsátják a tervezett uniós alkotmányt, ha azt valamennyi tagállam elfogadja. (Az alkotmányos szerződést 2005 tavaszán Franciaország és Hollandia népszavazáson elutasította.)

2005. június 13-14. - Tony Blair több EU-tagállamban tárgyalt a közös költségvetés agrártámogatásokkal kapcsolatos reformjáról, védelmezve az országának nyújtott uniós visszafizetést. London az év végén beleegyezett, hogy az EU 2007-2013 közötti költségvetésében csökkenjen a visszatérítés, hogy elősegítse a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam fejlődését.

2009. december 1. - Hatályba lépett az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződés, amely először biztosít lehetőséget az EU-ból való kilépésre. Nagy-Britannia felmentést kapott az EU alapjogi chartájának alkalmazása alól, és elzárkózott a részvételtől a bel- és igazságügyi együttműködés egyes területein.

2011. április 14. - A 2010-es választások után hivatalba lépett David Cameron konzervatív miniszterelnök kijelentette: kormánya korlátozni fogja a munkavállalási célú bevándorlást a később csatlakozó új EU-tagállamokból.

2011. október 24. - A brit parlament elvetette a konzervatív párt euroszkeptikus jobbszárnya által beterjesztett népszavazási javaslatot az EU-tagságról.

2012. március 2. - Nagy-Britannia nem írta alá a 27 EU-tagállam közül 25 által elfogadott, 2013. január 1-jén hatályba lépett fiskális paktumot, amelynek célja a szigorúbb felügyelet az eurózónában és a fiskális fegyelem erősítése.

2013. január 23. - David Cameron bejelentette, hogy ha pártja győz a következő választásokon, az új parlamenti ciklus első felében népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, ezt megelőzően újratárgyalják Nagy-Britannia viszonyrendszerét az unióval.

2013. november 27. - A brit kormány az EU kritikus reagálását kiváltó terveket jelentett be a külföldi EU-munkavállalók szociális juttatásainak szigorítására; az intézkedések 2014 januárjától léptek életbe.

2014. május 22. - A brit európai parlamenti választásokon az EU-ellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) 24 helyet szerzett meg az országnak járó 73 közül.

2014. november 28. - David Cameron újabb szigorításokat jelentett be a külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatások terén. Cameron arra is utalt, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvének érvényesítését a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kellene függővé tenni.

2015. május 7. - A Konzervatív Párt abszolút többséget szerzett a parlamenti választásokon, a kormány május 27-én beterjesztett törvényalkotási programjában szerepelt a kilátásba helyezett referendum az EU-tagságról.

2016. február 16-17. - A brüsszeli uniós csúcson megállapodás született a Nagy-Britannia által az EU-tagságról rendezendő népszavazás előtt igényelt reformokról, de a hatályba lépést London maradásához kötötték. Az egyezségben szerepelt a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítása, és az is, hogy Londonnak nem kell részt vennie az uniós integráció szorosabbra fűzésében.

2016. június 23. - A brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a szavazók 51,9 százaléka a kilépésre (Brexit) voksolt. A Brexit ellen kampányoló David Cameron lemondott, utóda július 13-án a bennmaradást pártoló, de aktívan nem kampányoló Theresa May lett, aki "Brexit means Brexit" (a Brexit Brexitet jelent) szavakkal kizárta egy újabb referendum lehetőségét. A skót kormány, miután Skóciában az EU-tagság hívei kerültek többségbe, 2017. március 31-én újabb függetlenségi népszavazás kiírására kérte a brit kormány engedélyét.

2016. július 27. - Az Európai Bizottság Michel Barnier volt francia uniós biztost nevezte ki a kilépési tárgyalások vezetésére.

2017. január 17. - Theresa May a Brexit-tárgyalások céljait ismertető beszédében kijelentette: Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után nem marad az EU egységes belső piacának tagja, de "a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést" kívánja e piachoz szabadkereskedelmi megállapodás révén, s szabályozni akarja az uniós munkaerő beáramlását. A kilépési tárgyalások stratégiáját részletező Fehér Könyvet február 2-án tették közzé.

2017. január 24. - A brit legfelsőbb bíróság megerősítette az első fokon eljáró londoni felsőbíróság 2016. novemberi határozatát, amely a brit parlament jóváhagyásához kötötte az EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítását. A kormány március 13-án kapta meg ehhez a parlamenti felhatalmazást, a törvényt II. Erzsébet királynő három nappal később hirdette ki.

2017. március 29. - Theresa May hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, aktiválva a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely kétévi időtávlatot határoz meg a tárgyalásokra.

2017. április 5. - Az Európai Parlament meghatározta az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről létrejövő szerződés elfogadásához szükséges feltételeket. Ha ezek nem teljesülnek, a képviselők nem hagyják jóvá a megállapodást. (A határozat értelmében Londonra a kilépés pillanatáig érvényesek maradnak a szerződéses jogok és kötelezettségek, s az EU-ból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.)

2017. április 6. - Theresa May az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal folytatott londoni megbeszélésén megerősítette, hogy országa a brit EU-tagság megszűnése után is "elmélyült, különleges" kapcsolatrendszert kíván fenntartani az EU-val. Azt is közölte, hogy London szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről. A brit kormányfő a hónap folyamán Antonio Tajanival, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is találkozott a brit fővárosban.

2017. április 18. - A brit kormányfő váratlanul bejelentette, hogy a Brexit-tárgyalásokhoz elengedhetetlen belpolitikai egység megteremtése érdekében június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.

2017. április 29. - Az EU 27 tagállamának állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásaikról, amelyek meghatározzák a tárgyalások keretét, az EU által képviselendő álláspontokat és elveket. Az iránymutatások közül az egyik legfontosabb, hogy London és az EU jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások, ha megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről: az uniós állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzésről. (A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa.)

2017. május 3. - Az Európai Bizottság javaslatot tett a brit kiválási tárgyalások megindítására, egyúttal közzétette az egyeztetésekre vonatkozó irányelveit. A javaslatot az uniós tagállamok kormányai május 22-én hagyták jóvá, ezzel elhárult az utolsó akadály az egyeztetések megkezdése elől.

2017. június 8. - A brit előrehozott parlamenti választásokon a kormányzó Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét az alsóházban. A választás másnapján a kisebbségi kormány alakítására kényszerült Theresa May bejelentette, hogy a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően június 19-én elkezdődnek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában